2024. december 22. vasárnap
Ma Zénó, Flórián névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

Guardian: Putyin a győztese az amerikai-orosz csúcsnak

Fél óra helyett 140 percen át tárgyaltak. Még az amerikai first lady sem tudta elválasztani őket, az orosz elnök pedig valószínűleg mindent elért, amit akart.

A két politikus a hamburgi G20-csúcs margóján tárgyalt, majdnem négyszer annyi időn, 140 percen át, mint az a fél óra, amelyet eredetileg egymásra szántak. Állítólag annyira egy hullámhosszon mozogtak, hogy egyikük sem akarta abbahagyni, akkor sem, amikor a 80. percben a szervezők beküldték a tárgyalóterembe az amerikai elnök feleségét, Melania Trumpot, hogy szóljon nekik a késésről.

Ehhez a feltűnő szívélyességhez képest a két elnök találkozóján nem sok érdemi kérdés dőlt el. A központi téma az volt, ami hónapok óta a feszültség fő forrása a két nagyhatalom között, vagyis az amerikai elnökválasztásba történő orosz beavatkozás vádja. Trump azonnal letámadta Putyint ezzel, az orosz orosz elnök azonban lerázta vádat, mondván, bizonyítékokat követel. ettől függetlenül Trump többször elővette az ügyet a találkozón. A két politikus végül megállapodott egy amerikai–orosz munkacsoport felállításában, amely tisztázhatja az ügyet.

Ez a munkacsoport nem kecsegtet sok reménnyel, a találkozó után Rex Tillerson amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyanis egymástól enyhén szólva eltérő tájékoztatást adott az elhangzottakról. Amíg Tillerson úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok és Oroszország között maradt az alapvető nézetkülönbség a kérdésben, és nem valószínű, hogy valaha is egyet fognak érteni, Lavrov arról beszélt, hogy Trump elfogadta Putyin magyarázatát, miszerint az oroszok nem avatkoztak be az amerikai elnökválasztásba, és ki is jelentette, nem érti, egyáltalán hogyan vetődhetett fel a kérdés, hiszen az orosz beavatkozásra nincs bizonyíték. Az ügy egyébként aligha fogja feszélyezni az amerikai–orosz viszonyt. Tillerson a sajtótájékoztatón mondta is, hogy a két elnök deklaráltan túl akar lépni a botrányon, és szeretne működő viszonyt a két ország között.

Bár Trump a találkozón említést tett Ukrajna destabilizálásáról, a Krím félsziget Oroszország általi annektálásáról is, Tillerson szerint Trump és Putyin között kezdettől fogva „egyértelműen pozitív” összhang uralkodott. Ezt előrevetítette a kézfogásuk – amelynek a pillanatában Trump a szokásától eltérően tenyérrel felfelé, alárendeltként nyújtotta oda Putyinnak a jobbját –, az orosz elnök pedig még rá is játszott az összhangra, és egy odavetett mondattal gyakorlatilag az ujja köré csavarta Trumpot, amikor még a tárgyalás előtti háromperces sajtótájékoztató egyik pillanatában odahajolt hozzá, és a jelenlévő újságírók felé intve megkérdezte:  „Ezek azok, akik sértegettek téged?” Látszott, hogy ez tetszik Trumpnak. Az amerikai elnök hírhedten nem szívleli a független médiát a róla festett, nem túlságosan hízelgő kép miatt, és a CNN, az NBC vagy a New York Times iránti ellenszenvének folyamatosan hangot is ad a Twitteren.

Mindemiatt – írja a Guardian – egyértelműen Putyin az, aki sikerként könyvelheti el a hamburgi találkozót. Először is azért, mert a fél óra helyett 140 percen át húzódó tárgyalás Trumppal ékesszólóan árulkodott arról, hogy Oroszország nagyhatalom. Másodszor azért, mert kiderült, az amerikai elnököt nem érdekli annyira az orosz beavatkozás ügye, hogy a szívélyes viszonyt kockáztassa, a vitára okot adó többi kérdésben – például Szíria ügyében – pedig hajlandó a kompromisszumra.

(Guardian/168 Óra)

 

 

 

2017. július 8.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Európa Oroszország támadásai alatt áll, és kérdés, miért nem tesz ezek ellen

Ezt a kérdést teszi fel a Politico  amerikai portál európai kiadásában.  „Egy ideje az orosz titkosszolgálatok agresszív akcióit >

Tovább

A Monroe-elv és ami ebből következett

A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >

Tovább

Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre

A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >

Tovább

Még Trump sem állhat a törvény felett

Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >

Tovább

Európa új frontvonalai

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >

Tovább

A szaudi-iráni megállapodásról

Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >

Tovább

Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia

Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >

Tovább

Léggömb, vagy csak egy lufi?

Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >

Tovább

Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre

A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >

Tovább

Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével

Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >

Tovább

Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?

Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >

Tovább

Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be

Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >

Tovább