Ma Cecília, Filemon névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
„A titkárnak fogalma sincs”!
Törölték a nemzeti kisebbségek nemzeti és vallási ünnepeit az oktatási szabályzatból!
Bozóki Antal
„A titkárnak fogalma sincs”, hogy mit írt alá, az államtitkár azt üzeni a tanároknak, hogy „ne keressetek ott problémát, ahol nincs”, az MNT elnöke pedig, a törvények következetes alkalmazása helyett, a „kiskapuk megtalálására” biztat! Mélyen hallgat az ügyben az MNT Végrehajtó Bizottsága is, amelyik kollektív testületként – ismereteim szerint – nem foglalt állást még egyetlen, a magyar közösséget érintő fontos kérdésben sem. Varjú Potrebity Tatjanának, a Végrehajtó Bizottság oktatásért felelős tagjának és dr. Námesztovszki Zsoltnak, az Oktatási Bizottság elnökének pedig még csak a hangját sem lehet hallani! Ilyen VMSZ-es „érdekképviselet” mellett nem kell csodálkozni, hogy már a szerzett közösségi jogaink is csorbulnak! Nem véletlen, hogy nincs diák, hogy a magyar közösség lemarad az oktatásban! Ezek csak tanszercsomagok osztogatására képesek az első osztályba induló diákoknak – a magyarországi adófizetők pénzéből! A posztjuk ellátására alkalmatlanok ugyan, de a zsíros fizetést nem felejtik el felvenni! O tempora, o mores! [Micsoda idők, milyen erkölcsök! – Cicero] A pedagógus szerveteknek is állást kellene foglalni ebben a fontos kérdésben! Bozóki Antal:
A Vajdaság területén a 2023/2024-es tanévben érvényes általános és középiskolai naptár valamint kalendárium hiányosságára – hogy kimaradtak a nemzeti kisebbségek nemzeti ünnepei, amelyeket eddig a nemzeti tanácsok határoztak meg –, a tanárok először augusztus 18-án hívták fel Szakállas Zsolt, a Tartományi Kormány alelnöke, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár, stb. figyelmét a közösségi oldalakon.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) augusztus 31-i közleményében reagált arra, hogy a szeptember 1-jén kezdődő új tanévet „a szerb állam himnuszával és az oktatási miniszter levelével kell kezdeni”.
A közlemény arra is kitér, hogy „a tartományi oktatási titkár aláírásával ellátott iskolai tanévre vonatkozó szabályzatban és naptárban nem szerepel a lehetőség, hogy a diákok és a tanárok, amelyek nem a többségi népcsoporthoz tartoznak, tömegesen részt vegyenek a nemzeti tanácsaik által elfogadott nemzeti ünnepeken, hiszen nincsen lehetőség a kimaradás pótlására”.
A hatályos szabályzat szerint a vajdasági magyarság hivatalosan is elfogadott ünnepnapjait, mint amilyen március 15. (az 1848/49-es forradalom és szabadságharc napja), augusztus 20. (Szent István napja) és október 23. (az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdete) nem lehet az oktatásból való kimaradással ünnepelni. Mindenszentek és halottak napján pedig vallási okokból szoktak távol maradni a tanárok és a tanulók az iskolából.
– Ez visszalépést jelent az előző tanévhez képest, amikor ez lehetséges volt, és súlyos jogcsorbításnak minősül. Ezért a VMDK követeli Szakállas Zsolt tartományi oktatási, jogalkotási, nemzeti kisebbségi, nemzeti közösségi titkártól, sürgősen módosítsa az iskolai évet meghatározó szabályzatot, illetve az iskolai tanévre vonatkozó naptárat, és engedélyezze a kisebbségi ünnepnapokon/vallási napokon való kimaradást az oktatási folyamatból – áll az ellenzéki párt közleményében.
Ha a 2023/24. évi, 128-610-1/2023-01 számú, május 31-ei szabályzatot részletesebben megvizsgáljuk, akkor kiviláglik, hogy annak bizony több egyéb szakmai és politikai hiányossága is van.
A 7. szakasz tételesen felsorolja, melyek azok „az állami és vallási ünnepek, amelyeket az állami és egyéb ünnepekről szóló törvény (az SZK Hivatalos közlönyének 43/2001, 101/2007 és 92/2011 száma) értelmében az iskolában meg kell ünnepelni”:
1. 2023. október 21. – A II. világháború szerb áldozataira való emlékezés napja
2. 2023. november 8. – A tanügyi dolgozók napja, munkanap
3. 2023. november 11. – Az I. világháborút lezáró békekötés napja, munkaszüneti nap
4. 2024. január 27. – Sveti Sava [Szent Száva] – iskolaünnep, munkanap és nem oktatási nap
5. 2024. február 15-16. – Sretenje [Gyertyaszentelő Boldogasszony napja], munkaszüneti napok
6. 2024. február 21. – Az anyanyelv nemzetközi napja, munkanap
7. 2024. április 10. – Dositelj Obradovićra, a nagy szerb felvilágosítóra és első szerb oktatási miniszterre emlékezés napja, munkanap
8. 2024. április 22. – A második világháború, a holokauszt, a népirtás és a fasizmus áldozatainak emléknapja, munkanap
9. 2024. május 1-2. – A munka ünnepe, munkaszüneti nap
10. 2024. május 9. – A győzelem napja, munkanap
11. 2024. június 28. – Vidovdan [Szent Vitus napja] – a koszovói csata emléknapja
Mindezeken az ünnepeken részt kell venni a nemzeti kisebbségi közösségekhez tartozó diákoknak és tanároknak is! Hiányzik azonban az a rendelkezés, miszerint a nemzeti közösségek tagjainak is jogukban áll megünnepelni a nemzeti tanácsaik döntésével meghatározott saját nemzeti ünnepeiket és azokon a napokon kimaradni az oktatásból!
Feltűnő az is, hogy egyetlen olyan ünnep sincsen az iskolanaptárban, amelyik a multikulturalizmust, valamint az emberi és a nemzeti kisebbségi jogokat affirmálná!
A szabályzat 8. szakasza azokat a vallási ünnepeket sorolja fel, amikor „az iskolában dolgozók és a tanulók nem vesznek részt az oktatásban, illetve nem dogoznak”.
A vallási ünnepeket a Gergely-naptár szerint ünneplők számára ilyen nap 2023. december 25., vagyis karácsony első napja, és a húsvéti ünnepek nagypéntektől a feltámadás másnapjáig – a katolikusoknak március 29-étől április 1-jéig. Mindenszentek (november 1.) és halottak napjának (november 2.) ünnepléséről a szabályzat azonban még csak említést sem tesz!
Tómó Margaréta a Szabad Magyar Szóban (SZMSZ) szeptember 8-án közölt Tavaly volt, idén nincs – hová tűntek a nemzeti kisebbségek ünnepnapjai az iskolai szabályzatból? c. oknyomozó írásából tud(hat)ta csak meg a nyilvánosság, hogy a 2023/24. évi szabályzatból hiányzik, egyszerűen törölték a 2022/2023-ban érvényes, 128-610-1/2022-01 számú, 2022. június 1-jei szabályzat 11. szakaszát! Egy tollvonással törölték, mivel szándékos és nem véletlen kihagyásról lehet szó!
Az ugyancsak Szakállas Zsolt, a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) tartományi oktatási titkárának (aki a VMSZ elnökségi tagja is) a kézjegyével ellátott, 128-610-1/2022-01 számú, 2022. június 1-jei szabályzat 11. szakaszában az állt, hogy „a nemzeti tanácsok meghatározták a nemzeti kisebbségek nemzeti ünnepeit”, majd következett az egyes nemzeti kisebbségek nemzeti ünnepeinek a tételes felsorolása.
Ez a szabályzat sem tartalmazott azonban rendelkezést arról, szóval nem említette – s ez már akkor szakmai és politikai hiba is volt –, hogy a nemzeti kisebbségi tanulóknak ezeken a nemzeti ünnepnapokon joguk van ünnepelni és kimaradni az oktatásból!
A tavalyi szabályzat – a Magyar Nemzeti Tanács, a 2005. szeptember 23-án elfogadott 5/2005. számú határozata alapján – a vajdasági magyarság nemzeti ünnepeiként a VMDK által is említett dátumokat jelölte meg, azzal, hogy a magyarság emléknapja még október 6., az aradi vértanúk emléknapja is. Ez a nap már a tavalyi szabályzatból is kimaradt!
A SZMSZ újságírója a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) által szervezett ünnepi tanévnyitón, Hajdújáráson kérdezte meg a VMSZ-es tisztségviselőt, hogy „miért maradtak ki ezek a pontok, tudnak-e a problémáról, van-e mód a módosításra még az éves terv elfogadása előtt, amire az iskoláknak szeptember 15-ig van idejük.”
A cikk szerint a Szakállas Zsolttal való párbeszéd így nézett ki:
– Mindenesetre ez egy olyan dolog, hogy utánajárunk… – mondta királyi többes számban Szakállas.
– A szabályzatot Ön írta alá… – jegyezte meg az újságíró.
– Minden évben egy meghatározott szabályzatot el kell fogadni, különféle előírásokat. Szerintem nem maradt ez ki. Köszönöm, hogy felhívta rá a figyelmem – válaszolta Szakállas, írja Tómó Margaréta cikkében.
Szakállas valójában elismerte, hogy nem tudja, mit írt alá! Aláírta, amit elébe tettek! Az újságíró a válaszból (helyesen) azt a következtetést vonta le, hogy „a titkárnak fogalma sincs”, mit is írt alá!
A cikkíró ugyancsak az MNT ünnepi tanévnyitóján kikérte Fremond Árpád, az MNT elnökének véleményét is a téma kapcsán.
– Hozzám még nem jutott el ez az információ, de számos olyan oktatási intézményben, ahol magyar vezető van (és ahol nincs magyar vezető ott mi történik? – B.A.), és függetlenül attól, hogy a szabályzatban mi szerepel (sicc!!), sok esetben a magyar ünnepeket megünneplik mindentől függetlenül, illetve tudnak alkalmazkodni akár rövidített órákkal – hangzott a tájékozatlan vagy magát annak tettető elnök válasza.
– De nem lenne fontos, hogy ez papíron is ott legyen, és lehessen rá hivatkozni? – feszegette tovább az újságíró a témát.
– Fontos lenne, természetesen, hogy ez írásban is le legyen fektetve, de hozzánk nem jutott el ez az információ. Megnézzük, hogy mit lehet ez ügyben tenni (?? – B.A.). Láttam, hogy az első félévben egyetlenegy munkaszüneti nap sincs a naptárban, és nincs őszi szünet, biztos, hogy nem lesz könnyű. Szerintem közösen az oktatási titkársággal és a minisztériummal megnézzük, hogy mi lesz az eljárás, de én azt gondolom, hogy vallási ünnepekre való tekintettel mindig meg lehet találni a kiskapukat (?? – B.A.) – magyarázkodott a „kiskapukat kereső” Fremond.
Vicsek Annamária oktatási államtitkárt is próbálta az újságíró megszólítani a problémával kapcsolatban, annak ellenére, hogy „nem az ő hatásköre a szabályzat esetleges módosítása”. Azt a választ kapta, hogy „ő csak minisztériumi engedéllyel nyilatkozhat bármiről”. Ebből is látszik, hogy milyen önállósága van, hiszen megszólalni sem mer – még egy olyan témában sem, amiért valójában a minisztériumba került! Egyébként nyilatkozgat úton-útfélen, miáltal sikerült már a VMSZ alelnöki és Tanácselnöki posztjába is (fel)tornáznia magát.
