2020. szeptember 20. vasárnap
Ma Friderika névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Héják pórázon

J. Garai Béla
J. Garai Béla

Vučić többször is azzal az erőltetett szellemességgel próbálta elbagatellizálni az ügyet, hogy „akiknek nincs más dolguk, nyugodtan sétálhatnak akár tíz évig is”, csak ne okozzanak balhét. J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

Valószínűleg a városaink utcáin kitartóan tüntető fiatalok legvérmesebbjei sem bíztak abban, hogy a hatalom engedelmesen és zokszó nélkül teljesíti kitűzött követeléseiket április 17-ig, amit határidőként szabtak meg ultimátumukban. Vagyis hogy lemond az ország egész csúcsvezetése, az elnökválasztásokon győztes Aleksandar Vučić miniszterelnököt és Maja Gojković házelnököt is beleértve, továbbá hogy menesztik az elektronikus médiafelügyeleti testület tagjait és új választásokat írnak ki. Hiába lépett második hetébe a haladópárti teljhatalom, vagy ahogy a fiatalok fogalmaznak: a diktatúra elleni megmozdulás, ehhez még nem teremtődött meg az úgynevezett kritikus tömeg.

Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy egyelőre nem is fog. Egyrészt azért, mert olyan mértékben spontán demonstrációról van szó, hogy hiányzik a tudatos irányítás és propaganda, hiszen nincs mögötte pártlogisztikai támogatás, ami, úgy látszik, nélkülözhetetlen a sikerhez, másrészt azért, mert a kormánypárt vezetősége is van annyira dörzsölt, hogy kerüli a konfrontálódást, az erőszakos hatósági fellépést, ami bizonyosan nagyobb reakciókat váltana ki. Vučić többször is azzal az erőltetett szellemességgel próbálta elbagatellizálni az ügyet, hogy „akiknek nincs más dolguk, nyugodtan sétálhatnak akár tíz évig is”, csak ne okozzanak balhét. Ők nem fognak közbe lépni, merthogy sokkal fontosabb teendőik vannak az ország felvirágoztatása terén… Cinikus felhanggal még azt is hozzáfűzte, hogy neki politikai szempontból direkt hasznára van a tüntetés, mert ezzel bizonyítást nyer, hogy Szerbiában normális körülmények uralkodnak, nyugodtan kifejezésre juttathatók az eltérő nézetek. Ugyanakkor azonban nem mulasztott emlékeztetni a kampány idején elhangzott figyelmeztetésére, miszerint egyes ellenzéki elnökjelöltek az úgynevezett macedón forgatókönyvet fogják majd alkalmazni, és megkísérlik erőszakkal elérni a „népakarattal ellentétes céljaikat”.

Csak a SNS-vezetés héjái próbálkoztak azzal az ötlettel, hogy nagyszabású ellenmítinget kellene szervezniük, amelyen „a nép” elítéli a választási eredményeket kritizáló fiatal demonstrálókat, akik „káoszt akarnak előidézni”. Aleksandar Martinović, a haladók harcias parlamenti frakcióvezetője annyira belelovalta magát az ellenakcióba, hogy egy tévés szereplése során a felvonulásokról készült felvételek alapján meg is jelölte az állítólagos szervezőket - ismert független újságírókat és ellenzéki politikusokat -, mintegy targetizálva, vagyis célkeresztbe állítva őket, éppen csak hogy nem szólította fel híveit a leszámolásra. A vehemens Martinovićot és társait azonban a nagyfőnök Vučić leintette, mondhatnánk, pórázra fogta a héjákat, és lefújta a kontramítinget abban bízva, hogy a tüntetéshullám magától is ki fog fulladni.

Ha pedig így lesz, akkor feledésbe merülhetnek a demonstrálók AV teljhatalmának megszüntetésére vonatkozó követelései is. Máris megkezdődött a közvélemény felkészítése arra, hogy Vučić az államelnöki poszt betöltése után is tartsa meg a pártelnöki tisztségét is, a javaslattal legodaadóbb híveinek egyike, Milos Vučević újvidéki polgármester, SNS-alelnök rukkolt ki a napokban, de aligha hihető, hogy főnöke tudta nélkül. Vučić tehát nem követi Tomislav Nikolić példáját, aki elnökké választása után megvált a pártelnökségtől, amit azóta nyilván keserűen megbánt. Nem gondolt arra, hogy mandátuma megszűntével számára már csak a nyugdíjas sors marad.

Már csak egy tökéletesen engedelmes kormányfőjelöltet kell találnia AV-nek, és akkor megvalósul minden, ami ellen a fiatalok fellázadtak. (...)

 

2017. április 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább

Örök hála Bosnyák Istvánnak

Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >

Tovább

Szaxofon

A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >

Tovább

Alternatíva nélküli kor

Hobsbawm szerint az a veszély fenyeget bennünket, hogy felülkerekednek „a jobboldali, demagóg, idegengyűlölő, nacionalista rendszerek, amelyek >

Tovább

Bret Easton Ellis: “a beszari nemzedék”

A kapitalista rendszerben érvényesülő kapitalista értelmiségi elitet nem kínozza a lelkiismeret. Úgy látszik azonban, hogy a >

Tovább

Laudáció Márti néni tiszteletére

Végülis kettejükben (a megjelenésükön kívül) abszolút van valami közös: mindketten csak hiszik magukat valaminek: egyik főszerkesztőnek, >

Tovább

Mozaik vagy periféria?

A kisebbségi kultúra és közélet lélegeztetőgéppel Budapestre van csatolna, a közösség egyre inkább szigetszerűen működik. A >

Tovább

A Nyugat és Takaró Mihály

Tehát ha azt halljuk: „zsidó, zsidó”, úgy értsük: „amit az elégedetlen magyar gondol” („Protestáló hit s >

Tovább