2024. november 21. csütörtök
Ma Olivér névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

Rasszisták, bigottak, seggfejek – A filmvilág szégyenei

Rasszisták, bigottak, seggfejek – A filmvilág szégyenei
(MortenEng21 illusztrációja)

„A XX. századi európai kultúra nyugati boszorkánya nem csupán azért érdemli ki tőlünk ezt a címet, mert beleborult Adolf Hitler seggébe.” Magyar Narancs:

Walt Disney

Mint oly sok más igazi seggfej a művészvilágban, Walt bácsi is rajongott Leni Riefenstahlért. 1936-ban körbevezette a boszorkányt a műhelyében, nézegették a sok helyes Mickey-egeres rajzot, majd utána alighanem még egy vaníliás shake-et is bepusziltak együtt valahol a Hollywood Boulevard-on. Talán zsidóztak is kicsit a kaliforniai napsütésben, talán nem. Életrajzírói szerint Disney nem volt kifejezetten rasszista és antiszemita, csak szerette azok társaságát, akik kétségkívül azok voltak. Hogy is nevezik az ilyet? Mindenekelőtt velejéig gyávának.

Eperjes Károly

Nagylélegzetű filmszerepek sorát tudhatja magáénak, rendre csupa olyan figura hű megformálójaként vált ismertté, akik széles taglejtésekkel, egyre és egyre feljebb csavart hangerőn intézik az ügyeiket, élik az életüket. Ölre ment Andorai Péterrel pár üveg Kőbányai Világos és egy nő, de milyen nő miatt, ledominált egy teljes piacot, satöbbi, teljesen úgy nézett ki, hogy ő lesz a 21. század első Bessenyei Ference, aki ugyebár dettó egy megveszekedett ripacs volt, de tudott színészkirályhoz méltón, igazi nagyvadként megöregedni. Eperjes Károlytól a dicső aggkort elvette az eszével együtt a vallási téboly, ami azon túl, hogy dülledt szemű, küldetéses félcédulást csinált belőle, még a politika lakájlelkű bohócává is tette.

Mel Gibson

Úgy kezdődött, hogy a színész-rendező ízesen zsidózott egy nagyot, sérelmezvén, hogy olyan apróságért állítják félre a rendőrök, mint az ittas vezetés. Majd folytatódott azzal, hogy gyermeke édesanyját nyomdafestéket nem tűrő szavakkal vegzálta egy nyilvánosságra hozott telefonbeszélgetés alkalmával (nem kizárt, hogy korábban bántalmazta is az asszonyt). A hab a tortán Gibson bejelentése volt, hogy a zsidó harcosról, Júdás Makkabeusról akar filmet forgatni. Az utóbbit Joe Eszterhas, az Elemi ösztön forgatókönyvírója is megerősítette, s megerősítette azt is, hogy Gibson vele szemben is tűrhetetlenül viselkedett.

Charlton Heston

Eljátszotta Mózest, kocsiversenyezett Ben Hurként, és csókolózott majomlánnyal, az utókor azonban egy másik képet is őriz az ősz hajszálai szaporodtával egyre konzervatívabbá váló színészről. És ez a kép jóval kevésbé hízelgő: Charlton Hestont mint az amerikai Nemzeti Lőfegyver-Szövetség (NRA) elnökét ábrázolja, amint teljes vállszélességgel kiáll az amerikaiak korlátlan fegyverviselési joga mellett.

Elia Kazan

Amerikai egyik legnagyobb rendezője, Scorsese idolja és Brando felkarolója nem a gerincességéről volt híres. Amikor Hollywoodban is kitört a vörös veszedelem miatti üldözési mánia, és a rendezőnek is meg kellett jelennie az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság előtt, a baloldali érzelmű művész nem késlekedett beköpni a kollégáit. Apróság volt ez a kommunistaellenes paranoia történetében, de elég nagy folt Hollywoodon. Készíthetett Kazan ezek után jobbnál-jobb filmeket, a szakma szeretetét sosem sikerült visszanyernie. Olyannyira tartósnak bizonyult a vele szembeni ellenérzés, hogy egészen a közelmúltig kitartott: 1999-ben, amikor Kazan életmű-Oscart kapott, a ceremónián jelenlévők jó része jól látható módon fejezte ki nemtetszését.

Kern András

A maga nemében kétségkívül szórakoztató figura, bár jelentősebb színészi teljesítményt soha nem nyújtott, de markáns komikus és sziporkázó parodista volt. Amit mindenki imád tőle, hogy tudniillik Woody Allen szinkronhangjaként zseniálisat produkált, az szimpla tévedés, amit szerencsére nem itt kell megbeszélnünk (túlértékelt szinkronsztárok poszt nem lesz, ígérjük, pedig jelentkező lenne bőven). Mindegy, Kern azért került ide, mert az ő nevéhez fűződik Magyarország történetének leglazább buzizása. Bement egy szép napos reggelen a Napkeltébe, ahol Bárdos András bizonyos közte és Friderikusz Sándor közt feszülő elszámolási, mindközönségesen pénzügyi ellentétekről faggatta, mire Kern valami olyasmit mondott, hogy ja, pampog „az a kis buzi”, de nem kell törődni vele. Mire Bárdos gyakorlatilag kihajította a stúdióból. A művész dicséretére váljék, hogy távoztában voltaképpen igazat adott a műsorvezetőnek.

Spike Lee

A maestro pályája korai szakaszán kicsit félreértette a polgárjogi aktivitás mibenlétét, s valahogy úgy képzelte a dolgot, hogy a rasszizmus ellen legcélravezetőbb rasszizmussal harcolni. Ilyenformán a máig legátütőbb filmjeiben, a kivétel nélkül a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján tető alá hozott Szemet szemértben, a Mo better bluesban, illetve a Dzsungellázban akinek nem fekete volt a bőrszíne, az csak rohadék lehetett, s ha pedig nő is volt a szerencsétlen, akkor szajha. Különösen az olaszokra volt kirúgva, de kaptak a pofájukra a zsidók és a kínaiak is. A Dzsungelláz a konkrétan arról szól, hogy a kvalifikált fekete pasasnak „csak arra jó” italo-amerikai beosztottja. Oly messzire ment a rasszizmusban, hogy az még a magyar filmforgalmazásnak is feltűnt, s ezért lett a Do the Right Thingből Szemet szemért.

Páger Antal

Páger Antal 1945-ben sietve Argentína felé távozott, s csak 1956-ban – hosszas állambiztonsági unszolásra – tért vissza Magyarországra. Először a Gellért szállóba, majd visszakapott, budai villájába. A nemzet nagy színésze azért sietett elhagyni szülőföldjét, mert a negyvenes években a kelleténél talán látványosabban hódolt a korszellemnek: szerepelt például az Őrségváltás című, erősen antiszemita kurzusfilmben, s tagja volt annak a kamarának, melynek a filmes és színházi szakma zsidótlanítása volt a feladata. Ja, igen, és Szálasi Ferenc társaságában is látványosan jól érezte magát.

Leni Riefenstahl

A XX. századi európai kultúra nyugati boszorkánya nem csupán azért érdemli ki tőlünk ezt a címet, mert beleborult Adolf Hitler seggébe, és Az akarat diadalával aktívan és erőteljesen hozzájárult a Führer hatalmának megerősítéséhez, így pedig közvetve a második világháborús pusztításban is komoly felelőssége volt. Nem is csak azért, mert Tiefland című filmjének forgatása közben rendben lévőnek találta, hogy a cigány statisztákat egy munkatáborból vezénylik ki a forgatásra, akiket utána Auschwitzba deportálnak, és meggyilkolják őket. És csak nagyon kis részben azért, mert fiatalon brutálisan szép volt, és egy időben úgy tűnt, hogy örökké fog élni. Hanem főként azért, mert megtestesítette minden elnyomó rezsim legpusztítóbb alakját: az embert, aki semmiről sem tudott, és akinek nem számított semmi sem. Pontosabban azt, aki ezt hazudja. Hiszen ma már tudjuk, hogy Leni a két szép szemével látott kétkezi tömegmészárlást a keleti fronton, és nyilván tudott ő a holokausztról, a táborok valóságáról is mindent. Csak nem érdekelte. Korai és kései tevékenységét egybevetve nyugodtan kijelenthetjük: Leninek egyedül az számított, hogy betérdelhessen az elé, akinek (szimbolikus vagy épp nagyon is költőietlen értelemben) a legnagyobb farka volt, hogy aztán szolgálataiért cserébe majd szépen feltolják törékeny kis testét a felhők közé. Hogy a feneke alá nyúló kéz történetesen a Führeré volt? Hát, istenem – ha máshová születik, jó lett volna neki Sztáliné, Pol Poté vagy bárki másé is. Életének legnagyobb alakítása lett volna, ha máglyán ég el a háború után valamelyik nürnbergi dísztéren – ám az élet igazságtalan, így a világ sajnos örökre lemaradt erről a már elképzelve is igen felemelő látványosságról.

John Wayne

A Herceg a Vadnyugat ura volt, az örök seriff, szóval nincs mit csodálkozni rasszista nézetein. Nyíltan lenézte a feketéket, és szerinte azzal sem volt baj, hogy Amerika meghódítása közben a fehér ember kiirtotta majdnem az összes indiánt. Jó, mondjuk ki: egy faszfej volt az öreg. Fáj ez nekünk nagyon, hiszen van köztünk olyan, aki szerint ez az ember a filmtörténet legjobb westernjében játszotta az egyik főszerepet. Nem, nem az Üldözőkre gondolunk, és még csak nem is a Hatosfogatra. A világ legjobb westernfilmjének a címét úgy írják, hogy Aki lelőtte Liberty Valance-t.

2014. március 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Monroe-elv és ami ebből következett

A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >

Tovább

Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre

A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >

Tovább

Még Trump sem állhat a törvény felett

Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >

Tovább

Európa új frontvonalai

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >

Tovább

A szaudi-iráni megállapodásról

Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >

Tovább

Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia

Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >

Tovább

Léggömb, vagy csak egy lufi?

Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >

Tovább

Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre

A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >

Tovább

Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével

Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >

Tovább

Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?

Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >

Tovább

Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be

Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >

Tovább

Babiš nyomul az elnökségért

A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >

Tovább