2019. szeptember 21. szombat
Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

A Köztársaság napja...

... ma van – emlékeztet István Kanadából.   >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (5.)

A bácskai zsidók és az 1848/49-es események

Schosberger Pavle
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (5.)
Schosberger Ábrahám sírköve 1849-ből

1848 elején az Osztrák Császárságon belül súlyos ellentétek merültek fel a bécsi udvar és a magyarok között, s ez utóbbiak felhívták az e térségben élő nemzetiségeket is, hogy védjék meg vívmányaikat, s egyszersmind a jobbágyság alóli felszabadítást, földet és jobb életkörülményeket ígértek nekik. A magyar vezetés (elsősorban Kossuth) merev magatartása miatt azonban hamar megromlottak a magyarok és a nemzetiségiek közötti viszonyok.

Az illír mozgalom felszólította a zsidóságot is, hogy csatla­kozzék hozzájuk a magyarok elleni harcban, ők azonban, ez utóbbiak felhívását fogadták el, s a magyarok oldalára áll­tak. Holott éppen ők voltak az egyetlenek e térségben, akik sem egyenjogúságot, sem polgári jogokat nem kaptak (mint Jókai Mór, a kor kiemel­kedő írója megállapította), s e döntésükkel eltávolodtak a többi nemzetiségtől, elsősorban a szer­bektől, ami később komoly következmé­nyekkel járt. Ugyanakkor a zsidóság a legcsekélyebb támogatást sem kapta meg viszonzásul a magyar lakosságtól. Pesten 1848. IV. 15-én antiszemita, a zsidók ki­űzetését célzó zavargások törtek ki, 1848. IV. 19-én pedig zsidó boltokat és lakóhá­zakat fosztogattak. A zavargások vidékre is kiterjedtek, sőt magára Zágráb városára is. Napokig tombolt a rablás, rombolás, gyúj­togatás és gyilkosságokra is sor került. Végül az új magyar hatóságok állították helyre a békét rögtönítélő bíróságokkal és fegyveres beavatkozással, így védvén meg a zsidóságot (Tolnai Világtörténelme, 11/224). Minthogy a magyar lakosság jó részét antiszemita érzelmek fűtötték, gróf Batthyány Lajos miniszterelnök 1848. IV. 24-én úgy döntött, hogy zsidókat nem vesznek föl a magyar nemzetőrök és a honvédség soraiba. E döntését később visszavonta, úgyhogy a honvédség (a ma­gyar forradalmi kormány ezt az elnevezést részesítette előnyben a nemzetőrséggel szemben) soraiban zsidók is harcoltak a magyar szabadságért.

A magyarok és szerbek közti feszültség egyre fokozódott, és 1848. IV. 28-án fegy­veres harcra került sor, mely aztán lanka­datlan hevességgel folyt az egész 1848-as esztendő folyamán, igen sok áldozatot kö­vetelve mindkét részről. Falvakat és kisebb városokat perzseltek fel és fosztottak ki, aratott a halál, üzemeltek a bitók. Rossz napok virradtak a zsidókra az egész tér­ségben. A harcok a békítési kísérletek ellenére sem lankadtak. 1849 elején válságosra fordult a helyzet. A szerb egységek elfoglalták Szeghegyet (ma Sekić), 5000 forintos hadisarcot hirdettek, és kirabolták a zsidó házakat. A zsidó boltok és házak kifosztása egyébként sokhelyütt mindennapos eseménynek számított mindkét hadban álló fél részéről, s mind­addig folytatódott, amíg néhány nem zsidó ház is áldozatul nem esett – ekkor közbelépett a kor­mány.

1849 januárjának végén a szerb fegyveres erők III. hadoszlopának egységei Davidovac és Surdučki ezredesek vezetésével elfoglalták Óbecsét, Adát, Moholt, 1849. II. l-jén pedig Zenta városát is. Általános fosztogatás kezdődött, és három nap leforgása alatt közel négyszáz embert megöltek. Ez alkalommal Adán letartóztattak hatvan zsidót Wéber Dávid rabbival az élen. A foglyokat 1849. II. 7-én Zentára szállították, és két zentai rabbival együtt kivégezték.

Megtorlásként a jánoshalmai nemzetőrök és honvédek megtámadták és elfoglalták Moholt, ki­fosztották a falut, és megöltek százhét szerbet a pravoszláv pópával az élen. A moholi zsidók sorsá­ról nincs adatunk.

Az 1849-es év Újvidék számára is végzetes volt A péterváradi várban sorra váltogatták egymást a parancsnokok. Hrabovszkit rövid parancsnoklás után Blagojević váltotta fel, aki hamarosan lemon­dott, Csuhának adva át a helyét. Csuhát Perczel Mór tábornok váltotta fel, akit fivére, Miklós köve­tett. A várparancsnok és a magyar kormány között nézeteltérésre került sor és Perczel Miklós 1849. VI. 3-án kénytelen átengedni tisztét Kiss Pál ezredes­nek, és elhagyni a várat, amit június 6-án meg is tett. Ezekben a napokban érkezett el seregével Újvidékig Jellasics horvát bán, mire a péterváradi vár parancsnoka 1849. VI. 12-én, egy szerdai napon parancsot adott Újvidék ágyúzására 200 lövegből. Délig vagy 800 épület állt lángokban, összesen 2004 ház dőlt romba, azaz a város épületeinek 70 százaléka. Az ágyúzást tűzvész követte, melyben leégett a Zsidó község épülete és súlyosan megrongálódott a zsinagóga is.

A városban élő 1320 zsidó közül csak 13 maradt, hogy a többivel mi lett, azt csak találgathatjuk. Elesettként mind­össze egyet tartanak nyilván közülük, Schosberger Ábrahá­mot, akinek síremlékén felirat hirdeti, hogy „átkozott ágyú­golyó vetett véget életének idegen emberek harcában”, ami egyben a zsidók véleményét is tükrözi valamelyest a velük nemigen rokonszenvező, szemben álló felek harcáról, mely oly sok áldozatot követelt maguktól a zsidóktól is.

Kiss parancsnok nevével még egy zsidó vonatkozású esettel kapcsolatban találkozunk újra 1849. VIII. 23-án, amikor dr. Leopold Zappert, a Chevra Kadisa és az ágyúzásban leégett újvidéki zsidó kórház orvosát kinevezi a helybéli pravoszláv kórház orvosává – ez volt az egyetlen kórház, amely épségben vészelte át az ágyúzást és a tűzvészt. Dr. Siegfried Kapper, aki 1850-ben érkezett Újvidékre, azt írja feljegyzései­ben, hogy az év februárjában a város hatalmas temetőre emlékeztetett, a háza­kat felverte a dudva, az utcák elhagyatot­tak voltak és benőtte őket a gaz.

A város krónikása, Érdujhelyi Menyhért leírása szerint „templomok, iskolák, egyéb középületek, magánosok házai fedél nélkül állanak”... „Voltak utcák melyek végig leégtek. Pl. a Futaki, Kamenicai utca, az almási templom és a katedrális egész környéke romhalmaz volt.”

Kósza hírek szerint áll a krónikákban, az ágyúzást követő fosztogatásban, tolvajlásban zsidók is részt vettek, ezt azonban fenntartással kell fogadnunk, hisz aki túlél­te közülük az ágyúzást, nyilván hanyatt-homlok menekült, amerre látott. A szóbeli krónikák szerint sokan Palánkára menekültek, de volt, aki egész Pest környékére vetődött. Még húsz évvel a pusztítás után sem érte el a zsidóság lélekszáma az 1848 előtti szintet. Az 1868-i összeírás csak 1003 főt tart számon.

E sok szenvedést tetézi I. Ferenc József 1850. IX. 20-1 rendelete, amely pénzbüntetéssel sújtja a zsidókat a magyar fel­kelőkkel való rokonszenvezés címén. Az újvidéki zsidókat például 1500 forint kifize­tésére kötelezték.

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (6.)

1991. május 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább

Slobodan Milošević belgrádi börtönnapjai. Hogyan adták ki Hágának? Elrabolták?

Tizenhat éve, hogy a II. világháború utáni Európa legvéresebb háborújának kulcsszereplőjét, Slobodan Miloševićet letartóztatták, és kiadták >

Tovább

Kinek üzlet a holokauszt?

Kik és mennyit kerestek a holokauszton? A legtöbbet a németek, utána pedig a kelet-európai országok. Ne >

Tovább

Jókai és az antiszemita karaktergyilkosság

Jókai utolsó éveit sikeresen megkeserítették. Talán nekünk vigasz, ma a lejáratokat senki sem ismeri, Jókait viszont >

Tovább

A Cseke

Tőle tudtuk meg, hogy például mi a Beatles tagok kedvenc étele. Vagy, hogy a los angelesi >

Tovább

Egy álszent nyárspolgár emlékiratai, aki több százezer magyart pusztított el

Első alkalommal jelentek meg magyar nyelven Rudolf Höss auschwitzi lágerparancsnok emlékiratai, amelyet 1947-es lengyelországi kivégzése előtt, >

Tovább