2020. szeptember 30. Szerda
Ma Jeromos, Honória, Hunor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

In memoriam: Soltis Lajos (1950-2000)

Gogó levele Didihez

Soltis Lajos
Soltis Lajos

Én még egyelőre a Vajdaságban vagyok. Jeligém: A szélrósza minden irányába röpködő, seggbebaszott nádiveréb, ki énekelni szeretne, ha hagynák! És ha nem...akkor is... Soltis Lajos:

„Estragon: Didi, hadd, hogy megöleljelek!

Vladimir: Majd máskor, majd máskor.”

Ha valakivel össze voltam nőve a színházban, az te voltál, Bütyi.

Ha valakinek sokt köszönhetek a kollegáim közül, az is te voltál Bicskei.

Egy időben jó színházat is csináltunk, Didi.

Csak két latainer ember voltunk, és közben kivágták az erdeinket körülünk.

És ebben óriási szerepünk volt, mert mi is favágók lettünk, Te és én.

Baal – Ekart!

Tégedet görcsösen érdekelt a siker, a pénz, az érvényesülés, és közben mindig sleppeltél valakit magaddal és sleppeltetted magad másokkal.

És érvényesültél (érvényesültetek. Csak közben a színház ment tönkre. De azért Te (ti) már nem voltatok felelősek. Te (ti) mindig előre mostad (mostátok) a kezeidet (kezeiteket).

És ez most is így van.

Mi maradtunk szürke túlélőknek? Nem eléggé bátraknak se ahhoz, hogy ugorjunk az első riasztásra, se ahhoz, hogy szembeszálljunk ezzel a szörnyeteggel, amely az egész világot terrorizálja.

Maradtunk szarcsipegető madaraknak: a hatalom halálkövületein moháknak, savainkkal, ösztöneinkkel mindent lassan, de biztosan szétmaróknak.

Mindig tudtam, mikor fogsz lépni, és azt is, merre. Mindig is gyáva voltál fölemelt fejjel elmenni, ezért hát alkalmat teremtettél magadnak a szökéseidhez.

Már nagyon vártam, mikor jelentkezel. Benne voltál a levegőben, a napokig fújó kossava hozott. És azt is tudtam, hogy nagyon látványosan fogsz ismét felbukkani, egy városdzsungelből, ahol sanyarogsz önkéntes száműzetésedben.

Hidd el, nem haragból szólok hozzád. Hiányzol. Nagyon. És mindenki, aki elment, aki utánatok ment és azok is, akik sehova se mentek, és már sehonnan se jöhetnek vissza.

Mi egyébként jól vagyunk. A kukoricaszárat már mind kivágták, de a búza már zöldül.

Kegyelmeséktől esténként kis lábaskánkban hazahozzuk odapörkölt jogainkat, és miközben kutyaként marakodunk az elénk dobott, kicsontolt demokrácián (csak nekünk nem a színhús jut) homályos koncepciójú előadásokkal, érthetetlen történelmi átértelmezéssel, önmagunkat ismételgető megoldásokkal, közhelyekkel, szétdúlt lelkivilággal és sok más marhasággal próbálunk megkapaszkodni az ár ellen úszó szalmaszálban, eljutni a tiszta forrásig, oda, ahol az össz bűnünk, létezésünk fakad. Ebből a kínból hiányzol te nekem, Wili – mert most így hívnak – ebből az emberfaló, fölébredek-e holnap világából. És ha föl, mire? Lesz-e még gyerek, ház, asszony, anya, szerető, betű, betévő falat. Ebből a kérdéskörből zártad ki magad, és mindezt csak azért, hogy világra szóló fájdalommal üljed le a saját magad szabta börtönbüntetésedet, vívajd meg önmagaddal a magad háborúját.

Senki sem kerülheti el a maga büntetését, börtönét és senki sem úszhatja meg tiisztára mosott kézzel az ártatlanság nyakának elvágását.

Én sem.

Ezt akartam neked elmondani, Bicskei István, én, Soltis Lajos, aki veled valaha színházat akartam és tudtam volna csinálni, de nem figyeltünk oda egymásra kellőképpen, és legyőzött bennünket a középszerűség, a kisember-filozófia.

És még valamit. Bizonyára én is sokat vétettem ellened. Meg mások ellen is. Ne soroljam őket, tudják. Most úgy érzem, végre már le kellene győznünk magunkban a kisördögöt, a kisembert, a szarrágót és tenni végre azt, amire fölesküdtünk: szolgálni Tháliát.

Ha nem vigyázunk, ez a nagy színház elnyeli a mi kis templomunkat, és oltár nélkül maradunk, ja, és hívők nélkül. És ezt a felelősséget nem ruházhatjuk át sem rossz szervezőkre, dramaturgokra, igazgatókra, sem arra hány ezer márkáért nem dolgozunk vagy nem dolgoztatnak bennünket.

Azért írok Neked, mert a legmesszebbre Te menekültél. Hátha a többiek is elolvassák, na meg azért, mert a rólunk készült felvételt is szarrá tette a nagy manipulátor. Csak nekünk már videóra sem futja az áramunkból. Egyébként szervezem a csövezők színházát, ha kedved van (vagy kedvetek), jelentkezz (jelentkezzetek).

Én még egyelőre a Vajdaságban vagyok. Jeligém: A szélrósza minden irányába röpködő, seggbebaszott nádiveréb, ki énekelni szeretne, ha hagynák! És ha nem...akkor is...

Gogó

2017. április 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„A vajdasági magyarság lapja”?

A Magyar Szó és a Hét Nap akkor lesz a vajdasági magyarság napilapja, amikor majd a >

Tovább

A rossz közérzet lázadása

Az unokák elégedetlenek az középnemzedéki apák konformizmusával¬; ez még nem rendszerváltás a „szelíd tüntetések” még csupán >

Tovább

Új szintézis?

Azon töprengve, hogy a memoárokban és a regényekben sokat írtak azokról a hontalanokról, emigránsokról, száműzöttekről, kozmopolitákról, >

Tovább

„Sajnálatos, hogy templomainkban helyt nyer a választási kampány.”

A véemeszes magyar érdekvédelem – a Szerb Haladó Párttal kötött elvtelen szövetség miatt – semmi eredményt >

Tovább

A nemzetállam keblére öleli még a „tékozló fiait” is

Ezért nem nevezhető hontalannak az, aki egyik várost felcseréli egy másikkal, mert ott jobban érzi magát. >

Tovább

Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén

A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >

Tovább

Azt hallom, csoda történt Washingtonban

Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >

Tovább

Osztozkodás a lőporos hordón

A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >

Tovább

Botrány Újvidéken

Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >

Tovább

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább