Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
A magyar–orosz kapcsolatok ideológiai háttere
„A Fidesz és a Jobbik közismert, bár rejtegetett együttműködésének kiteljesedése immáron a külpolitikában is?” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete (Magyar Narancs):
Bár különböző okok késztették a magyar és az orosz jobboldalt ebbe a különös irányba: ez utóbbit Oroszország nagyhatalmi illúziói, az előbbit hatalmának bebetonozása, reagálásuk a helyzetre azonban feltűnően és meglepően azonos. Felismeréseikben pedig alighanem kulcsszerepet játszott, hogy mindkettőjüket a szélsőjobb inspirálta, sőt látta el közös ideológiával.
Nem titok, a Jobbik ezt honlapján is bejelentette, pont egy évvel ezelőtt Vona Gábor Moszkvában járt. A meghívói kört nehéz definiálni, de a látogatás két aspektusa mégis feltűnő, és sok, azóta bekövetkezett eseményt más, különös megvilágításba helyez.
Vona mindenekelőtt olyan politikai vezetőkkel találkozott, akiknek beleszólásuk van az orosz energiaszektor ügyeibe, így Ivan Gracsovval, a parlament energetikai bizottságának elnökével, annak helyettesével, Vaszilij Taraszjukkal, s egyebek mellett Alekszej Sztarikovval, az orosz gázipari egyesület alelnökével. Hogy miről tárgyaltak, s esetleg miben egyeztek meg, arra nem derült fény, de tény, hogy Vona látogatását követően színeződtek át a magyar-orosz kormányközi kapcsolatok is. Múlt év januárjában – három év kihagyást, állandó orosz elutasítást követően – Orbán Viktor szintén Moszkvában volt, Matolcsy Györggyel és Szijjártó Péterrel együtt, s már akkor találkoztak a Roszatom, valamint a Gazprom és egy bank (Vnyesekonombank) képviselőivel, de diplomáciailag a két fél kapcsolatait még mindig Putyin gyanakvó tartózkodása jellemezte. Úgy tudni, a rövid tárgyaláson túl még ebédre sem hívta meg az elnök Orbánt.
Múlt május, azaz Vona moszkvai útja után azonban valami alapvetően megváltozott, az oroszok immáron készeknek mutatkoztak az újrakezdésre. Hogy ebben az játszott volna döntő szerepet, hogy Putyin is rájött: a Fidesz akár hosszabban is be tud rendezkedni Magyarországon, Orbán erejénél fogva pedig olyan előnyös ígéreteket is tehet Moszkvának, amit más politikai tényezőtől hiába is várna, az lehetséges. De az sem kizárható, hogy Vona egyfajta jószolgálati missziót is betöltött, s ez utóbbi látogatása az orosz fővárosban nem volt más, mint a Fidesz és a Jobbik közismert, bár rejtegetett együttműködésének kiteljesedése immáron a külpolitikában is. Elvégre a két párt által vallott nézetek a transzatlanti kapcsolatok, a Brüsszellel fenntartott viszony és Magyarország geopolitikai érdekei vonatkozásában (lásd Oroszország, Irán stb.) egyre egybehangoltabbak, s egyre inkább megfelelnek egy olyan szemléletnek, ami jelenleg az orosz nagypolitikát is meghatározza.
Vona moszkvai vizitjének másik aspektusa ugyanezt a gyanút erősíti. A Jobbik vezetőjének ugyanis alkalma volt előadást tartani az orosz felsőoktatás zászlóshajójának számító Moszkvai Állami Egyetemen (Lomonoszov), ahol elsorolta kritikáit a Nyugattal szemben, s Magyarország számára kifejezetten előnyösként említett egy olyan utat, ami egyenesen a Putyin által vizionált Eurázsiai Unióba vezetne.
A meghívót erre az előadásra Vonának egy bizonyos Alekszandr Dugin küldte, aki megalapozta Putyin mai geopolitikai törekvéseit, és kidolgozta azt az ideológiát, ami az új orosz politikai elit nagyhatalmi aspirációinak megfelel. Könyvei, elsősorban az 1997-ben megjelent A geopolitika alapjai (Основы Геополитики), majd az ugyancsak számtalan kiadást megért Az „Eurázsia” projekt (Проект «Евразия») Európa és Ázsia összefogását vizionálja, természetesen Oroszország égisze alatt és Amerika ellenében. Mindezt azokkal a radikális módszerekkel kivitelezve, amelyek a múlt évszázad szélsőséges baloldali szervezeteinek épp úgy a sajátjai voltak, mint mostanság a fundamentalista iszlamistáké.
Dugin, továbblépve az orosz geopolitikai érdekek kielégítése és Oroszország nagyhatalmi státusa helyreállításának terveitől, már egy új jobboldalt vizionál, melynek eszmerendszerét a 2009-ben megjelent Negyedik politikai teória (Четвёртая политическая теория) című könyvében igyekezett kibontani. Ebben sommásan úgy ítéli meg, hogy a közelmúltunkat meghatározó három ideológia (liberalizmus, marxizmus és fasizmus) romjain itt az idő, hogy létrejöjjön egy negyedik, ami a globalizáció ellenhatásaként visszavezeti a nemzeteket saját színes partikularitásukhoz, s visszaszorítja az individuum szabadságjogait, alárendelve azokat a közösségnek. Hogy milyen eszmei kötődései is vannak ennek az ideológiának? Dugin számára jól megférnek ebben egymás mellett az ezoterikus-jobboldali Julius Evola elképzelései (Evola a maga „hisztérikus fanatizmusával” [Mussolini] hasznos társutasa lett később a tényleges fasizmusnak), valamint az iszlámra áttért francia metafizikusé, René Guénoné. És a marxizmus elegye is benne van, megtámogatva némi ortodox hitéleti misztikával.
Bár Dugin politikai útja már a kezdetekkor elvált Putyinétól, egyre nyilvánvalóbb, hogy ez utóbbi eurázsiai uniós tervei, s az az ideológiai érvelés, mely annak elkerülhetetlenségét és az orosz nagyhatalmi befolyás helyreállítását hirdeti, gyakorlatilag teljesen egybevág Dugin elképzeléseivel. És amiként a világgal szembekerülve Putyin mozgástere egyre inkább beszűkül, annál inkább kiütköznek, sőt felerősödnek ezek az átfedések.
Visszatérve a magyar párhuzamokra: a Jobbik által vallott nézetek is azzal párhuzamosan kerültek előtérbe a Fidesz politikájában, hogy Orbán Viktor teret veszített a nemzetközi politikában, s nőtt izoláltsága. Bár más és más okok késztették Orbánt és Putyint ebbe a különös irányba: ez utóbbit Oroszország nagyhatalmi illúziói, az előbbit a Fidesz hatalmának bebetonozása, reagálásuk a helyzetre feltűnően és meglepően azonos, így aligha csodálkozhatunk azon, hogy hirtelen felfedezték egymásban a politikai szövetségest. E felismerésben pedig alighanem kulcsszerepet játszott, hogy mindkettőjüket a szélsőjobb inspirálta, sőt – bizonyos értelemben – látta el közös ideológiával.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Trump az iráni szárazföldi beavatkozás puszta ostobaságán töpreng. Hogyan jutottunk idáig?
Mit lehet mondani vagy gondolni ebben a félelmetes pillanatban? Ezt az illegális háborút soha nem lett >
Trump Irán elleni támadása felelőtlen
Egy felelős amerikai elnök meggyőző érveket sorakoztathatna fel a további iráni fellépés mellett. Ennek középpontjában a >
Ki segíti a tüntetőket Budapesten, Belgrádban, Isztambulban?
Budapesten 100 ezrek vonultak az utcára az LMBT-jogok érdekében. Belgrádban főleg fiatalok tiltakoznak az őrizetbe vételek >
Európa Oroszország támadásai alatt áll, és kérdés, miért nem tesz ezek ellen
Ezt a kérdést teszi fel a Politico amerikai portál európai kiadásában. „Egy ideje az orosz titkosszolgálatok agresszív akcióit >
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >