2024. november 23. szombat
Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

„Nem lesz rosszabb, mint eddig volt”?

Szabadkán a nemzeti kisebbségi jogokról egyezkednek?!

Bozóki Antal
Bozóki Antal
„Nem lesz rosszabb, mint eddig volt”?

Bakićról megjegyezték, hogy éppen ő volt az, „aki a képviselői padsorokból gyakran küldött jelzéseket az ülést vezető Bunfordnak, hogy szakítsa félbe az egyes (elsősorban ellenzéki) felszólalásokat”. Mindebből az következik, hogy a VMSZ Szabadkán (is) csak azt tudja és olyan mértékben megvalósítani, amit a Szerb Haladó Párti polgármester és képviselők jóváhagynak, amire rábólintanak. Bozóki Antal:

Ha egyszer beülsz egy téves autóbuszba, minden megálló téves lesz.

Dr. Zoran Đinđić

– Az új polgármesterrel megegyeztünk, hogy a városi alapszabály értelmében mindenhol megvalósul a háromnyelvűség: az államnyelv mellett magyarul és horvátul is meg kell jelenniük a köztéri feliratoknak – írta augusztus 27-én a Facebook-oldalán Pásztor Bálint, a Szabadkai Városi Képviselő-testület (VKT) elnöke.

Az új VKT elnök bővebb nyilatkozatát a szabadkai terveiről a VajdaságMA hírportál közölte. Az interjúban a nyelvhasználattal kapcsolatos kérdésekre is válaszolt:

–  Nagyon sokszor panaszolják a szabadkai magyarok, hogy baj van a hivatalos nyelvhasználattal. Sokszor csak szerbnyelvű, cirill betűs feliratok kerülnek ki a közterekre, mint például legutóbb, az új buszmegállók esetében. E tekintetben tud-e majd valamit tenni?

– Ez teljes mértékben prioritást jelent a tevékenységünkben. Az első hivatalos egyeztetésen a polgármesterrel szóba hoztam az ún. okos buszmegállók kérdését. A városi közigazgatás már keresi a megoldást, hogy hogyan korrigálhatják a problémát és a városi alapszabállyal összhangban kerüljenek ki ezek a feliratok a buszmegállókra.

 – Ez akkor azt jelenti, hogy a koalíciós partnerük is hajlandó erre és nem ellenkezik?

– Nem ellenkezett, de ez ugyanakkor jogszabályokkal pontosan definiált kérdéskör. A szabadkai alapszabály értelmében egyenrangú használatban van a magyar, a horvát és a szerb nyelv. Teljesen nyilvánvaló tehát, hogy ezzel összhangban minden feliratnak három nyelven mindenhol meg kell jelennie. Azon leszünk, hogy ez így legyen a jövőben. Hatalmas lemaradás van a múltra vonatkozóan, amit csak lehet, megpróbálunk korrigálni visszamenő hatállyal is.

Az ifj. Pásztor valójában először vállalt valamilyen funkciót a szülővárosában, amely egyben a pártjának székhelye is, és amelyen valamiféle eredményt is fel kellene végre mutatni. 

Az internetes hírportálon közölt nyilatkozata néhány új kérdést is felvet. A (most már)  a VKT elnök elmondása alapján ugyanis arra a téves megállapításra lehetne jutni, hogy személyében – aki más tisztségek mellett, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyik alelnöke is – most először került véemeszes vezető városi tisztségbe, aki befolyásolhatja a szabadkai (köz)állapotok alakulását, köztük a nemzeti kisebbségi jogok gyakorlati alkalmazását is.

A VMSZ-nek Szabadkán az előző mandátum(ok)ban is voltak vezető községi tisztségviselői, mint például Bunford Tivadar, akit Pásztor Bálint éppen a VKT elnöki tisztségében váltott fel, de városi tanácsnokai is. 

Bunford tevékenységéről alig, vagy csak itt-ott lehetett értesülni. A javára legyen mondva, belátta, hogy ez a tisztség nem neki való és bejelentette: „Én a politikától szeretnék visszavonulni a gazdasági életbe, ahol azelőtt is tevékenykedtem.”

A kérdés, tehát, miért nem alkalmazták Bunford idejében Szabadka város alapszabályának nyelvhasználati rendelkezéseit? Most, hogy a junior Pásztor lett ez elnök, alkalmazni fogják? A szavai szerint, „visszamenő hatállyal is”?

Pásztor Bálint a nyilatkozatában elismeri, hogy a hivatalos nyelvhasználat „jogszabályokkal pontosan definiált kérdéskör”. Kell-e/szükséges-e azonban ezzel kapcsolatban egyáltalán egyezkedni a polgármesterrel, vagy bárkivel? Melyik országban egyeztetnek még vezetők arról, hogy a (jog)szabályokat alkalmazni kell vagy sem? Nem-e az a kötelességük, hogy azokat a gyakorlatban érvényesítsék? Pásztor Bálint a nyilatkozatában azonban nem azt mondta, hogy a nemzeti kisebbségi jogok maradéktalan érvényesítéséért küzd, hanem azt, hogy „az új polgármesterrel megegyeztünk”!

Ugyancsak téves lenne Szabadkán az egyenrangú nyelvhasználatot a „köztéri feliratok” három nyelven (és négy írásmóddal) való kiírására szűkíteni. Nem csak a feliratokkal van ugyanis probléma, ez ugyanis csak a „jéghegy csúcsa”, hanem a közszolgálatok foglalkoztatottjainak a nemzeti összetételével, a részarányos foglalkoztatással és a hivatalos használatban lévő nyelveken való működésével, stb. is. Pásztor Bálint ezeket szóba sem hozta!

Tisztában kell lenni azzal is, meddig terjed a képviselő testület elnökének a hatásköre.

A városi alapszabály 44/2 szakasza erről így rendelkezik:

A képviselő-testület elnöke megszervezi a községi képviselő-testület munkáját, összehívja és elnököl a községi képviselő-testület ülésén, együttműködik a község polgármesterével és a Városi Tanáccsal, felügyeli a munka nyilvánosságát, aláírja a községi képviselő-testület által meghozott ügyiratokat, valamint ellátja a törvénnyel, az alapszabállyal és a képviselő-testületmunkájának ügyrendjével meghatározott egyéb feladatokat is.

Nem csak az idézett alapszabály-rendelkezés, de a VKT és a Városi Tanács összetétele is meghatározza Pásztor Bálint mozgásterületét. A Szerb Haladó Pártnak (SNS) ugyanis 31 a VMSZ-nek pedig 22 képviselője van a testületben a 67 közül.  (Képviselői vannak még a Szerbiai Szocialista Pártnak – négy, Szabadka Polgári Mozgalmának – négy, a Vajdasági Frontnak – három, további három képviselőt pedig függetlenként tartanak nyilván.)

A Városi Tanács hét tagja a közül négy a Szerb Haladó Párti három pedig véemeszes, akik a kevésbé fontos területeket/„tárcát” kapták (mezőgazdaság, kommunális ügyek, idegenforgalom és nemzetközi együttműködés).

A SNS legfontosabb szövetségese továbbra is a VMSZ lesz (Szabadkán, tartományi és köztársasági szinten is). „Mindkét párt jelentős személycseréket hajtott végre a városvezetésben a korábbi összetételhez képest, ami nyilván az egymásközti viszonyaik újrarendezését is magával hozza”. A politikai ellenfeleik szerint azonban „ez az újrarendeződés valójában egy iszapcsatává fog fajulni a két szövetséges között”.

Miroslav Milojević, Szabadka Polgári Mozgalmának városi képviselőjének megítélése szerint a „SNS és a VMSZ koalíciója az új városvezetésben nem sok optimizmusra ad okot. – A nemzeti retorikával a VMSZ azt is megpróbálta elérni, hogy elhatárolódjon saját korábbi politikájától, amikor túlságosan is szervilisnek bizonyult partnere, a haladók felé. A képviselő meglátása szerint „máris elkezdődött az iszapbirkózás a SNS és a VMSZ között azokért a pozíciókért, amelyek befolyást és anyagi hasznot biztosítanak”.

Zlatko Romić szabadkai újságíró is, a Szabad Magyar Szónak nyilatkozva, úgy fogalmazott, az új szabadkai polgármester megválasztása Stevan Bakić személyében – aki a Szerbiai Villanygazdaságból érkezett a polgármesteri székbe (az előző összetételű vkt-ben a haladók képviselői csoportjának a vezetője volt) –, a már nyolc éve zajló „változás folyamatosságát” jelenti, az átlagos választópolgár pedig csak abban reménykedhet, hogy „nem lesz rosszabb, mint eddig volt”.

Bakićról megjegyezték, hogy éppen ő volt az, „aki a képviselői padsorokból gyakran küldött jelzéseket az ülést vezető Bunfordnak, hogy szakítsa félbe az egyes (elsősorban ellenzéki) felszólalásokat”.

Mindebből az következik, hogy a VMSZ Szabadkán (is) csak azt tudja és olyan mértékben megvalósítani, amit a Szerb Haladó Párti polgármester és képviselők jóváhagynak, amire rábólintanak. Elképesztő, hogy Szabadkán a nemzeti kisebbségi jogok alkalmazása pártközi „egyezkedések” és nem a jogszabályok alkalmazásnak a tárgya. Nem kell, tehát, túl sok reményt fűzni a SNS-VMSZ koalícióhoz és Pásztor Bálinthoz sem! Ahogy a pártjához sem!

Mi a garancia, hogy „nem lesz rosszabb, mint eddig volt”?

 

2020. szeptember 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”

A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >

Tovább

Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!

A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >

Tovább

Megérdemelt díj

Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >

Tovább

Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni

Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >

Tovább

Határeset

Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >

Tovább

A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja

A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >

Tovább

Csantavéren galoppol a bűnözés!

Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >

Tovább

A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!

A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >

Tovább

Egyoldalú politikai oktatás

Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >

Tovább

Miféle nyitás?!

Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >

Tovább

A politikai felelősség elkerülésének kísérlete

II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >

Tovább

„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!

“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >

Tovább