2019. augusztus 22. csütörtök
Ma Menyhért, Mirjam névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

A Köztársaság napja...

... ma van – emlékeztet István Kanadából.   >

Tovább

Nagy-Jugoszlávia nem ország, csonka Jugoszlávia mennyország

Németh Árpád
Németh Árpád
Nagy-Jugoszlávia nem ország, csonka Jugoszlávia mennyország
Vukovár, 1991

Vukovárt a feljövő nemzedékek nem fogják megbocsátani. A város lerombolásáért, a lakosság lemészárlásáért a háborús bűnösöknek vezekelniük kell, de még bűnhődésük sem feledtetheti az apokalipszist.

Vukovárt a politika és az ott születettek némelyike újjá akarja építeni. Az utóbbiakat még megértem: az ő városuk volt. Vukovárt azonban szerintem a földdel kell egyenlővé tenni – hogy fel ne támadhasson a gonosz –, dombbal befödni. Vukovar, a mentalitást ismerve – a fél évszázaddal ezelőtti Jasenováchoz hasonlóan – még évtizedeken át történelmi fogadások tárgya lesz. Itt, nálunk, azt szokás ünnepelni, hogy ki vesztett többet, nem pedig azt, hogy ki nyert. A nemzeti büszkeség pedig a jövőben sem hagyja megtorlatlanul az ártatlan áldozatokat.

A hadsereg ma rövidlátóan dia­dalittas, meggyőződése, hogy kivá­ló stratégiát és taktikát alkalmazva nyert. Szent meggyőződése, hogy eltiporta a tuđmani usztasa-fasiszta végvárat. A tényállás azonban merőben más.

Tény, hogy Vukovárt katonailag elfoglalták, s hogy Szerbiának már ebben a pillanatban is jókora tam­ponzónája van. Krajina, Szlavónia és Baranya most már szerb felség­terület, kérdés azonban, hogy Mi­lošević uralja-e ezeket a területeket? A hatalmi harc máris megkezdődött. Köztudott, hogy Kninben két szárnyra szakadt a polgár­mester-miniszterelnök képviselte Babić- és a rendőrfőnök vezette Martić-vonal; hogy vukovári látoga­tása után (a mendemonda szerint kereskedősegédből avanzsált) Hadžić miniszterelnök is megdöbbent a pusztítások láttán, mire Šljivančanin őrnagy, a Vukovárt ostromló déli hadtest egyik parancsnokhelyettese csalódottan jelentette ki a belgrádi tévén: lebecsülik a hadsereg szerepét a vukovári csatában. Ebből is kitűnik, hogy a hadsereg egy kellő pillanatban bevetett eszköz, játékszer volt (és ezt dr. Pavić Obradović, a szerb képviselőház alelnöke nem is leplezte minapi vukovári látogatása során, amikor kijelentette: a JNH Szerbia hadserege, másikra nincs szükség) két egymástól nem sokban különböző ideológia hatalmi harcában, kés­hegyre menő élet-halál harcában. Múltját ugyanis sem Milošević, sem Tuđman nemigen tudja levetkőzni.

Ebben a pillanatban azonban a horvát elnök pozíciói – a nemzetkö­zi közvélemény támogatása dacára is – jóval gyengébbek Miloševićénál. Katonai hátránya folytán alulmaradt, és hatalmas területe­ket vesztett. Az ultrajobboldali Paraga ezt minduntalan az orra alá is dörgölte, mire Tuđman a kipróbált bolsevik módszerrel (v. ö. Čanak-eset) egyszerűen lecsukatta. Paraga és Čanak csak beállítottságukban különböznek merőben egymástól, helyzetüket tekintve viszont teljesen egyformák.

Milošević ezzel szemben még inkább élvezi a szerb nép bizalmát, ígéretéhez híven nem engedte meg, hogy az usztasák lemészárolják a fegyvertelen népet („goloruki narod”), inkább tűzzel-vassal fölszabadí­totta őket. Igaz, hogy a fölszabadított területeken a fű sem terem, nincs villanyáram, víz, élelmiszer; igaz, hogy a Vatikán-K. u. K.-Harmadik Birodalom vezette Nyugat nincs elragadtatva a fölszabadítástól és fránya gazdasági szankciókkal fenyegetőzik – amit szerencsénkre Zelenovićnak Bukarestben, Jovićnak pedig Pekingben sikerült kibekkelnie –, de legalább Szerbiából és másik szeméből sikerült létrehozni a csonka Jugoszláviát.

És ilyen körülmények között mindkét félnek de még mennyire megfelelnek a kéksisakosok, ugyanazok, akiknek jelenléte ellen Mi­lošević még nemrégiben is kézzel-Iábbal tiltakozott. Akkor ugyanis a mai területek még nem voltak bizton elfoglalva. Ma viszont már csak Eszék, Vinkovci (amit Szlavónia, Baranya és Nyugat-Szerémség parla­mentje, ha ideiglenes jelleggel is, de magáévá tett), no meg Bosznia referendumon már betársított falatkája hiányzik. Jöhetnek hát a kéksisakosok Tuđman szerint is, aki abban bízik, hogy jelenlétük az újabb területek esetleges elvesztését megakadályozza. Vance és Carrington ugyan átlátott a szitán és egy Vukovárhoz hasonló eszéki tragédiát megelőzendő, kétmillió négyszázhuszonötezer-hatszázhatvan­harmadik békeegyezmény aláírására szólította föl a feleket, amit ók Genfben rutinosan, szemrebbenés nélkül (igaz, ez Kadijevićen szoká­sos külföldi útjain viselt napszemüvege miatt nem látszott) meg is tettek.

Valaki azt kérdezte tőlem, hogy fértek meg évtizedeken át egymás mellett a szerbek, horvátok. A jelek szerint sehogy. Elég volt egy kellő pillanatban időzített sajtóhadjárat, hogy kitörjön a soha nem szunnya­dó testvérgyűlölet. Ezért aztán ez a háború igazából sosem lehet a miénk, nem is lehetünk részesei; sajnos, csak áldozatai.

A kilátások borúsak Épp az elmúlt évtizedek tapasztalataiból kiindulva elképzelhetetlennek tartom, hogy Vukovárt és Dubrovniket követően egyszerűen megbocsássanak egymásnak Legalább néhány nemzedéknyi idő kell a történelem feledtetéséhez.

1991. november 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább

Slobodan Milošević belgrádi börtönnapjai. Hogyan adták ki Hágának? Elrabolták?

Tizenhat éve, hogy a II. világháború utáni Európa legvéresebb háborújának kulcsszereplőjét, Slobodan Miloševićet letartóztatták, és kiadták >

Tovább

Kinek üzlet a holokauszt?

Kik és mennyit kerestek a holokauszton? A legtöbbet a németek, utána pedig a kelet-európai országok. Ne >

Tovább

Jókai és az antiszemita karaktergyilkosság

Jókai utolsó éveit sikeresen megkeserítették. Talán nekünk vigasz, ma a lejáratokat senki sem ismeri, Jókait viszont >

Tovább

A Cseke

Tőle tudtuk meg, hogy például mi a Beatles tagok kedvenc étele. Vagy, hogy a los angelesi >

Tovább

Egy álszent nyárspolgár emlékiratai, aki több százezer magyart pusztított el

Első alkalommal jelentek meg magyar nyelven Rudolf Höss auschwitzi lágerparancsnok emlékiratai, amelyet 1947-es lengyelországi kivégzése előtt, >

Tovább

Az OZNA 35 000 embert ölt meg tervszerűen

Likvidálások voltak Magyarországban, Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában is, de közel sem ilyen tömegesek, se nem vezettek nyilvántartást. >

Tovább