Ma Zénó, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Egy közös kormányülés háttere
„Van ugyanis egy dolog, ami nagyon is megéri Németországnak, hogy manapság inkább azt keresse, ami Izraellel összeköti: Irán. Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete (Magyar Narancs):
Tulajdonképpen már nincs semmi meglepő abban, hogy Angela Merkel kancellár, gyakorlatilag a teljes német kabinettel Izraelbe látogatott. A két ország között olyannyira jó viszony alakult ki az évek során – jövőre lesz ötven éve az izraeli–német diplomáciai kapcsolatok felvételének –, hogy az utóbbi időben már közös kormányüléseket tartanak. A keddi találkozó immáron az ötödik a hasonló rendezvények sorában.
Nyílt titok viszont, hogy bizonyos kérdéseket a két fél másként ítél meg. Merkel messzemenően támogatja a John Kerry amerikai külügyminiszter által szorgalmazott megállapodást a palesztinokkal, helyesnek tartja egy független palesztin állam mihamarabbi létrejöttét, s – talán ez a legsúlyosabb nézetkülönbség – ellenzi új zsidó települések létrehozását a Jordán nyugati partján, illetve a már meglevők bővítését is helyteleníti. Hogy ez utóbbi téma német relációban milyen éles formában is vetődik fel olykor, azt a Deutsche Bank minapi döntése is példázza. A DB a legnagyobb izraeli bankot, a Hapaolimot, a minap kizárta egy befektetési alapból, mert az támogatja a zsidó települések bővítését.
Bár ezek a differenciák léteznek, messze vannak attól, hogy a két kormány viszonyát komolyan veszélyeztessék. Igaz, az arab média – s nemkülönben a török – már napok óta igyekszik elhitetni, hogy akár még szakítás is lehet a dologból, az efféle víziók valójában csak a szokásos Izrael-ellenes alkalmi kampányok részeiként értelmezhetők.
A két kormány közös ülése rendben le is zajlott, sőt a keddi nap második részében az egyes tárcák vezetői még külön tárgyalásokat is folytattak. Aki megfelelő józansággal követi az eseményeket, az eleve kizárta a kudarcot. Van ugyanis egy dolog, ami nagyon is megéri Németországnak, hogy manapság inkább azt keresse, ami Izraellel összeköti. Ennek a „dolognak” a neve: Irán.
A legbefolyásosabb német cégek már jó ideje, hónapok óta, ha nem egy-két éve csak arra várnak, hogy fordulat álljon be a világ és Irán viszonyában, s megkezdjék az együttműködést, azaz a szokásos üzleti ügymenetet a perzsa állammal. Tudvalevő, hogy néhány cég – a legalitás legszélső határát is érintve – az elmúlt tíz évben fontos megállapodásokat hozott tető alá, egyesek egyenesen az iráni atomprogram számára is szállítottak olykor felszerelést. Ilyen körülmények között sejthető, hogy amióta Irán új elnöke, Haszan Rohani meghirdette a maga „normalizációs” politikáját, e cégek alighanem már át is lépték azt a határt, amit a még mindig érvényben lévő embargós intézkedések megszabtak nekik. A praktikus németek jól tudják: ha elszalasztják a megfelelő pillanatot – s ez a pillanat a legelső –, akkor lemaradnak a versenyben, ami a potenciális iráni piacért már most kiéleződött.
Tudvalevő, hogy a megfontolások nélküli nyitás legnagyobb térségi ellenfele Izrael. Benjamin Netanjahu úgy érvel: amíg nincsenek egyértelmű jelek, s amíg Irán térségi politikája nem vesz visszafordíthatatlan fordulatot, addig indokolt nemcsak fenntartásokkal, de kifejezett gyanakvással szemlélni az ország politikáját. De minthogy figyelmeztetése csak a nukleáris energetikai együttműködésre vonatkozott, s nyilatkozatában a „civil nukleáris energetikai” célokkal szemben semmilyen opciót nem fogalmazott meg, ez azt tükrözi: Netanjahu is tisztában van vele, hogy az üzletelést nem akadályozhatja meg, viszont megkérheti az árát. Ez az ár pedig – érthető módon – az, hogy Irán ne állíthasson elő atombombát.
Mindezek arra engednek következtetni, hogy Angela Merkel mostani látogatása egy új német Közel-Kelet-politika előkészítésének a része, amit nem izoláltan, hanem szövetségeseivel egyeztetve tervez végrehajtani, s ehhez minden érintett igazodni kényszerül. E politika (1) nyitni készül, és – ha az átalakulás nem akad meg Teheránban – amint az embargó lazul, nyitni is fog Irán felé. Cserébe mindezért (2) Izraellel az eddigiekhez képest is szorosabbá fűzi viszonyát, és (3) akceptálni fogja a zsidó állam azon elvárását, hogy Teherán lemondjon atomprogramjának katonai továbbfejlesztéséről.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Európa Oroszország támadásai alatt áll, és kérdés, miért nem tesz ezek ellen
Ezt a kérdést teszi fel a Politico amerikai portál európai kiadásában. „Egy ideje az orosz titkosszolgálatok agresszív akcióit >
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >