Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Napi ajánló
Mi lett volna, ha az 1956-os menekülteket szögesdrót várja az osztrák határon?
Az akkori résztvevők, akik túlnyomórészt a forradalomból érkeztek, maguk is a szocializmus valamilyen változatában hittek, és egyetértettek abban, hogy 1956 szocialista forradalom volt. Révész Sándor (Népszabadság):
Képzeljük el, ha a kiáramló magyarok a Fertő mocsarán átérve szögesdróttal találták volna magukat szembe – vont párhuzamot múlt és jelen között egy előadó az 1956-ról tartott egri konferencián. Az akkori kétszázezer magyar migráns ügyében kialakult hatalmas nemzetközi összefogás az egyetemes migrációtörténet legnagyobb sikertörténeteinek egyike
Az 1956-os emlékév alighanem legjelentősebb rendezvényére került sor az egri Eszterházy Károly Egyetemen. Az 1956-os Intézet és az egyetem által rendezett 1956 és a szocializmus: válság és újragondolás című háromnapos konferencián száznál több előadó és felkért hozzászóló lépett, illetve ma még lép föl.
Nagyon csekély kivétellel jelen van mindenki, aki ma Magyarországon komolyan kutatja a forradalom történetét és érdemi mondandója van róla.
Az egyetlen plenáris előadást Rainer M. János tartotta. Emlékeztetett rá, hogy az első 1956-os konferenciának, melyet 1959-ben Brüsszelben rendezett a Nagy Imre Intézet, az volt a címe, hogy „Mit adott 1956 a szocializmusnak?" Az akkori résztvevők, akik túlnyomórészt a forradalomból érkeztek, maguk is a szocializmus valamilyen változatában hittek, és egyetértettek abban, hogy 1956 szocialista forradalom volt.
Rainer szerint 1956-ban nyitott, kidolgozatlan, megvitatatlan harmadikutas elképzelések voltak a levegőben. A liberális, demokratikus képviseleti rendszerére, a szabadságjogok érvényesülésére, az ország függetlenségére, a szocializmus addigi diktatúrás gyakorlatával való radikális szakításra vonatkozó igény találkozott a szocialista tulajdonviszonyok megőrzésére és társadalmasítására irányuló, eléggé ellentmondásos és körvonalazatlan elképzelésekkel. Az volt az uralkodó meggyőződés, hogy a szabadság és a társadalmi igazságosság feltételezi egymást, és a kettő együttese valamiféle szocializmust feltételez.
Kecskés D. Gusztáv azzal vezette be a menekültekkel foglalkozó panelt, hogy a kétszázezer magyar migráns ügyében kialakult hatalmas nemzetközi összefogás az egyetemes migrációtörténet legnagyobb sikertörténeteinek egyike. Cseresnyés Ferenc arról beszélt, hogy a magyar menekültáradattal, a vele járó sok súlyos nehézséggel, teherrel való megküzdés, az áldozatvállalás, melyet az akkor még nem túl jól élő osztrák társadalom túlnyomó része lelkesen támogatott. Egy új, nyitott, demokratikus Ausztria mutatta be magát ezzel a világnak, és igyekezett elhomályosítani a náci birodalomhoz tartozó Ausztria emlékét.
A nyugati világ túllépett a genfi konvención, döntés született arról, hogy egyedi vizsgálat és korlátozás nélkül minden magyart befogadnak, még a volt ávósokat is. Amikor ezt az ajánlatot tették október 28-án, tízezernél több emberre nem számítottak. De fenntartották akkor is, amikor húszszor annyian érkeztek. James P. Niessen (USA) az 1956-ban és 2015-ben megnyilvánuló német Willkommenskultur, befogadási kultúra összefüggésére mutatott rá.
Nagy András azzal indította az előadását, hogy képzeljük el, ha a kiáramló magyarok az Andaui hídon vagy a Fertő mocsarán átérve szögesdróttal és vízágyúkkal találták volna magukat szembe. Az író ezután többek között arról beszélt, milyen drámai, olykor halálos következményei lettek annak, hogy a menekültek anyagai, tanúvallomásai oly könnyen jutottak a tömérdek beépített kommunista kém kezébe.
Balogh Balázs megemlítette, hogy a magyar menekültek túlnyomó többsége egyedülálló volt, fiatal férfi, s legfeljebb öt százalékuk vehetett részt a fegyveres harcokban. Sokakat egyszerűen a jobb élet lehetősége vonzott. A korábbi, háborús bűnösöknek vagy elmaradott páriáknak (le)nézett magyar bevándorlókkal szemben az 1956-osokat hatalmas szimpátia fogadta. A tudásuk is sokkal piacképesebb volt, sokkal sikeresebbek is lettek. Nagyobb valószínűséggel kopott le a magyarság a sikeresekről, mint a kevésbé sikeresekről.
Kisebbségben bár, de voltak, akik a munkahelyeket és a közbiztonságot féltették a magyaroktól. Máté Zsolt idézett egy John F. Kennedynek írott levélből: „Hogy lehetnének hasznosak azok az emberek, akik nem vállalták a harcot országuk szabadságáért?" Glant Tibor kitért a szűrési folyamatra, mivel a migránsok között nyilván rengeteg ügynök volt, akik biztonsági kockázatot jelentettek. Ő beszélt arról is, hogy az alulról szerveződő, nem kormányszintű segítségnyújtásnak milyen erős kultúrája van az USA-ban.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >