Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

MiNapló Irodalmi Napló Itthon/Otthon KülNapló TegNapló Délvidékum BulvárNapló Tapló

Fiók

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

A képviselők nem éltek/élnek az anyanyelv használatának jogával a szerb parlamenti felszólalásaik alkalmával. Kovács Elvira, a VMSZ „legdrágább” és „jó szándékú” képviselője – a b92 idézett írása szerint – „időnként magyarul szólal fel” ugyan, de – bizonyára a megfelelési kényszer hatására – egyedül „fordította szerbre, hogy mit akart mondai”. Nem kellene azonban ezt mégis inkább a hivatásos fordítóra bízni? A délvidéki/vajdasági magyar médiában uralkodó állapotokat jellemzi az is, hogy ezekről, a magyar közösséget is érintő kérdésekről egyáltalán nem tájékoztat. Bozóki Antal:

Shaip Kamberi, az Egyesült Völgy – Szandzsák Demokratikus Akció Párt (SDA) képviselői csoport vezetője és a párt elnöke  február 9-én a szerb parlamentben az anyanyelvén, azaz albán nyelven tett fel képviselői kérdést Ana Brnabić kormányfőnek. Mintegy feladva ezzel a leckét a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselőinek is.

– Egy kicsi elkéstem a jelentkezéssel, de a nap folyamán lefordítom a szöveget és átadom a titkárságon – mondta Kamberi a képviselői kérdésekre kitűzött napon.

A többségi Szerb Haladó Párt (SNS) képviselőinek a közbeszólásaira, akik nem értették mit mond Kamberi, Ivica Dačić, a képviselőház nem éppen a kisebbségek iránti barátságáról ismert elnöke reagált, aki „megkérte” a képviselőket, hogy az Ügyrendi Szabályzattal és a viselkedési kódexszel összhangban, ne szóljanak közbe.

– Egyedül azt kérem önöktől (albán képviselőktől – B. A.) , hogy ezt (mármint az anyanyelven való felszólalást – B. A.) időben jelezzék, hogy fordítókat biztosítsunk, mondta Dačić. Erre Kamberi azt válaszolta, hogy a parlamentben csak két fordítóra van szükség, egy magyarra és egy albánra, és jó lenne, hogy azok állandóan jelen lennének.

Dačić néhány alkalommal figyelmeztette a képviselőket, hogy ne zavarják Kamberi felszólalását. – Mi itt Szerbia képviselőházának a képviselői vagyunk, amely meghozta a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvényt. Kérem, hogy tartsák tiszteletben ezt a jogot. Nem vagyok biztos abban, hogy ezt a jogot mindenhol tiszteletben tartják, de mi tiszteletben fogjuk tartani – mondta Dačić.

Kamberi erre azt felelte, nem sajnálja, hogy a képviselők nem értik, amikor albánul szól, hanem amikor szerb nyelven, amelyet – ahogy mondta – egyébként jól beszéli.

A b92-es weboldalán közli, hogy a képviselők szerint, akik másnap megkapták Kamberi felszólalásának szövegét, a képviselő „az miatt neheztelt, hogy a bíróság nem ítélte el Aleksandar Vulin belügyminisztert (2020. október óta 28-a – B. A.) amiatt, hogy az albánokat siptároknak nevezte és azt kérdezte, „mi történne, ha Vulinhoz hasonlóan elkezdené a szerbeket škijaknak nevezni?” [A škijenek (albánul Shkije) vagy a škjenek (albánul Shkje) az albánok hagyományosan – az irodalomban is szélesen elterjedve hasznát kifejezéssel – azokat a lakosokat illetik, „akik nem beszélik az albán nyelvet”, akik érthetetlen nyelven beszélnek”, illetve a „szomszéd idegenek” jelölésére.]

A képviselők elmondása szerint Kamberi „a nem európai Szerbiáról beszélt, azt állította, hogy Slobodan Milošević erőszakot, gyilkosságokat követett el, valamint Koszovó és Metóhiáról elűzte az embereket, Szerbiát a náci Németországgal hasonlította össze, valamint hogy Vučićot fasizmussal vádolta”.

Hogy Kamberi valójában mit mondott, mit kérdezett, mivel a képviselőházban nem volt jelen fordító, csak beszédének a hivatalos közzététele után tud(hat)juk meg. Ez pedig a hónap utolsó csütörtökén esedékes, amikor a válaszadás esedékes.

Az albán képviselő szavainak a jobb megértéséhez emlékeztetni kell, hogy Ragmi Mustafa, az Albán Nemzeti Tanács elnöke (2019. június 25-én – B. A.) a belgrádi Felső Bíróságon beperelte Aleksandar Vulint, mert a „vulgáris és sértő siptár kifejezést” használja, amit Mustafa „az albánok elleni gyűlöletbeszéd intézményesítésének” és a Szerbiában élő albánok elleni fóbia terjesztésének tekint.

Az említett belgrádi bíróság február 9-én a Szabad Európa Rádióval (RSE) közölte, hogy az ítélet, amely mint alaptalant elutasította az Albán Nemzeti Tanácsnak (ANT) a Vulin aktuális belügyminiszter elleni keresetét, 2020. december 28-án lett meghozva, de kiemelte, hogy az nem jogerős, mivel folyamatban van a fellebbezési eljárás.

Kamberi a Facebook oldalán február 8-án már írta, hogy a belgrádi Felső Bíróság „elutasította, hogy Aleksandar Vulin minisztert bűnösnek nyilvánítsa az albánok diszkriminálása, megsértése és az ellenük irányuló gyűlöletbeszéd miatt”.

– Aleksandar Vulin belügyminiszter állandóan és nyilvánosan használja a sértő „siptárt” kifejezést, a hivatalos albán elnevezés helyet. Alaptalannak értékelve az ANT keresetét, a bíróság a gyűlöletbeszédnek, a türelmetlenségnek és az albánok elleni xenofóbiának általában jogi-intézményes hatályt adott, különösen a Szerbiában élők felé – értékelte Kamberi a bírósági ítéletet a Danas c. belgrádi napilapnak

– Így még Slobodan Milošević uralkodása idején sem volt. Mint népképviselő felhasználok minden jogi és intézményes mechanizmust az országban és a nemzetközi közösség előtt is, hogy felhívjam a figyelmet erre a veszélyes jelenségre. Ilyen módon átrajzolódik az államnak a nemzeti kisebbségek iránti viszonyulása, de világosan látható a jelenlegi hatalom politikai befolyása is az igazságügyre – mondta Kamberi.

A képviselő véleménye szerint, a konkrét esetben a legkevésbé fontos Aleksandar Vulin, Mirjana Marković (Slobodan Milošević felesége – B. A.) volt szóvivője, hanem aggodalomra ad okot az igazságügyi szerv viszonyulása, amely törvényesíti a sértés és gyűlölet nyelvét”. Innen a kérdés, mondja Kamberi, „hogyan fognak az ilyen és hasonló esetek kihatni a nemzeti kisebbségek helyzetére a régióban?”

Kamberi albán nyelvű parlamenti felszólalása két napig szóbeszéd tárgya volt a képviselők között, mivel „megdöbbentette őket”, de voltak olyanok is, akik úgy kommentálták, hogy „kelepcébe csalta őket”.

Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője, például, időnként magyarul szólal fel, de le is fordítja szerbre, hogy mit akart mondani. – Így van ez, ha valaki jó szándékú – mondta a február 10-ei ülésen Ivica Dačić parlamenti elnök – írja a b92.

Dačić szerint, tehát, az a jó szándékú nemzeti kisebbségi képviselő, aki ugyan az anyanyelvén szólal fel, de azt le is fordítja szerb nyelvre. Annak ellenére, hogy a képviselőházról szóló törvény 9. szakasza kimondottan lehetővé teszi az anyanyelvű felszólalást:

– A Népképviselőház munkájában hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirill betűs írás, a latin nyelvű írás pedig a törvénnyel összhangban.

A népképviselőnek joga van, hogy a Népképviselőház ülésén a saját nyelvén beszéljen, és hogy a Népképviselőház Ügyrendjében előlátott dokumentumokat ezen a nyelven adja be.

Amikor a népképviselő a Népképviselőház munkájában a saját nyelvén beszél, a második bekezdés értelmében, állandóan, vagy meghatározott esetben, a Népképviselőház főtitkára köteles biztosítani a képviselő beszédének, vagy az általa benyújtott dokumentumnak az egyidejű szerb nyelvű fordítását – írja az idézett törvényszakaszban.

Egyes képviselők – egy napos késéssel – felrótták Dačićnak: Nem reagált, arra, hogy Kamberi nem jelezte, hogy az anyanyelvén fog beszélni, aki erre azt válaszolta, hogy „amikor valakinek szót ad nem méri fel, hogy az a valaki mit fog mondani, hanem annak alapján adja meg a szót, miszerint a képviselőnek jogában áll felszólalni”.

Dačić „személyesen úgy véli, hogy a képviselőházról szóló törvény nem precíz”. – A kérdés az, ha a parlamentben az adott pillanatban nincsen (nemzeti kisebbségi nyelvi – B. A.) fordító lehetetlenné teszi-e, hogy valaki beszéljen – mondta Dačić. A parlament főtitkárságától kérte, „forduljon az illetékes minisztériumhoz, amely már több törvényt előterjesztett ezen a területen, hogy pontosan határozza meg, milyen feltételekkel valósul meg ez (az anyanyelv-használati – B. A.) jog” – mondta a parlament elnöke.

 Kamberi albán nyelvű felszólalása rávilágított: Annak ellenére, hogy a képviselőházról szóló törvény egyértelműen biztosítja a képviselők anyanyelven való felszólalási jogát, a szerb parlamentben „nincsen szisztematizálva/besorolva az albán nyelvi fordítói munkahely”. Bizonyára a magyar nyelvi fordítói munkahely sem. Ebből pedig csak az következik, hogy adva van ugyan az anyanyelv használatának joga, de csak papíron.

Nem tudni, hogy, például, Kovács Elvira – mivel a nyilvánosság számára továbbra sem elérhető, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (ETPKGY) készült –, A nemzeti kisebbségek megőrzése Európában c. jelentésében ezt a problémát és az aktuális belügyminiszternek az albánok iránti viszonyulását feldolgozta-e?

A képviselők nem éltek/élnek az anyanyelv használatának jogával a szerb parlamenti felszólalásaik alkalmával. Kovács Elvira, a VMSZ „legdrágább” és „jó szándékú” képviselője – a b92 idézett írása szerint – „időnként magyarul szólal fel” ugyan, de – bizonyára a megfelelési kényszer hatására – egyedül „fordította szerbre, hogy mit akart mondai”. Nem kellene azonban ezt mégis inkább a hivatásos fordítóra bízni?

Érdemes lesz odafigyelni: 1. A képviselők a továbbiakban élnek-e az anyanyelvi felszólalás törvény adta lehetőségével? 2. A képviselőház biztosít-e állandó magyar és albán nyelvi fordítót? 3. Az illetékes minisztérium az anyanyelven való felszólaláshoz milyen „feltételeket” pontosít”? Más szóval, szűkíti-e a törvény idézett rendelkezéseit? 4. Joguk van-e a nemzeti kisebbségeknek meghatározni, hogy mi a sértő a számukra, vagy nincs? Milyen döntést hoz végezetül a Fellebbviteli Bíróság a Vulin elleni perben?

A délvidéki/vajdasági magyar médiában uralkodó állapotokat jellemzi az is, hogy ezekről, a magyar közösséget is érintő kérdésekről egyáltalán nem tájékoztat.

 

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”

A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >

Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!

A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >

Megérdemelt díj

Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >

Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni

Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >

Határeset

Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >

A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja

A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >

Csantavéren galoppol a bűnözés!

Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >

A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!

A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >

Egyoldalú politikai oktatás

Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >

Miféle nyitás?!

Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >

A politikai felelősség elkerülésének kísérlete

II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >

„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!

“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >

1990-2009 © Napló. | Impresszum | Tartalomjegyzék | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Kapcsolat |