Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Dayton után köpönyeg
Bódis Gábor
A nagy amerikai forgatókönyv mindeddig zavartalanul valósul meg. A három balkáni vezér aláírta azt, amit elébük tettek. Milošević elégedett lehetett, mert nem toloncolták ki a Hágába induló géppel. Jól ismert demokratikus stílusában a küldöttségében levő boszniai szerbeknek meg sem mutatta Bosznia új térképét, úgyhogy ők azt a ceremónia előtt fél órával pillantották meg. Megkapta mindezért a jutalmát, felfüggesztették a szankciókat. Egy belgrádi apuka kommentárja: „Végre megtudja a fiam, hogy mi a benzinkút.”
Tuđmannak, miután megkapta Kelet-Szlavóniát (bármit mondanak erről a szerbiai állami sajtószervek) még arra is volt ideje, hogy kétszer hazautazzon, és ott rendreutasítsa a rendetlenkedő ellenzéket, amely arra vetemedett, hogy Zágrábban lekörözze a HDK-t. „Nem lesz itt semmilyen ellenzékieskedés” – mondta az elnök, akinek a szava, úgy tűnik, többet ér, mint a választási eredmények. A fiatal horvát demokráciában.
Izetbegovićot hamleti kínok gyötörték, míg miniszterelnökével, Silajdžićtyal a Wright-Patterson támaszpont gyepét taposta. Megkapta Szarajevót (erről még a hágai Mladićnak lesz még egy-két szava), de elvesztette fele királyságát. Bosznia ugyan egységes, független, szuverén és még miegymás marad, papíron, de létezik Republika Srpska is, és ennek nevét még az amerikaiak is, nyelvet törve ugyan, de kiejtik.
Ebben a legutolsó tényben rejlik a délszláv válság következő fázisának a magva. Nézzük csak, mi minden történt ebben a hét-nyolc évben:
– Milošević Kosovóban kommunistából nacionalistává válik (utóbb kiderül, hogy egyik sem, csak karrierista);
– gyarmatosítja Vajdaságot, Kosovót és részben Crna Gorát – az autonómia, mint fogalom és gyakorlat eltűnik Jugoszláviában – szerintem örökre;
– gazdasági háborút indít Szlovénia ellen, meglopja a szövetségi államot, sikertelenül akar katonai puccsot végrehajtani;
– a Jugoszláv Néphadsereggel háborút indít Horvátország ellen, amely Szlovéniával együtt kikiáltja függetlenségét. Horvát ikerpárja, Tuđman
mindehhez asszisztál. Közös remekművük: Vukovár. Az egyik bombázta, a másik hagyta elveszni;
– és akkor jöhetett az igazi nagy falat, Bosznia. Milošević parancsára Arkan, Šešelj és a többi „hazafi” megkezdte az etnikai tisztogatást Bijeljinában, Zvornikban;
– Daytonban szentesítik a Republika Srpska-t, amelyet először Genfben ismertek el hivatalosan.
A nemzetközi joghoz és a közerkölcshöz sokkal jobban értők felsorolhatnák, hogy mi mindent sértettek meg a délszláv válság során. Ez azonban egy másik téma, amiről viszont én szeretnék szólni, az a tanulság. Illetve a tanulságok egyike. Ami pedig így szól: bármilyen gaztetteket is hajtasz végre, jutalmul kapsz egy államot. A kötődő kérdés: ha Karadžić és Mladić hármas autonómia-koncepciót dolgoz ki annak idején, vajon ma van-e köztársaságuk?
Nem kell szükségképpen válaszolniuk a kérdésre, csak még egy kis figyelmet kérek. Jugoszlávia szétesése után a Republika Srpska az első bábállam, amelyet nemzetközileg elismertek, még ha nem is független államként. Bosznia-Hercegovinában a szerb a három államalkotó nemzet közül az egyik, de valójában kisebbség. Olyan területen kiáltotta ki államát, amelyen nincsen többségben, jobban mondva az etnikai tisztogatás előtt nem volt. A Republika Srpskának semmilyen történelmi múltja nincs, annál inkább annak az államnak, Boszniának, amelyből gyakorlatilag most kiválik.
Mindezek után talán nem túlzás elvárni, hogy felvetődjön Kosovo, Sandžak és természetesen Vajdaság kérdése. Nem jött be a „minden szerb egy államban” elv, de érvényesül a „több szerb állam” elve. Továbbá Miloševićnek milyen hátránya származott abból, hogy a második világháború óta nem látott népirtás első számú gerjesztője volt? Soha nem fog Hágában a vádlottak padján ülni, igaz, hogy Nobel-díjat sem kap, mint ahogy pártjának túlbuzgó (van másmilyen is?) sejtjei javasolták.
Abban egyet tudunk érteni, hogy a szerbek nem európai, civilizált módon valósították meg Félnagy Szerbiát. Európai civilizált módon még senkinek sem sikerült kiharcolnia jogait. Fél évszázaddal a fasizmus leverése és néhány nappal a boszniai háború befejezése (?) után a világ továbbra is csak az erőszakot ismeri el.
Félreértés ne essék, eszem ágában sincs azt mondani, hogy az albánoknak, a magyaroknak (vagy a vajdaságiaknak) és a muzulmánoknak fegyverrel kell kiharcolniuk azt, amire vágynak. Nem, szerintem minden egyes ember élete, sőt egészsége összehasonlíthatatlanul többet ér, mint bármilyen kollektív álom. Amit viszont mondani akarok az, hogy beszélhetünk mi autonómiáról, kulturálisról meg egyébről, abból nem lesz semmi. Sem Szerbiában, sem Szlovákiában, sem Romániában. A vajdasági magyaroknak egy csöppnyi történelmi lazításuk volt egy többnemzetiségű államban, amelyet az első yuppie diktátor tartott össze. Minden hátránya ellenére soha vissza nem térő korszakról van szó. Arra várni ugyanis, hogy Szerbiában demokrácia lesz, körülbelül olyan fokú naivitás, mintha nyugaton várnánk a nap felkeltét. Illetve, elismerem, kissé túloztam, csak évszázadokat kell várni. És. még akkor is, amikor a nap nyugaton fog felkelni, a szerb demokrácia fogalma nem fog a kisebbségekre kiterjedni. Egyszerűen a tolerancia fogalma csak két közösségnél vált a Balkánon kollektív erénnyé: a vajdaságinál és az urbánus boszniainál.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Vučić szava felülírja a törvényt?!
Mindeközben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ), amelyek állandóan azt hangoztatják, >
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >