Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Helyben járó egyeztető testület
„Miként lehet haladéktalanul orvosolni a kisebbségi jogok csorbulását”?
A legnagyobb újévi ajándék a vajdasági magyar közösségnek mégis az lenne, ha az MNT elnöke január 1-jével nyugdíjba távozna és a helyébe egy olyan elnök kerülne, aki képviselné is a közösség érdekeit! Szeptikus vagyok, hogy ilyen szerencsében részesülhetünk... Bozóki Antal:
December 12-én Szabadkán tanácskozott a szerbiai nemzeti tanácsok országos koordinációs bizottsága. A 23 nemzeti tanács közül 15 képviseltette magát. A testület negyedévenként tart egyeztető ülést, az elnöklő pedig évente változik.
A Magyar Szó (párt)napilap és a Vajdaság Ma hírportál tudósítása is kiemeli, hogy Zoran Pašalić köztársasági polgári jogvédő („zaštitnik građana” és nem „az alapvető jogok biztosa” – ahogyan a Vajdaság Ma hírportál tudósítója kereszteli) „negyedik alkalommal vett rész a nemzeti tanácsok koordinációjának ülésén”. Az egyeztetésen Ivan Bošnjak, az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium államtitkára is részt vett.
– Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökének elmondása szerint a köztársasági jogvédő szabadkai látogatása arról árulkodik (sic!), hogy új gyakorlat alakult ki az emberi és a kisebbségi jogok, illetve azok védelmének tekintetében. A támogatás célja megvitatni, miként lehet haladéktalanul orvosolni a kisebbségi jogok csorbulását – tette hozzá, mondván, hogy a nemzeti tanácsok korábban ilyen szinten és módon nem élhettek ezzel a lehetőséggel – olvasható mindkét írásban.
– Szinte tálcán kínálják a lehetőséget, s ezzel élni kell! Nem csak a problémák katalógusba vétele a fontos, hanem hogy azok így megoldódhatnak. A jövő évi tervekkel kapcsolatban azt gondoljuk, hogy egy újabb cselekvési tervet lenne érdemes kidolgozni. Ez a terv pedig nyilvántartásba venné mindazt, amit most felsoroltunk – mondta Hajnal Jenő.
Mindkét tudósítás többnyire Hajnal, Pašalić és Bošnjak nyilatkozatait tartalmazza. Arról viszont már alig lehet kihámozni belőlük valamit, hogy egyáltalán mi is hangzott el az ülésen, hogy mit is/miben is koordináltak a nemzeti tanácsok képviselői?
A Magyar Szó írása szerint Szabadkán „megvitatták a szerbiai nemzeti kisebbségek, illetve nemzeti tanácsok megégetőbb problémáit, továbbá terveket fogalmaztak meg a jövőbeni tevékenység vonatkozásában”, valamint hogy „a nemzeti tanácsok képviselői oktatási kérdésekről is döntöttek”. Túlságosan is általános, homályos és szinte semmitmondó információk ezek.
Az igazi tudósítás az lett volna, ha megtudjuk, hogy melyek voltak a megvitatásra került „legégetőbb problémák” és az egyeztető testület milyen álláspontokat és „terveket” fogalmazott meg ezekkel kapcsolatosan. Az idézett írások alapján az olvasónak erről halvány fogalma se lehet. Vagy ezek megszövegezésére sor sem került?
Hajnal Jenő a tanácskozás utáni nyilatkozatában elismerte, hogy „az emberi és a kisebbségi jogokkal kapcsolatos „fennakadások az alkalmazás területén merülnek fel”. – Az emberi jog valójában hozzáállás és kultúra kérdése – tette hozzá. Azt azonban már nem mondta, hogy a hatályos törvények nem alkalmazásának is a kérdése.
Ilyen összefüggésben furcsán hangzik az a kijelentése is, miszerint „a jövő évi tervekkel kapcsolatban azt gondoljuk, hogy egy újabb cselekvési tervet lenne érdemes kidolgozni”.
Ha most az „gondolják” Hajnalék, hogy jövőre „újabb cselekvési tervet lenne érdemes kidolgozni”, akkor felmerül a kérdés, hogy mikor fog az elkészülni, de legfőképpen, hogy mikor kerül az megvalósításra? Már csak azért is, mivel – ismereteim szerint – mind a mai napig nem készült konkrét felmérés a 2015-ben meghozott szerb, a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésre vonatkozó cselekvési terv megvalósításáról. Most majd újat dolgoznak ki (hogy a régi hibáit feledtessék)?
Az írásokból arra kérdésre sem kaptunk választ, hogy „miként lehet haladéktalanul orvosolni a kisebbségi jogok csorbulását”. Miként lehet? Mit „orvosoltak” eddig”? Nem-e inkább az derül ki, hogy ilyen módon nem lehet a jogsérelmeket „orvosolni”?
Nem kell túl nagy elvárásokat fűzni Pašalić és Bošnjak jelenlétéhez sem a koordináción. Köztudott, hogy a szerbiai ombudsman a fekete-vörös hatalmi koalíció javaslatára került tisztségbe, Bošnjak pedig közvetlen részese/alkalmazottja ennek a hatalomnak.
– Az idei évben 24 ajánlást fogalmaztunk meg a kisebbségi jogokkal kapcsolatban, ami sokkal több, mint az előző években, hisz korábban 11 év alatt 209 ajánlás született. A kisebbségi tanácsok képviselői 1600 alkalommal fordultak a hivatalhoz, s általában a kultúráról, a kisebbségi nyelvhasználatról, az anyakönyvekről volt szó. Sokat dolgoztunk mindezen, és sikerült néhány szabálytalanságot kijavítani – nyilatkozta Pašalić.
Nem az a lényeg, hogy az ombudsman „négy alkalommal vett részt” a koordinációs testület ülésén, és hogy mennyi ajánlást tett, hanem hogy milyen eredményeket tud felmutatni a hatályos törvények alkalmazásának, illetve azok módosításának a követelése és a gyakorlatban való érvényesítése terén! Arról ugyanis Pašalić nem számolt be, hogy a 24 ajánlásból mennyi került alkalmazásba!
Az „ajánlások” számának növekedése sem jelent éppenséggel semmit, ha azok nem hoznak eredményt. Köztudott ugyanis, hogy az „ajánlások” az ún. puha joghoz tartoznak, nem kötelező érvényűek. Ez azt jelenti, hogy az illetékes hivatalok vagy elfogadják/alkalmazzák azokat, vagy sem.
Pašalić egyébként sem a jogérvényesítés számonkéréséről és a rendelkezésére álló jogi eszközök következetes alkalmazásról, az emberi és a nemzeti kisebbségi jogokért való kiállásról vált ismerté. Majd szembe száll – Bošnjakkal együtt – azokkal, akik kinevezték? Dehogyis!
A két írás alapján arra a megállapításra lehet jutni, hogy a nemzeti tanácsok egyeztető testületének munkájában is komoly változásokra van szükség: Hiányoznak ugyanis a konkrét állásfoglalások és a hatalmi szerveknek valamint a jogvédőnek címzett álláspontok, tételes javaslatok, de azok eredményének a számokérése is. Ezek nélkül pedig az „egyeztetés” csupán formaság, a negyedévenként előlátott személyes találkozásokat/látásokat jelenti, a helyben járást segíti. Eredmény nélküli, öncélú ülésezés!
A tanácsok munkája, hatékonysága nagymértékben függ az elnöklő, a „házigazda” hozzáállásától, képességeitől is, aki ez esetben sem mutatott kellő határozottságot, hatékonyságot, kezdeményező készséget.
Hajnal egész évi elnöksége a koordinációs testületben abban merült ki, a „szinte tálcán kínált a lehetőséget” csak annyiban használta ki, hogy javasolja: „Jövőre újabb cselekvési tervet lenne érdemes kidolgozni”!
2020-ban talán több szerencsénk lesz, amikor Hajnal Jenőtől egy másik nemzeti tanács elnöke veheti át ezt a tisztséget. A legnagyobb újévi ajándék a vajdasági magyar közösségnek mégis az lenne, ha az MNT elnöke január 1-jével nyugdíjba távozna és a helyébe egy olyan elnök kerülne, aki képviselné is a közösség érdekeit! Szeptikus vagyok, hogy ilyen szerencsében részesülhetünk...
Következő cikk: A Képviselőház megszavazta Donald Trump felelősségre vonását
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Vučić szava felülírja a törvényt?!
Mindeközben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ), amelyek állandóan azt hangoztatják, >
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >