Ma János, Pál, Cirill névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Topolyai történetek : a Kis Mozi
És hogy mi köze van ennek Topolyához? Amikor Lifka Sándor felépítette a szabadkai állandó mozit, egy dolgozója, a Temes vármegyebeli származású Nagy Sándor önállósult, saját vállalatot alapított és Topolyán felépítette moziját. Már kölcsönzött filmekkel dolgozott és naponta tartott előadást. Később, amikor Topolyán felépült a központban a nagyobb befogadóképességű mozi, a topolyaiak Nagy Sándor moziját Kis mozinak, a másikat pedig Nagy mozinak keresztelték át. A kis mozi már régen nem mozi. Kár. Beer Miksa:
Új utakon indult a MOZI Valamikor a mozgóképszínház (vagy ahogy a nyelvújító Heltai mondta – és a szó megragadt az emberekben -: a mozi) világának kezdetén a mozisok még a cirkuszosokhoz hasonlóan dolgoztak: Minden mozisnak volt egy sátra és néhány tekercs filmje, meg vetítő gépe. Azután városról városra utaztak. Felállították a sátra és sorra levetítették a filmeket. Majd ha már elfogytak a filmek és a nézők száma is csökkent, tovább álltak, más városba mentek és ott verték fel a sátrukat, hirdették hangos szóval a mozijukat. A gazdagabb mozisoknak nagyobb sátra, több kocsija, esetleg tartalék vetítő gépe és több filmje volt, tovább tudtak egy-egy városban maradni és nagyobb volt a keresetük. Azután az első világháború után minden megváltozott. Megépültek az első szilárd falú moziépületek és egy-egy városban állandó mozi létesült. És ebben nagy szerepe volt a szabadkai Lifka Sándornak. A Lifka család a csehországi Zsatecból származott (Prágától mintegy 30 kilométerre északnyugatra). Károly, a családfő vándormúzeumot üzemeltetett (ezt is cirkuszi sátorhoz hasonló sátorban) és a nyári hónapokban múzeumával járta Európát. Sokszor a család is vele tartott. Egy ilyen úton a romániai Brassóban született fia, Lifka Sándor, 1880 május 20-án. Egyik nagybátyja kapott egy kezdetleges mozgóképet bemutató gépet, amiből létrehozott egy saját mozgóképvetítőt, a komatropot, amely két képet hozott mozgásba és kötött össze: Egy ember vitt egy tortát. A másikon vele szemben haladt egy lány. És amikor találkoztak, a lány arca belecsapódott a tortába. Közben a francia Lumiere testvérek elkészítették az első mozgókép vetítőt, amit a feltaláló Lifka nagybácsi 1897-ben egy mozis sátoros bemutatón Bécsben meg is nézett. És elindult Lifkáék mozis világa. A nagybácsi Párizsba utazott, megismerte a gépeket, sőt vett egy filmfelvevő kamerát is amivel 1900-ban Gödöllőn elkészítette Magyarország első mozgófilmjét: I. Ferenc József császár és király meg Erzsébet királynő látogatását örökítette meg. Egyébként a múszaki megoldások iránt érdeklődő családtagot 1897. január 17-én tagjai sorába fogadta a Magyar Tudományos Akadémia is. És ahogy a mozi kezdeti éveiről szóló könyvében Hatvani Nándor megírta, Lifka a monarchia első mozgófénykép-vállalatát alapította meg 1900-ban. Lifka Sándor testvérével 1901-ben Rijekán, Csáktornyán, Ljubljanában, Bjelovárban, Eszéken, majd 1902-ben Vukovárban, Belgrádban, Zimonyban, Újvidéken, Szabadkán, Nagykikindán, az elkövetkező 1903-ban Splitben, Pancsován, Nagybecskereken, Versecen moziznak. 1904-ben egy nagyobb, 550 férőhelyes sátrat készítettek. A két testvér közül Karl fáradt bele hamarabb a portyába. Linzben és Salzburgban állandó mozit létesített, s ezek ma is a Lifka nevet viselik. Sándor 1906-ban még nagyobb, most már 900 férőhelyes sátrat épített magának és fáradhatatlanul kitartott filmkedveltető, ismeretterjesztő útjain. A vendégeket 15 tagú személyzet látta el. A még sátras mozis Lifka testvérek Németországban és Franciaországban újabb filmeket vásároltak. Így egy-egy városban már akár egy hónapig is volt elegendő nézőjük. Közben jött a Nagy háború. Amikor Lifka Sándor 1919-ben leszerelt a cseh eredetű, osztrák származású, romániai születésű Lifka Sándor Jugoszláviában találta magát. 1920-ban feleségül vette munkatársát, Beck Erzsébetet. Felesége és édesanyja üzemeltette a mozit, ő meg villamossági üzletet nyitott és megalakította az Orient DD nevű filmforgalmazó vállalatot. Erre a mondatra azért érdemes felfigyelni: Ez volt az első olyan vállalat, amely már megvásárolta, elkészítete vagy elkészítette a filmeket, azután eladta, vagy egy időre bérbe adta a mozisoknak. Időközben felépült a szilárd falú Lifka mozi Szabadkán. Egyébként Lifka Sándor csak a második világháború után vette fel a jugoszláv állampolgárságot. 1952. november 12-én hunyt el. Síremlékén ez áll: A kinematográfia Közép-Európa-i megismertetője. És hogy mi köze van ennek Topolyához? Amikor Lifka Sándor felépítette a szabadkai állandó mozit, egy dolgozója, a Temes vármegyebeli származású Nagy Sándor önállósult, saját vállalatot alapított és Topolyán felépítette moziját. Már kölcsönzött filmekkel dolgozott és naponta tartott előadást. Később, amikor Topolyán felépült a központban a nagyobb befogadóképességű mozi, a topolyaiak Nagy Sándor moziját Kis mozinak, a másikat pedig Nagy mozinak keresztelték át. A kis mozi már régen nem mozi. Kár. Mert érdemes lenne ma is végignézni az amerikai western filmek később épült mozijaiban látható balkonra és páholyokra emlékeztető díszes belső megoldást, az a több mint száz éves hangulatot, amellyel akkoriban Topolya az első városok közé került Közép-Európában, amelyben szilárd falú állandó mozi működött. Nagy Sándor sírja egyébként ma is ott van a topolyai nyugati temetőben. Nem tudom, hogy a családtagok közül van-e valaki még életben, él-e még valaki Topolyán, vagy valamelyik közeli településen.
Következő cikk: A szlovák sajtó attól fél, hogy a hatalom orbanizálja a tömegtájékoztatást
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Nincsenek nyitott kérdések”?
Pásztor Bálint ismételten bizonyította, hogy az itteni magyar közösség helyzetét, minden napi problémáit nem kívánja ismerni, >
A „temerini fiúk” esete
Esetüket a vajdasági magyar politikai érdekvédelem sem szereti (fel)emlegetni. (Kiváltképp amióta a tetőpontján táncol a történelmi >
Az intézmények Véemeszes (le)uralása
Az MNT tagjai bizonyára arról sem értesültek, hogy az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszékére – a >
Választások régen és ma
Csakhogy azóta változott a viszony, már a kilencvenes évek második felétől oldódott a feszültség, és lassan-lassan >
Alulképviseltek a temerini magyarok (is)!
A magyarok szempontjából a temerini botrányos választási eredmény is a VMSZ-VMDP katasztrofális politizálásának a következménye! A >
A Bartók fivérek
Magyarországiak készítettek egy négyrészes filmet a délszláv háborúról a 90-es évek végén, és abban beszélt egy >
Érdekeink kiárusítása
A közleményből és a jelenlegi képviselőházi politikai (erő)viszonyokból szinte arra lehet következtetni, hogy a Tartományi Kormány >
A hisztéria és a rezignáció között hánykolódunk
Romokban heverő értékrendek közepette vajúdik az új világ, amelyről fogalmunk sincs, hogy milyen lesz. Mindeközben azzal >
EB
Még a múlt hét elején, Belgrádban, ismét megérintett a sumadijai kóló könnyed, légies, elegáns tartású suhanása. >
Topolyai történetek : a Kis Mozi
És hogy mi köze van ennek Topolyához? Amikor Lifka Sándor felépítette a szabadkai állandó mozit, egy >
„EGY SZÁBOR, EGY NEMZET”, EGY VEZÉR!
Ennek a szerb nacionalista politikának a ki nem nyilvánított végcélja a multikulturalizmus megszüntetése, ami magába foglalja >
Mindjárt hazaérünk
Biztosan nagy hó esett, ha már szánnal jött értünk a faluba a nagyapám.Tehát mégis voltam iskolában (jobbról), >