2024. november 21. csütörtök
Ma Olivér névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Ausztrál napló

Breznyik Ernő
Ausztrál napló

Szombat reggel, nyár. Néhány rossz rajzzal voltam elfoglalva, amikor a rádión bemondták, hogy az öbölben ismét megje­lentek a cápák, és a fürdőzők legyenek elővigyázatosak.

Pferd kam

Természetesen rögtön ab­bahagytam a rajzolást, kivettem a hűtőből néhány húsdarabot és a strand felé indul­tam. Héliummal töltött léggömböket is vittem magammal.

Szerencsére a strand nincs messze, gyalog mentem. Útközben több sárkányeregető napszemüveges alakkal találkoz­tam, aztán jöttek a sivalkodó gyerekek (ezekből sehol a világon nincs hiány), majd a végtelenül kövér csajok (Ausztráliában csak nagyon kövér vagy nagyon sovány nő van) és végül a víz. Beúsztam messzire, ahogy azt a rádión szépen elmagyarázták, hogy senki ne tegye, elhintettem a húsda­rabokat (mindegyikhez hozzákötöttem egy léggömböt, hogy ne süllyedjen el) és nyu­godtan lubickolva vártam.

Úszkálás közben jutott eszembe egy té­véműsor a sátánizmusról, amit néhány nappal azelőtt láttam. A stúdióvendég az ördögnek a papja volt, aztán néhány pszi­chológus, egy keresztény pap (a két pap elég távol ült egymástól), és még néhány más személy. Sok minden elhangzott, többször félbeszakították a műsort reklá­mokkal. A beszélgetés vége külön megra­gadta a figyelmemet.

Mindenki megegyezett abban, hogy az ördöggel kapcsolatos mesterkedéseknek minden formáját be kellene tiltani, mert a társadalom nem engedheti meg a negatív erők éltetésének bármilyen formáját (állító­lag a szekta tagjai állatokat, sőt cse­csemőket áldoztak fel az ördögnek, fiatal lányokat beszéltek rá tömegszeretkezésre, meg hasonló szörnyűséges dolgokat mű­veltek). Erre az ördög papja a következőt felelte:

– Egyetértek azzal a véleménnyel, hogy tüstént be kell tiltani a szektámat, de akkor szerintem a kereszténységet is tiltsuk be, hiszen a középkorban például több millió ártatlan ember halt meg az inkvizíciónak köszönve. Vagy például a második világhá­borúból ismert dolog, amikor a pápa kap­csolatban volt a fasisztákkal, is azt bizonyítja, hogy a kereszténység semmiben sem különbözik a sátánizmustól. Ami pe­dig az orgiákat illeti (a stúdióvendégek közül volt ott egy anya is, akinek a lányát éveken keresztül látták vendégül az ördög fiai különböző kéjgyűléseken, és aki 11 éves koráig már hétszer volt áldott állapot­ban), ha a kedves anyák annyira gondba vannak a lányuk miatt, miért nem ügyeltek rájuk egy picit jobban, hol van az a híres keresztény nevelés? Egy-egy ilyen szeánsz ugyanis több órát eltart, és főleg éjjel történik Vajon mit csináltak az éber, ke­resztény anyák ez idő alatt? Jézus Máriám, rá se merek gondolni!

Inka, inkább, leginkább

Lassan készül a vacsora, közben szól a tévé (éppen egy némileg elfajult demonst­rációról számolnak be), a háziasszony a konyhában tesz-vesz, aztán a tévét nézi, közben iszogat valamit. Kint esik az eső vagy süt a nap, attól függően, hogy mely pillanatban nézünk ki az ablakon. Tovább folyik a verekedés a tévén, köveket dobál­nak az elégedetlen polgárok, a rendőrök pedig (néhány lovasrendőr segítségével) a munkájukat végzik. Az ausztrál háziasszony közömbösen nézi az egészet, hiszen már számtalanszor látott hasonlót és különben is, nem sok érdekes történik, a mentők cipelik a sebesülteket a többiek pedig tovább verekszenek.

Ekkor azonban az egyik lovasrendőr fe­jest lebukik a lóról, utána pedig a ló dől el, néhány embert fejbe rúg, maga alá temet. A háziasszony rémülten sikolt fel, majd gyorsan feltárcsázza a barátnőjét

– Láttad, mi történt?

– Hát persze, hogy láttam, éppen hívni akartalak. Ha ezek az állat-emberek valami rosszat tesznek a lóval, rögtön írok a kor­mányelnöknek Ez így tovább nem mehet! Egy ártatlan ló nem tehet róla, hogy őrült emberek között van, egyáltalán nem cso­dálkozom, hogy ez a társadalom hamaro­san tönkre fog menni, hiszen magad is látod, miféle bánásmódban részesítik az állatokat.

Karácsonyi történet

Karácsonykor itt nagyban ünnepel, eszik-iszik mindenki. Egy ilyen mulatságon mesélte nekem Johann, egy holland szár­mazású kereskedő a következő esetet. Né­hány évvel ezelőtt elment a feleségével egy szállodába, hogy ott töltsék az éjszakát. Mielőtt azonban lefeküdtek, leszaladt az üzletbe cigarettáért, és ott egy prostituálttal találkozott.

– Mennyibe kerül? – kérdezte ő, csak úgy, kíváncsiságból.

– 60 dollár – válaszolta unottan az örömlány.

– 60 dollár? Hát hallod, számomra az ilyesmi nem ér többet 10 dollárnál – mondta ő, és visszament a szobába a feleségéhez.

Másnap reggel, miután elhagyták a szál­lodát, és az utcán sétáltak, ismét találkoz­tak a prostituálttal. A nő rögtön felismerte őt, majd végignézve a feleségén, ezt mondta:

– Na, látod, mit kapsz 10 dollárért!

Szintén Johann mesélte nekem a követ­kező viccet:

A rendőr megállítja az utcán a részeget.

– Mikor hagyod abba az ivást, nézd meg, mire hasonlítasz?

– Már késő, a májam már így is tönkre­ment – válaszolta a részeg.

– Sose késő – mondta okosan a rendőr.

– Ha sose késő, akkor miért hagyjam abba az ivást éppen most?

Más érdekes karácsonykor nem tör­tént.

Uram, irgalmazz!
(igaz történet)

Jim, az ausztrál kisváros rendőrfőnöke nemrég vette feleségül Jane-t, akinek az előző házasságból (vagy egyszerűbben: kapcsolatból) már volt egy kilencéves kis­fia, és mind a hárman boldogan éltek együtt. Jim azonban egyre jobban kezdett érdeklődni a kisfiú iránt (titokban persze, egy rendőrfőnöknek ugyanis ügyelnie kel a jó hírére), és egy délután, amikor anyuka nem volt otthon, elvette a kisfiú szüzessé­gét. Ez aztán a továbbiakban többször megismétlődött, a kisfiú pedig tűrte, biztos azt gondolta, hogy ennek így kell lennie.

Ennek bizony még sokáig így kellett lennie, mert a kisfiú már tizenhat éves volt és még mindig kénytelen volt mostoha­apukáját az ágyikójába befogadni. Az éde­sanya természetesen semmit sem vett észre, hiszen a tévén mindig volt valami érdekes műsor, vagy pedig a barátnőivel jött össze délutánonként (szerintem nincs kizárva, hogy a barátnők férfiak voltak; ... áá, nem létezik, rosszmájú vagyok!).

Amikor a kisfiú (a most már tapasztalt fiatalember) már nem bírta tovább, elpana­szolta búját a papnak. A pap azonnal akcióba lépett, és a következő vasárnapi misén felhozta az ügyet természetesen a fiút vádolva, hogy kihívóan viselkedett a mostohaapjával szemben, aki a kisfiú áldo­zataként kénytelen volt őt nem-tudom-hányszor kielégíteni.

Hiába volt tehát a lelkésszel (!) való beszélgetés, a testi kapcsolat bizony tovább folytatódott (néhány­szor, amikor otthon nem lehetett, a rendőrfőnök bácsi a rendőrállomáson szer­vezte be a találkát, mert mint minden normális ember, ő is ott érezte magát biztonságban).

Végül is, valakinek eljárt a szája, és az egész ügy a nyilvánosság elé került. A tévé például a pappal szeretett volna beszélni (ezt megértem, én is nagyon szerettem volna), de ő szépen ellökte a riportert, és sző nélkül elsietett. Biztos ezt gondolta magában: „Jaj, Istenem, még csak az kell, hogy mindenki megtudja az igazságot és jogosan azt gondolja, hogy én össze-vissza hazudozók, meg lopok. Többet senki sem lesz olyan naiv, hogy a templomba jöjjön és pénzt adjon nekem. Vége a gondtalan életnek, legjobb távozni innen.” A tévé riportere hiába szaladt utána, mondván: „Ha nem csinált semmi rosszat miért me­nekül tőlünk?", mert a pap eltűnt. Csak az Isten tudja, hogy hová.

2009. augusztus 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Monroe-elv és ami ebből következett

A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >

Tovább

Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre

A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >

Tovább

Még Trump sem állhat a törvény felett

Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >

Tovább

Európa új frontvonalai

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >

Tovább

A szaudi-iráni megállapodásról

Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >

Tovább

Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia

Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >

Tovább

Léggömb, vagy csak egy lufi?

Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >

Tovább

Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre

A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >

Tovább

Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével

Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >

Tovább

Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?

Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >

Tovább

Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be

Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >

Tovább

Babiš nyomul az elnökségért

A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >

Tovább