2019. augusztus 25. vasárnap
Ma Lajos, Patrícia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

A Köztársaság napja...

... ma van – emlékeztet István Kanadából.   >

Tovább

Napi ajánló

Minden tizedik szerbet

„Sohase higgyük, hogy a kívülállás fölényével ítélhetünk elevenek és holtak felett.” Népszabadság:

Pihurik Judit szegedi történész – idézve az ismert adatokat – elmondta, hogy az 1942. januári magyar razzia következményeként Csúrogon magasabb volt az áldozatok száma, mint Újvidéken. Mintegy kilencezer szerb élt akkor Csúrogon, és közülük 887-en estek áldozatul. Minden tizedik helyi szerb. Köztük 122 nő, 91 idős ember, 38 kamaszkorú és 10 tízévesnél fiatalabb gyermek.

Vagyis a szerb lakosság tíz százalékát ölték meg a magyar karhatalom és a nemzetőrség tagjai – anélkül, hogy akár csak megkísérelték volna bizonyítani, hogy támogatták a partizánokat. Volt partizántevékenység a vidéken – Csúrogon korábban 40 fős partizánosztag működött, amelynek létszáma 1942 januárjára 58-ra emelkedett. A mintegy 3500 főt kitevő helyi magyar lakosság soraiból 40-50 fős nemzetőrséget szerveztek, őket is fölfegyverezték.

A nemzetőrség vezetője, a tanító és a főjegyző mondott beszédet – azzal hiszterizálva a magyar lakosságot, hogy a szerb karácsony napján, január 7-én nagy partizántámadás várható a Bánát felől. Érkezett a helyszínre két csendőrszakasz és egy gyalogos honvédszázad. Ám azt a körülbelül 90 fős listát, hogy kiket visznek be kihallgatni a községházára, a helyi magyarok állították össze.

A kihallgatás kisebb csoportokban a kisbíró és a rendőrök szobájában zajlott. Hamar elcsattant az első pofon. A szerb kihallgatottak ellenálltak. Verekedés tört ki. Attól kezdve doronggal, puskatussal, szuronnyal kezdték agyonverni a községházára begyűjtött szerbeket. Hívtak lovas kocsikat, hogy a holttesteket kivigyék a Tisza-partra. Később már élve, összedrótozott kézzel kísérték a foglyokat a folyóhoz, fejbe verték és begurították a vízbe. Ezt csinálták három napon át, majd kezdték összeszedni a meggyilkoltak családtagjait.

Legtöbbjüket 7-én, az ortodox karácsony napján. Két magtárba vitték őket, golyószóróval, kézigránáttal ölték meg, aki még így is életben maradt, azt közelről fejbe lőtték. Írásos parancs nem maradt fenn. Szombathelyi Ferenc vezérkari főnököt később azzal vádolva végezték ki, hogy az ő utasítására történtek a civilek elleni gyilkosságok. Kétségtelenül volt nagypolitikai manipuláció is: január 6-án Budapesten járt Ribbentrop német külügyminiszter, és követelte, hogy a teljes magyar haderő vonuljon ki a szovjet hadszíntérre.

A magyar politikai vezetés vélhetőleg a hatalmas délvidéki partizánveszélyre hivatkozva próbált ennek ellenállni. Mindez azonban nem magyarázza az elkövetett gyilkosságok brutalitását, gyermekek, öregek, asszonyok elpusztítását. Pihurik Judit szerint az történhetett, hogy nagyon erősen fanatizálták az embereket. A szegedi történész a Csúrogon történteket utólag feltáró 1967 és 1970 közötti nyomozás, majd 1971 és 1973 között lezajlott per négyezer oldalas iratanyagát dolgozza föl. A vallomások akörül forogtak: kik állították össze a meggyilkolandók listáját?

És persze kik, hogyan és miért gyilkoltak? Pihurik Juditnak az a benyomása: olyan hangulat alakulhatott ki, amelyben az emberek egyszerűen nem mertek nem cselekedni. Tizenkilenc-húsz éves gyerekkatonák, rendőrök, csendőrök is voltak – azt mondták nekik: ha nem ütsz, te is kapsz a puskatussal. A főjegyző beszédében azt mondta: vagy a szerbek, vagy mi! Megkérdeztem: lehet-e tanulni a múltból, hogy ha megismerik, ilyet ne kövessenek el többé az emberek?

– A megbékélést csak az szolgálhatja, ha az emberek megtanulnak a múltról múltként gondolkodni. A leszármazottakban tudatosulnia kell, hogy a múlt bűneit nem ők követték el. De fontosak az egymásnak tett gesztusok, mert nemcsak a kapott sebet kell számon tartani, hanem azt is, amit mi okoztunk. Akik visszatekintünk ezekre az eseményekre, sohase higgyük, hogy a kívülállás fölényével ítélhetünk elevenek és holtak felett. Nem tudjuk megmondani, hogy adott esetben, a félelem, a gyűlölet, az elszabadult erőszak légkörében mi miként viselkedtünk volna.

2014. december 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább

Slobodan Milošević belgrádi börtönnapjai. Hogyan adták ki Hágának? Elrabolták?

Tizenhat éve, hogy a II. világháború utáni Európa legvéresebb háborújának kulcsszereplőjét, Slobodan Miloševićet letartóztatták, és kiadták >

Tovább

Kinek üzlet a holokauszt?

Kik és mennyit kerestek a holokauszton? A legtöbbet a németek, utána pedig a kelet-európai országok. Ne >

Tovább

Jókai és az antiszemita karaktergyilkosság

Jókai utolsó éveit sikeresen megkeserítették. Talán nekünk vigasz, ma a lejáratokat senki sem ismeri, Jókait viszont >

Tovább

A Cseke

Tőle tudtuk meg, hogy például mi a Beatles tagok kedvenc étele. Vagy, hogy a los angelesi >

Tovább

Egy álszent nyárspolgár emlékiratai, aki több százezer magyart pusztított el

Első alkalommal jelentek meg magyar nyelven Rudolf Höss auschwitzi lágerparancsnok emlékiratai, amelyet 1947-es lengyelországi kivégzése előtt, >

Tovább

Az OZNA 35 000 embert ölt meg tervszerűen

Likvidálások voltak Magyarországban, Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában is, de közel sem ilyen tömegesek, se nem vezettek nyilvántartást. >

Tovább