Vicsek „mindössze két nappal az iskolakezdést követően, vagyis több mint két héttel a témafelvetés után, a közösségi oldalakon a következő választ intézte a felvetett kérdésre”:
– A mindenszentek évről évre kérdés, és a válasz sosem változik, így az idén is ugyanaz az útmutatás – eddig is az iskolákra volt bízva, aki igényelte, aznap nem volt jelen a tanításon. Ha kell, az egész osztály, az egész iskola. Rugalmasan lehet/kell kezelni. […] Tartsátok be a szabályzat(i) útmutatást – legyen meg a Szülők Tanácsának jóváhagyása, legyen benne az iskola éves tervében, tájékoztassátok az illetékes iskolaigazgatóságot, és rendben lesz. Ne keressetek ott problémát, ahol nincs – üzente Vicsek a tanároknak.
– A tanárok szerint viszont azért egyáltalán nem mindegy, hogy a naptárban külön bekezdésben felsorolják ezeket az ünnepnapokat, vagy nem. A szerzett jogokról lemondani nagy hiba, mert ami egyszer kikerül a szabályzatból, az utána csak jelentős utánajárással és energiák megmozgatásával jelenik meg újra, ha egyáltalán visszakerül – áll az idézett írásban.
– Hogy mulasztás volt-e, vagy szándékosság, ezt nem tudhatjuk, de követeljük, hogy ezt a lehetőséget adják meg, és a nemzeti közösségek ugyanazokat a jogokat élvezzék, amiket tavaly már abban a dokumentumban biztosítottak. Mert amennyiben ez nem így lesz, csorbulnak a megszerzett jogok – kommentálta Csonka Áron, a VMDK elnöke is a szabályzatot.
Öreg Anna, a Szabad Polgárok Mozgalmának köztársasági képviselője – a Szabad Magyar Szónak témával kapcsolatos megkeresésére válaszolva – a hatalmi koalíciónak feltette a kérdést: „Kinek jó ez?”
– Tényleg lehetséges, hogy állandó kombinálásaik közben az sem érdekli őket, hogy a kisebbségi jogok tekintetében Szerbia és Vajdaság lassan, de biztosan hátrafelé halad? Pásztor István, a VMSZ elnöke egy alkalommal azt mondta, hogy egyenes gerinccel és felemelt fejjel, büszkén áll Vučić előtt. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy leszegett fejjel, és Vučićtyal együtt megy majd oda, ahol a helye van: a feledésbe – közölte Öreg.
A nemzeti kisebbségek nemzeti és vallási ünnepeinek törlése az oktatási szabályzatból jól mutatja Szakállas Zsolt VMSZ-es tartományi titkárnak, Vicsek Annamária, a párt köztársasági oktatási államtitkárának és a VMSZ által az MNT elnöki székébe ültetett Fremond Árpádnak a közösségi jogok iránti viszonyulását.
„A titkárnak fogalma sincs”, hogy mit írt alá, az államtitkár azt üzeni a tanároknak, hogy „ne keressetek ott problémát, ahol nincs”, az MNT elnöke pedig, a törvények következetes alkalmazása helyett, a „kiskapuk megtalálására” biztat!
Mélyen hallgat az ügyben az MNT Végrehajtó Bizottsága is, amelyik kollektív testületként – ismereteim szerint – nem foglalt állást még egyetlen, a magyar közösséget érintő fontos kérdésben sem. Varjú Potrebity Tatjanának, a Végrehajtó Bizottság oktatásért felelős tagjának és dr. Námesztovszki Zsoltnak, az Oktatási Bizottság elnökének pedig még csak a hangját sem lehet hallani!
Ilyen VMSZ-es „érdekképviselet” mellett nem kell csodálkozni, hogy már a szerzett közösségi jogaink is csorbulnak! Nem véletlen, hogy nincs diák, hogy a magyar közösség lemarad az oktatásban! Ezek csak tanszercsomagok osztogatására képesek az első osztályba induló diákoknak – a magyarországi adófizetők pénzéből!
A posztjuk ellátására alkalmatlanok ugyan, de a zsíros fizetést nem felejtik el felvenni! O tempora, o mores! [Micsoda idők, milyen erkölcsök! – Cicero]
A pedagógus szerveteknek is állást kellene foglalni ebben a fontos kérdésben!
Következő cikk: Nagyarányú Fidesz-győzelmet minekünk
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >
„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!
“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >