2024. december 21. szombat
Ma Tamás, Péter névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

Furfangosan élők

Matuska Márton
Furfangosan élők
Stevan Kragujević fotója

A tanya az utolsók egyike, amelyiken még lakik a gazdája. A szomszédból Szűcs Mihály az ősszel költözködött be Földvárra, mert megütötte a szél; a másik szomszédban ott él a fiatal Koszorús Károly a szüleivel, talán belőle, ha lesz majd egy állandó gyöngyszigeti lakó. Ennek a tanyának a lakóiból, Bögre Antalékból már aligha, mert a télen ők is eladták a lovakat, a földet bérbe adták, készü­lődnek ők is Föld­várra. Nem mondják, de a levegőben lóg a megjegyzés: hamarosan deszkát árulni. Mindketten beléptek a nyolcadik évtize­dükbe.

A két ló, a Csilla meg a Jadrán tizenhét éven át szántotta ezt a tíz hold földet, ami itt a tanya körül elterül. Egy csúrogi kupec vette meg őket. Már évek óta nem láttak sem abrakot, sem vakarót, olyanok voltak, mintha barlangban nevelkedtek volna. A kupec három hónap alatt olyan paripákat varázsolt belőlük, hogy ragyogott a szőrük, amikor jártatásképpen kihajtotta ide őket.

– A fekete rámröhögött, amikor bevág­tattak az udvarba. Én meg csak elfordultam, és sirattam őket – nem Bögre Anti, hanem a felesége, Kovács Kati mondja. Ő még vala­hogy jobban bírja magát. Hetente bejár gyalog az öt kilométerre levő Csúrogra, visz magával egy nagy kosár friss tojást. A pati­kában mind megveszik tőle. Ha mégannyi lenne, azt is megvennék. Igazi tanyasi tojás.

Antal itt az őslakos, ő még akkor ideköltözködött, amikor a csúrogi magyarokat kiengedték a lágerból. Előbb csak feles meg harmados volt errefelé, negyvenhétben vett itt néhány hold földet meg ezt a jóállású tanyát.

– Hű, de ment itt az élet eleinte!

Most meg azt mondja Kati nénénk, hogy furfangosan él­nek. Mert még daráló­juk sincsen, a kiscsibéknek úgy csi­nálnak kását, hogy a konyha betonozott padlózatára lerakják a kukoricát, és a fejsze fokával szétveregetik.

Környes-körül ta­nyák sokasága volt itt.

– A temerini Pogács állatorvosnak két ta­nyája volt. Az egyik közvetlenül az iskola mellett – Antal idézi fel ezt, s ebből szerezni tu­domást az iskoláról. Ő azért inkább a gazdákat tartotta meg emlékezeté­ben.

- Oroszi Dezső öreg­apjának százharminc holdja volt. Olyan ember volt az, hogy odaállt a ganéskocsi mellé, és ma­ga is hányta rá. Nem so­kat ért az élete, mind elvették tőle, csak öt holdja maradt. Buzogány Mihály, Buzogány Má­tyás meg a harmadik testvérük, a neve nem jut eszembe: mindegyikük­nek volt néhány száz holdja. Meg a Csongrádi Lajos, meg a Tímár, meg a Rácz...

Nincs is ki emlékez­zen már itt rájuk.

Ötven évvel ezelőtt eldorádói jólét ural­kodott itt. Csak az időnkénti magas talajvíz keserítette az itteniek életét. Most már csa­tornázva van a táj, és védőtöltés húzódik a holtág mellett Becsétől Csúrogig. Ivóvíz csak egyetlen tanyán található, mert ott pumpás kútból jön.

– Amióta ezt a sok vegyszert használják, más a víz íze – szögezi le Antal. De megjegyzi azért azt is, hogy amíg tizenhét tehenük meg három lovuk volt, addig az ásott kútból naponta kihúzták a vizet, és nem poshadt meg benne, azért is volt iható.

Most mindössze egyetlen tehenecske, öt­ven tojótyúk meg nyolc magkakas van az udvarban. Disznó egy sincs. A macskákat nem veszik számba, kutya három.

Az öregség a legcsúnyább valami a világon. Ebben mindketten egyetértenek. Antal még kifejti:

– Azt értem, hogy előbb-utóbb minden­kinek meg kell halni. Mert, aki születik, az meg is hal. De miért kell megöregedni?!

Azt mondja, nagyon szeretett sokat enni és sokat dolgozni. Most már enni sem igen bír.

De a szigetet nem az öregség tette tönk­re. Az egész szigeten kitermelődött annyi élelem, hogy még a bécsi és a belgrádi királyi udvarba is jutott belőle. Ha más nem, a Krokány, a híres bor. Hová lett innen az. az iskolányi gyerek? Hová a sok gazdaság?

Hová lett a Gyöngyszigetről a gyöngy?

1990. május 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A márciusi ifjak

Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >

Tovább

Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú

A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >

Tovább

A második világháborút a zsidógyűlölet okozta

Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >

Tovább

Puskás fizette a szurkolókat

– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >

Tovább

Ezen a napon

63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >

Tovább

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább