Ma Olivér névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Rossz állapotban a demokrácia és a joguralom
Nemzetközi jelentések Szerbiáról
Az említett tekintélyes nemzetközi szervezetek és intézmények éves/kétéves jelentései „a demokrácia és a joguralom rossz állapotáról szólnak Szerbiában”. Azt mutatják, hogy Szerbia egyre távolodik az államtól, amelyben a demokrácia uralkodik, hogy komolyan veszélyeztetve vannak az emberi jogok és a szólásszabadság, hogy minden téren kizárólag a Szerb Haladó Párt (SNS) dominál, és hogy kifejezett a korrupció a kormánytagok között – értékelte a Danas. De hogyan is lehetne másként, amikor az ország elnöke „csak tévedésből mond igazat”? Bozóki Antal:
Ebben az évben már több nemzetközi szervezet és intézmény is értékelte az emberi jogok állapotát Szerbiában.
Hogyan látják/értékelik külföldön a jelenlegi hatalom viszonyulását az emberi jogokhoz és szabadságokhoz, és hogyan a belföldi szakértők?
A New York-i székhelyű Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet január 13-án adta közre a tavalyi évi jelentését, miszerint „Szerbia az emberi jogok védelme terén 2020-ban korlátozott haladást ért el,” azzal a megjegyzéssel, hogy „az újságírók fenyegetésekkel, erőszakkal és megfélemlítéssel találták magukat szemben, az elkövetőket pedig csak ritka esetben vonták felelősségre”.
A HRW alapvető értékelése szerint „Szerbiában a háborús bűnösök üldözése továbbra is az alacsonyan rangsorolt elkövetőkre irányul”.
A Freedom House emberi jogi szervezet március 3-án közölt jelentése szerint Szerbia is az a 25 ország közé tartozik, amelyekben az utóbbi tíz évben leggyorsabban romlott a politikai-, és szabadságjogok helyzete.
A szervezet Szerbiát, öt balkáni országgal együtt (Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Albánia, Észak-Macedónia, Koszovó) a „részben szabad” ország kategóriájába sorolja.
A jelentés az országot olyan demokráciának írja le, amelyben a konkurencia feltételei között tartják meg a többpárti választásokat. – Az utóbbi néhány évben azonban a hatalmi Szerb Haladó Párt (SNS) folyamatosan veszélyezteti a politikai jogokat és a polgári szabadságokat, nyomást gyakorolva a független sajtóra, a politikai ellenzékre és a civil szervezetekre – mutat rá a jelentés.
A göteborgi (Svédország) V-Dem (Varieties of Democracy) független kutatóintézet március 11-ei, az Autokrácia vírusos lesz c. jelentése szerint Szerbia azon országok csoportjába tartozik, amelyekben „az utóbbi tíz évben a demokrácia a leginkább hanyatlott”.
– Szerbiában a választások integritása az akadémiai, a polgári és a média szabadsággal párhuzamosan csökkent, ami a 2013. évi tekintélyelvűség visszatéréséhez vezetett. A választások minősége azóta rosszabbodik, a 2020-as évben pedig, amikor számos ellenzéki párt bojkottálta a választásokat, ez tovább folytatódott – áll a jelentésben.
A V-Dem Szerbiát azoknak az országoknak a kategóriájába sorolta, amelyekben a demokrácia az utóbbi tíz évben nem fejlődött, az országot pedig „választási autoritárius” (ellentmondást nem tűrő, hatalmaskodó) jelzővel minősítette.
Az Európai Parlament (EP) 2021. március 25-i állásfoglalása a Bizottság Szerbiáról szóló, 2019. és 2020. évi jelentéseiről „megállapítja, hogy az emberi jogok védelmét szolgáló hivatalos jogi és intézményi keret nagy vonalakban létrejött, de hiányoznak a szóban forgó alapvető jogok tényleges tiszteletben tartását garantáló mechanizmusok; felszólít arra, hogy az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó hatályos jogszabályok, többek között a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény valamennyi jövőbeli módosítását átlátható módon, az összes érdekelt fél bevonásával hajtsák végre; szorgalmazza ennek hatékonyabb végrehajtását, különös tekintettel a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjaira, köztük a nemzeti kisebbségekre az oktatás terén; felszólítja Szerbiát, hogy biztosítsa a kisebbségi nyelvek egyenlő és megkülönböztetés mentes használatát az oktatás terén, külön médiacsatornákon az állami médiában és helyi szinten, továbbá gondoskodjon az esélyegyenlőségről, valamint a politikai életben, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban való megfelelő képviseletről (48. pont).
Az EP (az állásfoglalás 73. pontjában) megismételte, „támogatja azt a kezdeményezést, hogy létrehozzák a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket és az emberi jogok megsértésének más súlyos eseteit vizsgáló regionális tényfeltáró bizottságot (RECOM).
Az amerikai külügyminisztérium március 30-án közzétett jelentése Szerbiát azok közé az országok közé sorolja, amelyeket „2020-ban jelentős kihívások jellemeztek az emberi jogok területén”.
A Szerbiára vonatkozó rész az emberi jogok számos területére tér ki és „a szólás- és a sajtószabadság komoly korlátozásait állapítja meg, beleértve az erőszakot, az erőszakkal való fenyegetést, az újságírók indokolatlan letartóztatását és üldözését”. Ugyancsak felsorolja a kormány tagjainak számos korrupciós esetét, valamint a fogyatékkal élők ellen elkövetett erőszakot és erőszakkal való fenyegetést, valamint a szexuális kisebbségek elleni bűncselekményeket”.
A jelentés szerint, „a nemzetközi megfigyelők lejegyezték, hogy az állam súlyos körülmények között hatékonyan szervezte meg a 2020. június 21-e választásokat, de a hatalmi párt dominanciája, az ellenzék számára a sajtóhoz való hozzáférés ellehetetlenítése, valamint a sajtó pluralizmusának hiánya miatt a szavazók lehetősége a választásra korlátozott volt”.
– Szerbia alkotmánya előirányozza a szólás- és sajtószabadságot, amit veszélyeztet az újságírók fenyegetése és az ellenük irányuló támadások, valamint a sajtó tulajdonviszonyainak átláthatatlansága és az állam túl nagy szerepe a médiaszektorban – pontosít az USA külügyminisztériumának az emberi jogokról szóló jelentése.
A londoni székhelyű Amnesty International (AI) nemzetközi emberjogi szervezet április 7-ei 2020/21-es jelentése az emberi jogok helyzetéről a világban megállapítja, hogy „Szerbiában nem történt haladás a háborús bűnösöknek az igazságszolgáltatási szervek elé állításában, fennakadás van az eltűnt személyek sorsának rendezésében, folytatódott az újságírók megfélemlítése és az ellenük irányuló támadások, a családon belüli megkülönböztetés és erőszak, valamint a mértéken felüli rendőri erőszak alkalmazása”.
– Aleksandar Vučić elnök egyre elnyomóbb, nincsen alkalmas ellenzék, a kormány ellenőrzi a rendőrséget és az igazságügyet, a joguralom gyengül, a korrupció pedig széles körben elterjedt – olvasható a jelentés Szerbiára vonatkozó részében.
Az AI arról is beszámol, hogy „Szerbiában folytatódott az etnikai kisebbségek megkülönböztetése, a migránsok elleni tiltakozások és támadások, valamint, hogy az Esélyegyenlőségi Biztos a gyűlöletbeszéd növekedését jelentette a rendkívüli állapot ideje alatt.”.
– Szerbiában rendkívül alacsony a joguralom szintje, Aleksandar Vučić szemlátomást szereti a hatalmat és egyre elnyomóbb lesz, hogy azt megtartsa – nyilatkozták a Danas c. belgrádi napilapnak Rade Veljanovski, a belgrádi Politikai Tudományok Karának professzora és Katarina Golubović, a Yukom (az Emberi Jogokkal Foglalkozó Jogászok Bizottságának) elnöke az Amnesty International legújabb jelentését kommentálva.
Veljanovski kiemelte, hogy az AI jelentése nem lepte meg, mert „Szerbiában igazi demokrácia nyomokban se nincsen”.
– Látjuk, hogy Vučić minden nap folyamatosan tisztviselői kampányban van. Naponta olyan eseményekben vesz rész, amelyek nem az alkotmányos és törvényes hatáskörébe tartoznak. Vučić olyan ember, aki szereti a hatalmat. Szemlátomást erősíti a hatalom pilléreit, amely őt és a pártját kell, hogy a hatalomban tartsák. A polgárok azonban egyre jobban látják a rossz uralkodását, ezért számára nem marad más hátra, minthogy növelje az elnyomást – mutatott rá Veljanovski.
Az említett tekintélyes nemzetközi szervezetek és intézmények éves/kétéves jelentései „a demokrácia és a joguralom rossz állapotáról szólnak Szerbiában”.
– Azt mutatják, hogy Szerbia egyre távolodik az államtól, amelyben a demokrácia uralkodik, hogy komolyan veszélyeztetve vannak az emberi jogok és a szólásszabadság, hogy minden téren kizárólag a Szerb Haladó Párt (SNS) dominál, és hogy kifejezett a korrupció a kormánytagok között – értékelte a Danas.
De hogyan is lehetne másként, amikor az ország elnöke „csak tévedésből mond igazat”?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >
„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!
“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >