Ma Simon, Emília névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Ukrajna előretör, a kérdés, hogyan fog erre Putyin reagálni. Beveti az atomfegyvert?
A Wall Street Journal vezércikke arra figyelmeztet, hogy Ukrajna ugyan a keleti fronton átvette a kezdeményezést, de nagy bizonytalansági tényező, hogy miként reagál az orosz elnök, beveti-e a nukleáris fegyvert. Vagyis ugyan a háború fontos fordulóponthoz érkezett, de ez igencsak rejt veszélyeket magában, így a Nyugatnak fel kell készülnie arra, hogy Moszkva harcászati atomeszközökhöz nyúl, illetve megpróbálja beleráncigálni a NATO-t a viszályba. Az ukránok mintegy 3 ezer négyzetkilométert szereztek vissza, ez több, mint amennyit az oroszok április óta elhódítottak. A Háborús Tanulmányok Intézete úgy értékeli, hogy az offenzíva megsemmisítette a Harkivnál felsorakozott orosz erőket és szétzúzta a Donyecki-medencében az északi tengelyt.
A tervezés és a megtévesztés diadalmaskodott, mert az ukránok hónapok óta hirdették, hogy délen fognak megindulni, ezért az orosz fél Herszonhoz vezényelt erősítést. Ehhez képest Harkivnál rajtolt a támadás – az ukrán katonai hírszerzés kétségtelenül jobb, mint az orosz – igaz, amerikai segítséggel. A kaotikus visszavonulás azután alacsony harci morálról és gyenge katonai vezetésről árulkodik. Ezzel szemben az ukránok saját hazájukat védik.
A területszerzés azért lényeges, mert megnehezíti az orosz csapaterősítéseket. Ugyanakkor az eredmény alátámasztja azt az ukrán érvet, hogy nyugati fegyverekkel országrészeket lehet visszaszerezni. Főként amerikai Himars-ekre van szükség, rakétákra és kilövő állásokra egyaránt.
Az oroszok azonban mindenre képesek. Putyin valószínűleg katonai segítséget kér a héten kínai kollégájától. Egyben alighanem még inkább elzárja a gázcsapot. Mivel az orosz katonai doktrína része, nem lehet kizárni, hogy harctéri nukleáris rombolóeszközökhöz folyamodik. A megalázó vereség kilátását mérlegelve úgy vélheti, hogy a katonai előny megéri a kockázatot.
Ám ezt nem lehet elfogadni a részéről. A sugárzás nyugati területeket is elérhet. Növelni kell az Ukrajnának szánt hadfelszereléseket. És világossá kell tenni, hogy az elnök pária lesz az egész világon, ha bedobja az atomfegyvert. Ám mindenképpen számolni kell a lehetőséggel, hogy megteszi, mert a nyugati engedékenység évtizedei után a diktátorok sokfelé nyomulnak. Az ukrán előretörés bíztató, ám Putyin fenyegetése velünk élő realitás.
A Süddeutsche Zeitung viszont azt tanácsolja a német kancellárnak, hogy adja fel óvatoskodó álláspontját, mert ha így megy tovább, Putyin vereséget szenved. Ezzel Berlinnek számot kell vetnie, így jelentős fegyverszállítmányokat kell küldenie Kijevnek, hogy elősegítse annak győzelmét. Persze az még nem dőlt el, hogy a Harkiv környékén indított ellentámadás valóban fordulatot hozott-e az agresszorral szemben. De az biztos, hogy az oroszok fejvesztett menekülése folytán tarthatatlannak bizonyult a német tétel, miszerint csak annyi harceszközt kell adni, amennyivel megakadályozzák az újabb orosz előrenyomulást. Hogy az ukránok szétverhetik a támadókat, az idáig nem szerepelt a német forgatókönyvekben.
Olaf Scholz arra épített, hogy az orosz államfő egy ponton belátja: nem tudja elérni katonai céljait. Ezzel szemben az ukrán vezetés kezdettől fogva abból indult ki, hogy a békéhez csakis a jelentős hadi sikerek nyitják meg az utat. Vagyis az ország jelentős részei nem maradhatnak az orosz terror uralma alatt. A háború új korszakába lépett, most a lényeg, hogy a lehető legnagyobb területet hódítsák vissza. De az offenzíva folytatásához sokkal több nyugati fegyver szükséges.
Azaz a német kormány újabb fordulóponthoz érkezett. Választania kell, hogy küld-e Leopard 2. harckocsikat. Scholz idáig mindig visszariadt attól, hogy célként fogalmazza meg az ukrán győzelmet. Nem is kell persze kimondania, hogy erre törekszik, elég, ha hozzásegíti az ukránokat a sikerhez. Harkiv közelében látni, mit lehet elérni nyugati közreműködéssel.
De Putyin az Európa elleni gazdasági hadviselésben is fel fog sülni, mert tartósan nem képes támaszkodni az energiafegyverre. Így az egész hadművelet kudarcra van ítélve. Nincs ésszerű ok, hogy a Nyugat ezt ne így lássa.
Szelestey Lajos
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Európa Oroszország támadásai alatt áll, és kérdés, miért nem tesz ezek ellen
Ezt a kérdést teszi fel a Politico amerikai portál európai kiadásában. „Egy ideje az orosz titkosszolgálatok agresszív akcióit >
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >