Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Százéves a film - mikor lesz százéves a komputer?
Surányi Zoltán
A film kora meghatározható. A történészek kiválasztottak egy dátumot, a Lumiere testvérek első nyilvános filmbemutatójának időpontját, 1895 december 25-ét, amikor a Grand Cafféban közönség előtt vetítettek filmet, és ma ezt ünnepeljük a film születésnapjaként. Pedig már előbb is voltak mozgóképvetítések, mások is szabadalmaztattak mozgókép rögzítésére és vetítésére alkalmas berendezéseket, mint pl. Thomas Alva Edison. A televízió történetében már nem lehet ilyen egyértelműen megállapítani a médium születésének időpontját. Többen is harcolnak a szabadalmi elsőbbségért, leginkább a skót John Baird és az orosz származású amerikai Vladimír Zvorikin. Még nehezebb lenne megállapítani a számítógép születésének időpontját.
Az első elektromágneses számológépet 1943-ban Howard Aiken amerikai fizikusprofesszor készítette. Ez a berendezés 35 tonna súlyú volt, 80 km hosszú vezetékkel működött, és egy matematikai műveletet 0,3 másodperc alatt végzett el. Három évvel később, 1946-ban szintén Amerikában készítette el az ENIAC (Electronic Numerical Integrátor and Computer) névre keresztelt 30 tonnás, 24 méter hosszú, több mint 18 ezer elektroncsövet tartalmazó, mai mércékkel is számítógépnek nevezhető berendezést John W. Mauchly és Prosper Eckert az Egyesült Államok hadserege számára. Közben nemcsak a hardvert fejlesztették, hanem a szoftvert is. Nem szabad megfeledkeznünk a magyar származású Neumann Jánosról sem, aki a matematikai kutatások terén elért eredményeivel utat nyitott a programozás fejlesztésének. Az IBM 1953-ban mutatta be a 650-es modelljét, amely az első középméretű, megfizethető árú számítógép volt a piacon.
A szilíciumtranzisztort 1954-ben az amerikai Texas Instruments munkatársa találta fel. Ez a találmány lett a jövendőbeli számítógépek kulcsfontosságú alkotórésze. A szilícium bőségesen megtalálható a természetben, ezért tömeggyártásra igencsak alkalmas.
Az IBM 1955-ben mutatta be a SABRE számítógépes adatbankot, amely a Semi Automatic Bussines Related Environment rövidítésből keletkezett. A következő évben továbbított első alkalommal nagy távolságra telefaxot a japán Asahi Shinbun szerkesztősége. Az IBM azonban nemcsak a hardverfejlesztésben járt élen, hanem a programozásban is: 1957-ben John Backus megalkotta a
FORTRAN-t (Formula Translating System). A FORTRAN sokkal egyszerűbb, mint a korábban használt gépi kódok. A Bell Laboratories szakemberei 1958-ban két nagy találmánnyal is jelentkeztek, amelyeket a számítástechnikában ugyan nem alkalmaztak azonnal, de ma elképzelhetetlen a multimédia CD nélkül. A lézert 1958-ban találták fel, és ebben az évben mutatták be a Dataphone névre keresztelt berendezést is, amely a modem ősének tekinthető. Jack S. Kilby a Texas Instruments mérnöke szintén 1958-ban készítette el az első integrált áramkört, a germániumlapocskán elhelyezett tranzisztorokból, ellenállásokból és kondenzátorokból álló mai chip ősét. Tizenkét évet kellett várni a mai modern mikrochipre, amelyet az Intel szakemberei 1970-ben mutattak be.
Az első szövegszerkesztő program az Electronic Pencil (Elektromos Ceruza) 1975-ben készült a mikroszámítógépekre. A Basic-et is ebben az évben tökéletesítette Paul Allen és Bill Gates. Seymore Cray 1976-ban mutatta be az első Cray 1-es szuperkomputert, amely akkor a fantasztikus 80 megahertzen dolgozott, 120 ezer chipet tartalmazott és 64 megabájt memóriája volt. Albert Gore – akkor még szenátor, ma az Egyesült Államok alelnöke – 1978-ban megalkotta az INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDA fogalmát, és szorgalmazta az országos információs hálózat kiépítését.
Az IBM megrendelésére 1981-ben Bill Gates-ék megalkották az MS DOS-t, és piacra került a személyi számítógép, a PC, amely néhány év alatt, nem utolsósorban klónjai által, meghódította a világot. A Macintosh, az Apple ablakrendszerű, egeret és ikonokat használó operációs rendszere két évvel később, 1984-ben jelent meg. Ebben az évben a Sony és a Philips bemutatták a CD ROM-ot és a Nintendo is megjelent az első videojátékokkal.
A különböző processzorok mindig mérföldkőnek tűntek a megjelenés pillanatában, de túlságosan közeli mindez ahhoz, hogy megfelelő távlatból megítélhessük, hogy mi a történelem és mi nem.
Egy dolgot azonban minden kétséget kizáróan megállapíthatunk már ma is: a számítógép is ugyanolyan radikális módon változtatta meg az utóbbi időkben a világhoz való viszonyulásunkat és az érzékelésünket, mint a film.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >