Ma Olivér névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Tisztelt Bódis Gábor!
Engedje meg, hogy röviden válaszoljak a Napló 28. számában közölt vezércikkének néhány mondatára. >
Pornó anziksz
Nem is sejted, Szilvia, mostanában mennyit ábrándozok a fenekedről. Pedig tizenegynaponta kimondottan ezért vonulok a guggolva >
Csetnikek és usztasák
MÁSKÉNT EZ NEM TÖRTÉNHETETT! Azok után sem, hogy Belgrádból, illetve Zágrábból a vasárnap esti maksimiri polgárháborút előre >
Egy levél a szabadkai szökőkútról - a szökőkútért
A szabadkai főtéren lévő (zöld) Zsolnay-szökőkutat 1985-ben avatták fel. A polgárok szívükbe zárták, és örömet leltek >
Tanmesék felnőtteknek
Csak kevés embernek adatik meg a látnoki képesség, engem viszont igenis ilyen kivételes hajlammal áldott meg >
Két kezünket összetéve…
Három dologról szeretnék említést tenni, talán nyomot is hagyni, június harmadik vasárnapjának éjszakáján készült rövid >
Szárnyát vagy combját?
Az előző részben az olaszos ízek voltak az étlapon, gasztronómiai naplóm folytatásában a kicsi kínai falatkák >
It's toasted
Rengeteg katonatörténetet hallottam már, a legtöbb vicces kis sztori, kerülve a komoly dolgok ecsetelését. Inkább anekdoták >
Isten éltesse, Tanár úr!
Az egyetemen még szerencsém volt dr. Szeli István előadásait hallgatni. Soha nem jött készületlenül, soha nem >
Tisztelt Ágoston András!
Sokáig töprengtem, válaszoljak-e egyáltalán levelére, amelynek felszólító hangneme – őszintén megvallva – egy magunk mögött vélt >
Pásztornak, Végelnek egy a hangja
A megújulás ambíciójáról, a megújulás és az összefogás esélyéről beszélt Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség >
Lelkierő és türelem
Újvidéken szálltunk fel a Belgrád-Bécs nemzetközi gyorsra. Egy hatüléses fülke, a szemközti oldalon két munkásformájú ember >
Tanyaszínház a mi sorsunk
Kovács Frigyes, színész-rendezőnek a Tanyaszínház alapítójának beszéde a 35. jubiláris kavillói ősbemutató előtt
Jó estét kívánok.
Ötévenként felküldenek engem erre a színpadra – mindig jubileumok alkalmával, hogy mondjak valamit.
Valamit mondjak, én, az egyre távolodó, a múltból-néző, ezeknek, a jövőbe, a végtelen-messzi-jövőbe-látó csillagszeműeknek, a MOST tanyaszínházasoknak. Kívánva és remélve , hogy köztük van az, aki 35 év múlva ugyanitt áll majd, köszöntve a 70. születésnapját ünneplő Tanyaszínházat.
És szeretném, ha az a 35-év-múlva-valaki , majd ugyanannyi reményt és biztatást és bizonyosságot kapna az AKKOR Tanyaszínházasoktól, mint én most, hogy újabb 35 évre legyen hite, álma, reménye.
Mert én most itt, Kedves Barátaim –benneteket látva-- tele vagyok hittel és nem csak reményekkel , de bizonyossággal is, hogy lesz következő 35 év .
Lesz, mert belesütöttük magunkat a tájba, mint hajdani nagyanyáink sütötték kenyérbe a mi létezésünket.
Lesz , mert nem csak karcoltuk, belevéstük magunkat a tájba, mint a szalmakazal, mint a szárkúp, mint a szénaboglya.
Lesz, mert beleénekeltük magunkat a tájba, mint a pacsirta,vagy mint naplementében a „ házfalakról lecsorgó vöröslő fájdalom”
Nézem a világhálón az elmúlt 35 év képeit: Nézem, elérzékenyülök és emlékezem: Lajos, Zsuzsa, Keszég Karcsi ... -- nincsenek ...
És azon a kispesti képen , ahol ’79 –ben András kovácsként nézek farkasszemet a közönséggel, köztük a Keresztes Ferivel, Nenadity Dusán bácsival, (az egyetlen szerb telepessel, aki megtanult magyarul) a Pozsár Lukácsnéval, Szeredi Piroskával , a Surányi Julka nénivel ... ők sincsenek már.
De ott a brazíliai kép 78-ból, ahol kedves érdeklődéssel vonul ki a ház népe az égből pottyant, különös, furcsa komédiás-figura szavait hallgatni, ott az a karon ülő kislány, már úgy hallom, családanya és banktisztviselő Topolyán ...
És nézik a világhálón sokan ezeket a képeket, sokan megkeresnek a közösségi oldalon, többek között egy budapesti újdonsült barátom – író, költő, dramaturg féle – és ezt írtja: Irigykedve nézlek benneteket. - Egy isten háta mögötti szárkúp tövében színházcsinálókon mit irigykedik egy pesti úri gyerek?—provokálom én –Igaz, hogy én egy gigerli vagyok – mondja magáról --, de hidd el, bennetek van minden reményem , mert mi itt már nem tudjuk merre van a mi, és hol van a fent, meg hol a lent. Meg azért is tisztellek benneteket, mert nem csináltok ebből a ti Tanyaszínházatokból világcirkuszt, Sziget-fesztivált meg ilyeneket, ez csak ÉLET. VAN. JÓ. És jövök egyszer úgyis megnézlek benneteket.
Meg is hívtam újdonsült fiatal barátomat, de majd valami kis faluba - ígértem neki,- ahol igazán meg tud mutatkozni ez a kitűnő előadás, a Mérföldkő című, amit tegnap Topolyán igyekeztem nézni--elég zajos környezetben --, hátam mögött négy méltatlankodó fiatal megbeszélte, hogy majd kimegy Dreára vagy valami ilyen helyre, mert ott normális emberek vannak : leülnek, nézik csendben.
Hát igen, azért a maximális színházhoz is kell egy minimális csend, és nem csak azért , hogy ne vérezzen be a színész hangszála, hanem azért, hogy eljusson hozzánk az író, a rendező , a színészek lelkének legjava.
Ne csak fizikailag, lelkileg is engedjük magunkhoz a színházat.
Mert a Tanyaszínház:
- közösségünk szellemi táplálékának lisztje, búzája és kovásza,
- mindannyiunk bohóca, tudósa és lelki gondozója
- mutatója életnek, vidámságnak, élni akarásnak
- tudósítója múltnak, jelennek és jövőnek
- jelképe életképességünknek, életre valóságunknak és élet igenlésünknek
- önmagunk kínja, öröme és keresztre feszülése.
Kívánok a Tanyaszínháznak egy következő töretlen 35 évet, úgy, mint ahogy magamnak még legalább EGY ilyen ünnepi beszédet.
Kavilló , 2012. 07. 28
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egy illúzió múltja
Végel László nemzedéki művet írt. A szónak itt és nála van még ereje, értelme. Hallatlanul gazdag >
Miskolczi: Semmibe veszik a polgárok kegyeletteljes végbúcsú iránti igényét
„Az aláírók nem ellenségei a hatalomnak, csupán szeretnék megmenteni a temetkezés Szabadkán kialakított hagyományait.” Basity Gréta >
Reagálás A szakma becsülete című írásra
Klemm József: „Ami pedig a tükröt illeti: jómagam nem csak a tükörbe tudok tiszta lelkiismerettel nézni, >
A város hangulatának megörzése nem kérdés
„Ez az interjú a Magyar Szóban Varjú Márta főszerkesztő döntése alapján nem jelenhetett meg.” Tómó Margaréta (Magyar >
Vargabetű
„Mi több: lesz-e egyáltalán olyan párttárs, aki majd kiáll mellette?“ Szabó Angéla (Bozóki Antal blogja): >
Az eurómilliós botránylista
„Milyen elvárások, miféle gazdasági szempontok szerint alakult a kiválasztott cégek rangsorolása.“ Szabó Angéla (Veszprém Kukac): >
Építkezés- és párbeszédkísérlet – illetve ennek veszélye
A párt, annak vezetése és az MNT egyfajta „instant” értelmiségi bázisra szeretne szert tenni. Vataščin Péter (Családi >
Ne ítélkezzünk előre!
Ugyanakkor úgy látjuk, néhány érv szólhat az „igen” mellett is. Második Nyilvánosság: >
Nem rosszak, csak naívak
Természetesen aki elfogadta a meghívást annak sok sikert és eredményes munkát kívánok. Szőke Attila facebook bejegyzése: >
A "biodekor" listáról
„Az egyetem autonóm felsőoktatási intézmény, amely kizárja a pártok beavatkozását.“ Vajdaság Ma: >
Kár a bélyegért!
„Kik lesznek azok, akik még hisznek nekik?“ Bozóki Antal: >
Terrorhangulat a Szabadkai Zeneiskolában?
"A tanárok kilencven százaléka az igazgatónő leváltása mellett szavazna, ha titkos szavazást tartanánk." Tómó Margaréta (Magyar Szó): >