Ma Ferenc névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Az elnök beszéde
Obama Churchill nyomdokain
„Mintha most az amerikai elnök lenne az, aki végre kimondja: ebből elég!” Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):
Barack Obama amerikai elnök szeptember 3-án, Tallinnban elmondott beszéde fölött – állapították meg sokan az elmúlt héten – a magyar média figyelme elsiklott. Ez így van, ám a helyzet ennél is rosszabb: az európai média ingerküszöbét sem érte el. Felfigyeltek rá persze a Baltikumban, de ott is csak az Oroszországgal szembeni eltökélt szándékot olvasták ki belőle – pedig a beszéd ennél sokkal átfogóbb, programadóbb jelentőségű. Igaz, nem lehet tudni, hogy a jelenlegi amerikai adminisztráció végül tartja-e magát ehhez, de ha nem tenné, Obama fellépése után azt már számon lehet kérni rajta a jövőben.
Obama kijelentései erősen emlékeztetnek egy másik, 1946. március 5-én elmondott beszédre, amely az amerikai Fultonban hangzott el. Abban a brit miniszterelnök, Winston Churchill figyelmeztette a világot – és főként az Egyesült Államokat – arra, hogy a konfrontációnak nincs vége a náci Németország kapitulációjával, mert Sztálin vérszemet kapott azt követően, hogy Európának megmutatta a Vörös Hadsereget, és a Vörös Hadseregnek megmutatta Európát. Noha Harry S. Truman amerikai elnök jelen volt Fultonban, s azt is biztosra vehetjük, hogy a brit miniszterelnök véleményét nem ott hallhatta először, Washington még jó ideig megpróbálta jobb belátásra bírni Sztálint, s különféle amerikai segélyek kilátásba helyezésével erősíteni az akkor már a Szovjetunió befolyása alatt álló népek szabadságvágyát. Washington ténylegesen csak akkor ébredt föl, miután a szovjetek felrúgták a második világháborút követő békemegállapodást, és a megszállt Kelet-Európában hatalomra juttatták a kommunistákat (1947–1948), illetve felrobbantották első nukleáris bombájukat (1949).
Most kissé más a helyzet. A balti államokat, valamint Lengyelországot és Romániát leszámítva Európa inkább folytatná az – egyébként nyilvánvalóan hiábavaló – egyezkedést Vlagyimir Putyinnal, s mintha most az amerikai elnök lenne az, aki végre kimondja: ebből elég!
Obama a beszédében mindenekelőtt azok mellett az értékek és elvek mellett tett hitet, amelyek miatt a Nyugatnak minden más eddigi társadalmi, politikai és gazdasági rendszernél sikerült versenyképesebbé válnia: a liberális demokrácia, a kapitalista gazdaság és a szolidaritás mellett. E példátlan történelmi sikert viszont most „Oroszország Ukrajna elleni agressziója fenyegeti” (Obama). E mondat tulajdonképpen szó szerinti visszhangja mindannak, ami 68 évvel ezelőtt Fultonban elhangzott.
Mi az Obama által meghirdetett stratégia, vagyis a Moszkva számára egyértelművé tett üzenet lényege?
1. Elérkeztünk arra a pontra, amikortól a Nyugat nem tévelyeghet tovább a kompromisszumok dzsungelében, s Moszkva bármilyen további lépését megtorolni kész. Ha pedig valamelyik NATO-tagországot orosz részről támadás érné, az háborút jelent.
2. Ennek érdekében az Egyesült Államok megnöveli katonai jelenlétét Kelet-Európában, leginkább a potenciális támadásnak kitett Baltikumban.
3. Fokozott védelmi készültséget rendelnek el az ennek megfelelő speciális katonai egységek felállításával, beleértve a hírszerzés intenzív megerősítését.
4. Felgyorsítják az európai nemzeti hadseregek ütőképességének növelését, és Amerika elvárja, hogy a kelet-európai nemzetek az eddigieknél nagyobb részt vállaljanak saját biztonságuk finanszírozásában.
5. Bár Ukrajna csak partnere és nem tagja a NATO-nak, az orosz agresszió miatt a Nyugat nem marad közömbös.
És hogy Putyin számára véget ért a birodalmi kalandozások kora, azt ez a szövegrész fejezi ki a leginkább: „Ma Ukrajnának szavaknál többre van szüksége. Konkrét NATO-kötelezettségvállalásokra, amelyek segítenek megerősíteni és korszerűsíteni biztonsági erőit. Más partner országoknak is több védelmi segítséget kell nyújtanunk, így Grúziának és Moldovának. Újra hangsúlyt kell, hogy kapjon az az elv, amely egyébként korábban is irányadó volt a NATO számára: azon országok előtt, amelyek teljesítik a kritériumokat és hozzájárulhatnak a szövetségesek biztonságához, a NATO-tagság ajtaja továbbra is nyitva áll.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Európa Oroszország támadásai alatt áll, és kérdés, miért nem tesz ezek ellen
Ezt a kérdést teszi fel a Politico amerikai portál európai kiadásában. „Egy ideje az orosz titkosszolgálatok agresszív akcióit >
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >