Ma Olivér névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Az úri Magyarország visszatérése
Végel László
A pesti centralizmus maga alá gyűrte a felvidéki autonómia eszméjét. Amig a Felvidék Csehszlovákiához tartozott, kívánatos volt az autonómia, a visszacsatolás után azonban nem volt semmi szükség rá. Miféle autonómia? Pesten kívül nincs élet, ugyebár. Végel László:
2019. június 6. csütörtök
Manapság a kisebbségi dilemmákról a Felvidéken lehet viszonylag nyíltan beszélni. Ez derül ki Simon Attila: Magyar idők a Felvidéken című könyvéből. Arról is, hogy a Felvidék visszacsatolása nem volt éppen felhőtlen, habár a magyar lakosság „gondjai megváltójaként” várta Horthy hadseregét. „Csakhogy a megváltás nem történt meg, mint ahogy a visszatérés örömteli napjaiban szőtt nagy tervekből is csak kevés valósult meg”, írja a szerző. Többféle magyarázata van ennek, néhányra már Márai Sándor is rámutatott. Az egyik az, hogy bár a magyar kisebbség a kezdetben rendkívül bizalmatlanok volt a csehszlovák állammal szemben, ám mégis a csehszlovák demokráciának köszönve a felvidéki magyarok valahogy kiegyeztek a hatalommal. Ebbe a demokratikus környezetbe vonult be az „úri Magyarország”. A magyar bevonuló elit gyanakodott a helyi magyarokban, mert a cseh „demokráciától és a kommunizmustól megfertőzött közösségként képzelték el őket. A fontos állásokat pestiek töltötték be, a szlovákiai magyaroknak pedig külön kellett bizonyítaniuk nemzethűségüket, ami megannyi számos személyeskedő leszámolással járt. Beindult az etnobiznisz! Nem véletlenül követelte Teleki Pál sok döntés felülvizsgálatát. A felvidéki szellem és az anyaország összecsapásának igazi terepét azonban azok a hivatalok jelentették ahová – ilyen vagy olyan okból – az anyaországiak kerültek. Ezzel visszatért a „neobarokk osztálykultúra fölénye a hivalkodó modorosság, a nagyképű és felületes műveltségi” előjogok modora”. (Márai). De akad egy másik vitás kérdés is: az autonómia ügye. Ez volt a magyar kisebbségi politika nagy terve, ám a bevonulás után lekerült a napirendről. A pesti centralizmus maga alá gyűrte a felvidéki autonómia eszméjét. Amig a Felvidék Csehszlovákiához tartozott, kívánatos volt az autonómia, a visszacsatolás után azonban nem volt semmi szükség rá. Miféle autonómia? Pesten kívül nincs élet, ugyebár.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >
„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!
“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >