Ma Hella, Pelbárt, Ágoston névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
„Hanyagolták” a magyar nyelvet
Szabadkai gyakorlat
Bozóki Antal
Az, hogy „nemzetközi fesztiválról” van szó csak növeli ennek a sérelemnek a súlyát, sérti a magyar közösséget és rontja Szerbia országimázsát is. Ha az európai intézményekben egyenrangú használatban van a magyar nyelv, akkor miért nem lehet Szabadkán is? Bozóki Antal:
A (július 18-a és 24-e között megtartott) palicsi filmfesztiválon rosszul érintette, „háborította fel a nyitóceremónián ülő magyar nézőket, hogy idén a műsorvezetők egyike sem szólalt meg magyarul, holott az elmúlt években leginkább jeles szabadkai magyar színésznőket kértek fel erre a feladatra. Szerb és angol nyelven folyt a műsorvezetés a szabadtéri színpadon csak Horváth Tímea alpolgármester szólalt meg, beszélt magyarul. Ez kevés. Ha a rangos nemzetközi fesztivál alapítója Szabadka város, amely területén hivatalos használatban van a magyar nyelv, akkor elvárható lenne, hogy egyenrangúan szerepeljen a magyar szó is az ünnepélyes megnyitón” – írta Mihályi Katalin a nyitóünnepségről szóló írásában.
– Ilyenre, hogy ennyire „hanyagolták” volna a magyar nyelvet, nem volt példa a kilencvenes években sem, amikor gyakran rótták fel, hogy túlságosan „Belgrád-központú” a fesztivál. Akkoriban magától értetődő módon volt magyar ajkú műsorvezető is, akkoriban a fesztiválújságban magyar nyelvű szöveget is lehetett olvasni… ügyeltek arra, hogy a magyar nyelv megkapja a méltó helyét az európai jellegű, szellemiségű fesztiválon, megtisztelték a magyar nézőket ezzel” – kommentálta az írás szerzője.
A palicsi fesztivál esete is mutatja, hogy a kisebbségi jogok területén a kilencvenes évek után milyen nagymértékű visszafejlődés történt. Ez azonban csak egy azon sok (nem csak nyelvi) nemzeti kisebbségi jogsérelem közül, amelyek napjainkban is történnek, és amelyekről a nyilvánosság csak elvétve vagy egyáltalán nem értesül.
A Magyar Szó napilap szerkesztéspolitikáját jellemzi, hogy az írást eldugott helyen, a lap nyolcadik oldalán (a művelődési rovatban) közölte. (Már az is csoda, hogy egyáltalán megjelent!)
Szabadkánál maradva, az interneten például hiába kerestem a város alapszabályának magyar nyelvű szövegét. Ha Szabadka város magyar nyelvű hivatalos honlapján a „Városi alapszabály” feliratra kattintunk, akkor annak csak a szerb nyelvű (egyelőre még latin betűs) szövege jelenik meg. Lehetséges, hogy magyar nyelvre még csak le sem fordították? Nem a városi közigazgatás kötelessége lenne, hogy magyar nyelven is közzé tegye a város legfontosabb okiratát? (Ha jobban belemélyednénk, azon kívül, hogy a város és a községi közigazgatás vezetőségének a nemzeti aránya nem felel meg a lakosság összetételének, ki tudja, mi mindent találnánk még, ami nincs összhangban a nemzeti kisebbségek jogairól és szabadságairól szóló jogszabályokkal.)
Fontos, hogy Mihályi Katalin szóvá tette a palicsi fesztiválon történt nyilvánvaló (anya)nyelvhasználati jogsérelmet. Itt azonban nem csak „jó gyakorlatról, szokásról” van szó, „amelyeket nem kellene sutba dobni, megváltoztatni”, ahogyan Mihályi írja, hanem az alkotmányos és törvényes nemzeti kisebbségi jog gyakorlati alkalmazásról, ami ezúttal (is) elmaradt!
Az, hogy „nemzetközi fesztiválról” van szó csak növeli ennek a sérelemnek a súlyát, sérti a magyar közösséget és rontja Szerbia országimázsát is. Ha az európai intézményekben egyenrangú használatban van a magyar nyelv, akkor miért nem lehet Szabadkán is? (Most már sajnálom, hogy Brüsszelben és Strasbourgban – több alkalommal is – angol nyelven beszéltem az itteni magyarok helyzetéről, habár megtehettem volna az anyanyelvemen is.)
A nyelvhasználati és egyéb kisebbségjogi sérelmeknek a sajtóban való közzététele azonban nem elegendő. Ezt vagy elolvassa valaki, vagy nem/figyelembe veszik vagy nem. [„A kutya ugat, a karaván halad = a dolgok mennek tovább ugyanúgy (a karaván halad), hiába tiltakoznak pl. közben olyanok, akiknek nincs beleszólásuk (a kutya ugat)].
Ezért, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) és a Nyelvhasználati Bizottságának (amelynek a munkájáról szinte semmit nem hallani) a térfelén pattog a labda. Nem-e az lenne a feladtuk, hogy napirendre tűzzék és állást foglaljanak az ilyen és hasonló esetekben? Vagy ez nem tartozik az MNT hatáskörébe? (A testület általában arról tárgyal, amit Hajnal Jenőnek felülről megmondanak/-súgnak/ jóváhagynak. Lásd: Birkózóakadémia.)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mit mondana Krleža az expresszkapitalisták politikai orgiájáról?
A tőle szokásos iróniával, de úgy érzem, leplezett fájdalommal állapította meg, hogy a lázadó egyetemisták egy >
„A nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartása alapvető feltétele annak, hogy Szerbia előre haladjon az európai úton”!
Nem lehet, tehát, azt mondani, hogy a szerb állam vezetősége – köztük Kovács Elvira, a parlament >
SZERBIA EGYRE TÁVOLABB BRÜSSZELTŐL!
Vicsek és Kovács, a VMSZ két sokéves, de eredménytelen megélhetési lakájpolitikusa – a néhai Pásztor István >
A VMSZ, a civil szervezetek és az egyházak összefonódása
A két esemény, illetve cikk alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy a vajdasági magyar civil >
Viharfelhők Szerbia égboltján
Hónapokkal ezelőtt Vučić nagylelkűen ígérgette, hogy bármikor kiírhatja a rendkívüli választásokat, moszkvai üzenetében azonban nem mondott >
Szerbia a csonka rendszerváltási múzeumba kényszerült
Amit most a szemünk előtt zajlik, az a múzeumból való kiútkeresésről szólnak. Az elmúlt harminc évben >
Megszűnt az utolsó független nyomtatott vajdasági magyar nyelvű újság!
A Családi Kör megváltozásával nemcsak a lap, de a vajdasági magyar nyomtatott sajtó történetében is új >
AZ ÚJSÁGÍRÁS LEZÜLLESZTÉSE, AZ OLVASÓK MEGALÁZÁSA
A VMSZ tisztségviselői és az anyaországi vendégek ezúttal is „eligazították” az MNT „alapítású” médiák „újságíróit”, hogy >
BIZALOMVESZTETT, HITELTELEN MNT
A testület csak a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területével >
Az összebékíthetetlen táborok
Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >