2026. május 1. péntek
Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

Eszkaláció a Közel-keleten

A Hamász aljas számítása

„A cél, hogy az izraeli ellencsapások az iszlamistáknak rokonszenvet, és az üres kasszáikba pénzt hozzanak.” Der Spiegel/Galamus:

A Der Spiegel című német politikai magazin online kiadásában Eszkaláció a Közel-keleten – A Hamász aljas számítása címmel közölte Ulrike Putz cikkét. A Hamászt a Gázai övezetben már alig támogatják, sokan egyenesen gyűlölik. Ezért is szórja a rakétákat Izraelre. A cél, hogy az izraeli ellencsapások az iszlamistáknak rokonszenvet, és az üres kasszáikba pénzt hozzanak.

„A Hamász mocskos játszmát folytat. A Gázai övezet a sakktáblája, és mi vagyunk a figurái. Mindegy nekik, ha közülünk sokakat elveszítenek. Csak az a fő, hogy megnyerjék a partit” – dühöng Haled (a nevet a szerkesztőség megváltoztatta).

A férfi, aki szabad folyást enged a dühének, palesztin újságíró, aki egész életét a Gázai övezetben töltötte. Egy férfi, akinek a családja nagyon megszenvedte az elmúlt évek válságait és blokádjait, és akiben ezért izzó gyűlölet alakult ki, nem annyira Izrael, hanem a Gázai övezet felett uralkodó radikális iszlamista Hamasszal szemben.

Ezért is jobb nem kiírni az igazi nevét. A Hamász a lehető legkeményebben fellép az ellenfeleivel szemben.

Ha úgy tetszik, a Hamász a mostani rakétaesővel nemcsak Izraelt célozza meg, hanem az olyan embereket is, mint Haled: legújabb fegyveres harcával a szervezet újra fel akarja fényezni megkopott arculatát az Izraellel szembeni legitim ellenállás képviselőjeként. A Hamász urai a rakéták kilövetésével teljesen tudatosan provokálják ki az izraeli légicsapásokat. Az ezáltal okozott szenvedés két célt hivatott elérni: hogy radikalizálják a háborúba belefáradt gázai embereket, és hogy visszatérítsék őket a Hamász karjaiba. Azt, hogy az olyan emberek, mint Haled, újra hagyják magukat befogni az ellenállás retorikájába.

Másfelől a Hamász vezetése a külső hatásra is számít: a szélsőségeseket legfontosabb szövetségeseiktől fosztotta meg a 2011-es szakítás Szíriával, és a tavaly nyári kairói katonai puccs, amelynek során a tábornokok kiverték a hivatalaikból a Hamasszal összefonódott muzulmán testvéreket. „Most addig akarnak hagyni vérezni minket, civileket a kamerák előtt, amíg az arab világ meg nem könyörül, és el nem kezd nyomást gyakorolni Egyiptomra, hogy nyissa meg a határát a Gázai övezet felé” – mondja Haled.

„A Hamász nagy szarban van” – mondja Mkhaimar Abu Szada politológus ritka mód leplezetlen szavakkal. Az egyébként visszafogott férfi Gáza városban, az Azhar egyetemen tanít. A Gázai övezet lakosságát nem sok választja el attól, hogy nyíltan fellázadjon urai ellen – mondja Abu Szada. Amióta elapadt a pénzfolyam Szíriából, Iránból és Egyiptomból, a mozgalom súlyos anyagi problémákkal küzd. A Gázai övezet kormánya már kilenc hónapja nem tudja fizetni 40 ezer tisztviselője béreit.

A Hamász június elején, hosszas habozás után ilyen nyomás alatt ment bele abba, hogy közös kormányt alakításon Mahmud Abbasz gyűlölt palesztin elnök Fatah szervezetével. Ám a Jordán folyó nyugati partján kormányzó Abbasz előtt a térdhajtás nem hozta meg a kívánt eredményt: az egységkormány a kis belső háborúságok miatt kezdettől fogva működésképtelen volt, és nem tudta fedezni a Hamász nyitott számláit. Elmaradt a Gáza-övezetben uralkodó életkörülmények javulása, a Hamász tovább vesztett a tekintélyéből.

A radikálisok ezért az eszkaláció lapjára tették fel tétjeiket: az erőszak mostani körforgását a három zsidó tizenéves június 12-i elrablása és meggyilkolása, valamint egy palesztin fiatal feltehetőleg bosszúból elkövetett megölése indította el. Szerdára virradó éjszaka rakéták százai hullottak Izraelre. Az izraeli kormány jóváhagyta legfeljebb 40 ezer tartalékos katona mozgósítását. Benjamin Netanjahu miniszterelnök bejelentette, hogy a Hamász elleni harcban „ideje levenni a bársonykesztyűt”.

Belpolitikailag nyomás nehezedik rá, hogy a lehető legkeményebben reagáljon a Hamász provokációjára. Egyelőre vonakodik. Egy újabb gázai háború nagy kockázatokkal járna, ártana Netanjahu tekintélyének és a tisztségébe is kerülhet. Külügyminisztere, Avigdor Liberman, aki fegyveres harcot sürget, ezért hétfőn felmondta a hűséget Netanjahunak.

A most jóváhagyott mozgósítás célja egyebek között, hogy időt adjon Netanjahunak, és kielégítse a jobboldali nacionalista izraeliek bosszúvágyát. Nem biztos, hogy automatikusan maga után vonja a szárazföldi csapatok bevonulását, és az ezzel járó eszkalációt: 2012-ben, amikor a legutóbbi nagy ütésváltás volt Izrael és a Hamász között, Jeruzsálem felvonultatta a csapatait a parti sáv mentén, de aztán nyolc napi kölcsönös lövöldözés után megállapodott a fegyverszünetben.

Most jelentős részben Egyiptomtól függ, hogy a Gázai övezet körüli konfliktus valóságos háborúvá terebélyesedik-e. Sziszi egyiptomi elnök a szerdán Rammalából érkezett hírek szerint telefonon biztosította Abbaszt arról, hogy országa lépéseket tesz az Izrael és a radikális iszlamista Hamász közötti fegyverszünet érdekében.

Ez annyit tesz, hogy Kairó fontolóra vette, engedményeket tesz a Hamásznak. A Hamász csak abban az esetben fog belemenni egy fegyverszünetbe, ha cserébe teljesítenek néhányat a követelései közül. Legfőbb célja jelenleg az, hogy rábírja Egyiptomot: nyissa meg a Gázai övezet felőli határát. Amennyiben Kairó ebbe belemegy, egy csapásra romlanának az életkörülmények a Gázai övezetben – és a Hamász még egy időre biztosíthatja a hatalmát.

2014. július 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Trump az iráni szárazföldi beavatkozás puszta ostobaságán töpreng. Hogyan jutottunk idáig?

Mit lehet mondani vagy gondolni ebben a félelmetes pillanatban? Ezt az illegális háborút soha nem lett >

Tovább

Trump Irán elleni támadása felelőtlen

Egy felelős amerikai elnök meggyőző érveket sorakoztathatna fel a további iráni fellépés mellett. Ennek középpontjában a >

Tovább

Ki segíti a tüntetőket Budapesten, Belgrádban, Isztambulban?

Budapesten 100 ezrek vonultak az utcára az LMBT-jogok érdekében. Belgrádban főleg fiatalok tiltakoznak az őrizetbe vételek >

Tovább

Európa Oroszország támadásai alatt áll, és kérdés, miért nem tesz ezek ellen

Ezt a kérdést teszi fel a Politico  amerikai portál európai kiadásában.  „Egy ideje az orosz titkosszolgálatok agresszív akcióit >

Tovább

A Monroe-elv és ami ebből következett

A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >

Tovább

Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre

A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >

Tovább

Még Trump sem állhat a törvény felett

Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >

Tovább

Európa új frontvonalai

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >

Tovább

A szaudi-iráni megállapodásról

Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >

Tovább

Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia

Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >

Tovább

Léggömb, vagy csak egy lufi?

Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >

Tovább

Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre

A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >

Tovább