Ma Virgil, Virgínia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Ágoston contra „balliberálisok”
A „pásztorvilág” bukásra áll!
A Fideszesek nevezik a másként gondolkodókat „balliberálisoknak”. „A balliberális eredetileg az MSZP-SZDSZ kormány megnevezése volt. A megnevezés helytálló is volt a baloldali-liberális koalíció miatt. Majd, ez lerövidült balliberálisra.” Ez a fogalom azonban mára már okafogyott. Azért is, mivel – ha léteznek balliberálisok – létezni kell jobbliberálisoknak is. Ezekhez tartozna Ágoston? A volt politikus az írása címéül a Keszég Károly korán elhunyt újságíró által szerkesztett azonos címmel kiadott könyvnek a címét használta fel – anélkül, hogy ezt feltüntette volna. Írásának azonban ez csak a legkisebb hibája. Nagyobb hiba ennél, hogy alaptalanul – mintegy fogadatlan (vagy nagyon is fogadott?) prókátorként védelmébe vette a VMSZ-t, pontosabban Pásztor Istvánt, akit a „balliberális” ellenzék – tegyük hozzá joggal – „össztűz alá vett” a magyarok (lélek)számának drasztikus (69.457-el, illetve 27,36 százalékkal való) megfogyatkozása miatt az utóbbi két szerbiai népszámlálás alatt. Pásztort védelmezni lehet ugyan, csak nem érdemes. A politikája, a „pásztorvilág” – a szerb társadalomban zajló elégedetlenség, a növekvő népharag függvényében – bukásra áll! A hatalma már nem tarthat sokáig! A lakájok okosabban tennék, ha visszavonulnának. Vagy még csordogál a gázsi? Bozóki Antal:
Ágoston András Téves csatatéren – A balliberális ellenzék gyökerei a Vajdaságban címmel közölte írását az általa szerkesztett és terjesztett, tömény Fideszes (feltehetően e párt által pénzelt) és Véemeszes beállítottságú KIFO (Kisebbségi Fórum) Hírlevélben, amelyben „a vajdasági magyar ellenzék mibenlétére” keresi a választ.
A temerini székhelyű Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) egykori agilis elnöke már az írás elején azt állítja, hogy „a vajdasági magyar balliberális ellenzékből hiányzik a nemzeti magyar érdek iránti érzékenység”.
– Már a kezdet kezdetén, a történelmi VMDK megjelenésekor megjelent az a színfal is, ami mögé nagy sietve becsatlakoztak a magyarok, akik társadalmi helyzetüknél fogva, esetleg kommunista meggyőződésükből kifolyólag úgy féltek a vajdasági magyarság, akkor úgy mondtuk, vertikális szerveződésének még a gondolatától is, mint az ördög a szenteltvíztől. Így válhatott a kulissza, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) a „magyarkodástól irtózó” magyarok gyűjtőtégelyévé – írja Ágoston.
A nyugdíjas politikus szerint „a magyar szavazók egy része úgy vélte, »ha a Ligára szavazunk, ellenzékiek lehetünk, meg demokraták is«”.
Erre a semmivel nem alátámasztott állításra alapozza a véleményét, miszerint „nem véletlen hát, ha a mai, önmagukban gyenge, de annál agresszívebb balliberális eszmék hordozói legfontosabb politikai tulajdonsága, hogy a vajdasági magyar érdek és általában a nemzeti irányultság számukra nem téma”. Honnan veszi ezt a badarságot?
Az „agresszív balliberális eszmék hordozói” közé sorolja „a magyar pártok disszidenseit, a szocializmust visszasíró, lassan kiöregedő aktivistákat is”, akik szerinte „a (kisebbségi) nacionalizmustól éppen úgy ódzkodnak, mint fiatalabb »elvtársaik«”.
Az írás második felében aztán kibújik a szög a zsákból. Ágoston „hevenyészett kis eszmefuttatása” – ahogy az írását nevezi – azért készült, hogy rámutasson: „Akik minden politikai sarat a Vajdasági Magyar Szövetségre (VMSZ) akarnak rákenni, akkor is, ha fennen nem hirdetik, bizony áskálódnak a vajdasági magyarság alapérdekei, a határmódosítás nélküli nemzeti integráció ellen.”
Azok áskálódnának „a vajdasági magyarság alapérdekei, a határmódosítás nélküli nemzeti integráció ellen”, akik egyedül képviselik a magyar közösség érdekeit a haladó szerb hatalom felé? A koros pártvezér nem távolodott-e el kissé a valóságtól?
Ágoston védelmébe veszi Pásztor Istvánt, az elszerbesedett VMSZ-elnököt, akit az általa „balliberálisnak” nevezett ellenzék „a minap össztűz alá vett”, „mert úgymond sokan elmentek a Vajdaságból. Ki ide, ki oda.”
– Mi a történelmi VMDK-ban a háborús évek alatt szintén találkoztunk ezzel a jelenséggel. Dokumentumban tettük közzé, hogy a politikai párt nem avatkozhat bele, ha valamelyik magyar el akar innen költözni. Mert a távozók szabad akaratukból döntöttek úgy, hogy mennek. Akkoriban a háborús körülmények is igazolhatták a döntést. Azt viszont, ha Magyarországra mentek, nem tartottuk bajnak. Hiszen otthonról haza mentek. Ma már látjuk, akik akkor eltávoztak, Magyarországon befogadókra találtak. Aki meg úgy találta jónak, egyszerűen hazajött.
A kettős állampolgárok itt is, ott is csak jól jártak. Szabadon járnak-kelnek, több eséllyel kereshetik a boldogulásukat. Akkor meg mi a baja a balliberálisoknak?
Téves csatatéren botladoznak ők, csak nem merik kimondani – véli Ágoston.
A Fideszesek nevezik a másként gondolkodókat „balliberálisoknak”. „A balliberális eredetileg az MSZP-SZDSZ kormány megnevezése volt. A megnevezés helytálló is volt a baloldali-liberális koalíció miatt. Majd, ez lerövidült balliberálisra.” Ez a fogalom azonban mára már okafogyott. Azért is, mivel – ha léteznek balliberálisok – létezni kell jobbliberálisoknak is. Ezekhez tartozna Ágoston?
A volt politikus az írása címéül a Keszég Károly korán elhunyt újságíró által szerkesztett azonos címmel kiadott könyvnek a címét használta fel – anélkül, hogy ezt feltüntette volna.
Írásának azonban ez csak a legkisebb hibája. Nagyobb hiba ennél, hogy alaptalanul – mintegy fogadatlan (vagy nagyon is fogadott?) prókátorként védelmébe vette a VMSZ-t, pontosabban Pásztor Istvánt, akit a „balliberális” ellenzék – tegyük hozzá joggal – „össztűz alá vett” a magyarok (lélek)számának drasztikus (69.457-el, illetve 27,36 százalékkal való) megfogyatkozása miatt az utóbbi két szerbiai népszámlálás alatt.
Az illúziókban élő Ágoston egyáltalán nem tér ki azokra a lényegi okokra, amelyek miatt a magyarok száma (a pásztori éra alatt) eddig nem tapasztalt mértékben csökkent, elsősorban az életkörülményeknek – a politikai vezetés (amelyhez a VMSZ is tartozik) téves döntései általi – folyamatos rosszabbodása és lezüllesztése, a pártalapú foglalkoztatás miatt, stb.
Ha Pásztor Istvánnak más politikai bűne nem lenne, pedig sok egyéb is a rovására írható, a népszámlálási adatok nyilvánosságra hozatala után – az objektív felelősség elve alapján – azonnal le kellett volna mondania a pártelnöki tisztségéről.
Ezt tette volna minden tisztességes politikai vezető! Ehelyett ő május 20-án Kishegyesen is – ötödik alkalommal!! – újraválasztatta magát! Milyen politika az, amelyik miatt (el)menekül(t) a nép?
A Pásztor-korszak alatt a vajdasági/délvidéki magyarságnak nem csak a számaránya csökkent 70.000-rel, de a politikai súlya is leértékelődött. Elsősorban a VMSZ-nek a (Radikális Pártból – SRS kialakult) Szerb Haladó Párttal (SNS) való, 2014 óta tartó téves szövetsége és a magyar érdekvédelem teljes feladása miatt.
Ágoston volt pártja (a VMDP) is – 2013 óta Csorba Béla irányításával – ugyancsak felelős a magyar közösség hanyatlásáért, mivel 2016 óta a VMSZ választási koalíciós partnere (valójában szatellitje), amelynek tagsága ugyan nincs, de fantomként megfelel a hajlongó lakájszerepre!
Pásztort védelmezni lehet ugyan, csak nem érdemes. A politikája, a „pásztorvilág” – a szerb társadalomban zajló elégedetlenség, a növekvő népharag függvényében – bukásra áll! A hatalma már nem tarthat sokáig! A lakájok okosabban tennék, ha visszavonulnának. Vagy még csordogál a gázsi?
Belgrádban ma délutánra újabb tömegtiltakozást jelentettek be…
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hatalomváltás előtti forrongások
Szerbiában fokozódni látszanak az ellentétek és a feszültségek, egyre jobban eluralkodik a káosz. Az intézmények nem >
Vučić szava felülírja a törvényt?!
Mindeközben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ), amelyek állandóan azt hangoztatják, >
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >