Ma Matild, Matilda, Trilla névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Napi ajánló
Az ész a fontos, nem a haj
„Mindenki olyan hajat hord, amilyet akar, csak mossák.” László Ferenc blogja (Magyar Narancs):
Az ifjúság minden tekintélyuralmi rendszer számára kockázati tényező. Néha még a hajukat is megnövesztik ezek a fiatalok!
„– Fésűt, kefét, pengét, szappant tessék!” – kínálgatja áruját a torzonborz fiatalok között elhaladó, közepesen rosszarcú kereskedő Szűr Szabó József karikatúráján, amely a Ludas Matyi egyik 1965-ös címlapján szerepelt. Hosszú hajú, szakállas és ápolatlan fiúk, valamint démonian kifestett, s mégis elhanyagolt küllemű lányok, vagy éppenséggel zavarba ejtően unisex megjelenésű tinédzserek riogatták itt és persze egyebütt is a szülők és a nagyszülők nemzedékeit, lehetőleg beléjük is átplántálva az aggodalmat, amely elsősorban a hatalomgyakorlók körében élt elevenen. 1956 után néhány esztendővel a fiatalok öltözködési és hajviseleti fellazulása ugyanis valóságos kockázatnak tűnt: a generációs elkülönülés és szembehelyezkedés gesztusa rémlett fel minden gombafrizurában, trapéznadrágban s megannyi más ruházati szignálban.
A jelenség persze tekintélyes kultúrtörténeti múltra tekinthet vissza, elvégre a kócosok, a vatermördert viselők és az egyéb öltözködési elhajlók az évszázadok során rendre visszatetszést keltettek a papák társadalmában. Ámde akut politikai veszélynek csak ritkán tekintették az ilyesmit, nem úgy, mint a Kádár-korszak első bő évtizedében, amikor a fiatalok magaviselete, illetve ruha- és hajviselete visszatérő témája volt a napisajtónak, s amikor sokan hajlamosak voltak rendészeti, azaz adminisztratív kérdéssé átminősíteni ezt a divatkérdést. E metódus emblematikus figurája nyilvánvalóan a hajdanvolt Budai Ifjúsági Park teljhatalmú igazgatója, Rajnák László elvtárs volt, aki rendszerint személyesen felügyelte a park közönségének és fellépőinek megjelenését. Volt, hogy teljes együtteseket küldött haza a hosszú haj miatt; ha úgy hozta az élet, egy-egy pofon lekenésére is kedvvel vállalkozott, s egy időben különösen a farmerviselet váltotta ki a haragját: guggolva vizslatta a sorban álló tömeget, hogy a farmereseket idejekorán kiszúrja. A dresszkód e korai fanatikusa utóbb aztán csúnyán lebukott és gazdasági visszaéléseiért nemcsak az állását, de még a szabadságát is évekre elvesztette 1974-ben.
A hivatalos álláspont addigra már amúgy is érezhetően liberálisabbá vált, főleg (de korántsem kizárólag) a szólamok szintjén. Maga Kádár János például a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) 1967-es kongresszusán – szokott egyensúlyérzékével – már a ruhakontroll túlzásai és vadhajtásai ellen emelte fel a szavát: „… a párt, az ifjúsági szövetség nem divattervező cég és nem fodrászipari ktsz., és nem is kell az ilyesmivel foglalkoznia.” 1970-ben azután már-már aforisztikus tömörséggel sikerült megfogalmaznia egyszerre atyáskodó és engedékenységet mutató véleményét: „Mindenki olyan hajat hord, amilyet akar, csak mossák.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >