Ma Luca, Otília, Lúcia, Éda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Jó nekünk, jön az orosz segítség
J. Garai Béla
Szakértők szerint az orosz elnök kész katonai segítséget nyújtani Szerbiának egy esetleges újabb balkáni háború esetén. Merthogy Moszkvába komolyan számolnak egy ilyen konfliktussal hírszerzői forrásaik alapján, lásd az egyre jobban elmélyülő macedón válságot. J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
Ha igaz a szólás, hogy amilyen a reggel, olyan lesz a nap, akkor szép kis cirkuszokban lesz részünk az egy hónapos elnökválasztási hadjáratban. Mert amit Šešelj radikálisai rendeztek „kampánynyitóként” a szkupstinában Federika Mogherini uniós főképviselő beszéde alatt, az egy vidéki focimeccsen még elment volna részeg drukkerekkel a főszerepben, de egy ország képviselőházában több mint felháborító.
A húszperces kocsmai performanszra kár szót pazarolni, Maja Gojković házelnök asszony magyarázkodását azonban nehéz kommentár nélkül hagyni. Ugyanis azt vártuk volna, hogy kitessékeli a rendbontókat a teremből, vagy minimum rendre inti őket, de meg se szólalt. Teljesen hiteltelenül hangzott az az érvelése, hogy azért nem intézkedett, mert Mogherini a vele folytatott előzetes megbeszélésen - értesülve a radik tervéről - azt kérte tőle, hogy ne reagáljon. Mégis, milyen határokig ment volna el Gojković különös toleranciája egykori eszmetársaival szemben? Belefért volna az eminens vendégszónok lelocsolása is? Ami a vajdáék megszokott módszere volt anno. A botrányos jelenettel jól levizsgáztak a vendéglátók, újabb érveket szolgáltatva azoknak az uniós politikusoknak, akik amúgy is erősen ódzkodnak a nyugat-balkániak felkarolásától.
A házelnök rossz szolgálatot tett párttársának, Aleksandar Vučić kormányfőnek is, aki kénytelen volt szó nélkül végig feszengeni a kínos jelenetet. Eltűrni, hogy miközben a példás kitartást és bámulatos önfegyelmet tanúsító olasz politikus asszony, az „uá”-zásoktól és a padló dübörgetéstől mit sem zavartatva arról beszélt, hogy Szerbiának az unióban a helye, a vajda emberei az Oroszországhoz való csatlakozásról skandáltak jelszavakat. Csak Mogherini beszéde befejeztével szólalhatott meg, bocsánatot kérve a vendégtől, de azt azért nem bírta ki, hogy ne vágjon oda a régi cimboráknak: Nemanja Šarovićot arra figyelmeztette, vigyázzon, nehogy úgy járjon, mint a legutóbbi kampány idején, amikor egy új-belgrádi mítingen alaposan helybenhagyták. A radik szerint Vučić nyíltan megfenyegette őket.
A történtek után az uniós főképviselő asszony alighanem vegyes érzelmekkel távozott Belgrádból, mert míg tárgyalópartnerei azt igyekeztek bizonygatni, hogy az uniós csatlakozás továbbra is stratégiai cél, és mindent megtesznek a tárgyalások sikere érdekében, azt tapasztalhatta, hogy Szerbiában korántsem mindenki lelkesedik az európai értékekért, és inkább csatlakoznának a keleti testvérhez.
Hogy ezek tábora igencsak tekintélyes, erre abból is következtethetünk, hogy a legesélyesebb elnökjelölt, Aleksandar Vučić ebbe a szűkre szabott kampányidőszakba még egy moszkvai utat is betervezett. Aligha véletlenül: így akarja demonstrálni a patrióta szavazóknak, hogy igenis ragaszkodik az orosz anyácskához, mondjanak Mogheriniék, amit akarnak…Fel sem foghatjuk, hogy is jut ideje ennyi mindenre? Amikor tudjuk, hogy teljes munkaidőben végzi a roppant felelős kormányelnöki feladatokat (amiről nem hajlandó lemondani jelöltetése ellenére sem), közben új üzemeket avat és útszakaszokat ad át, alkalmanként legalább tíz perces tévés szerepléssel (kiszivárgott hírek szerint az egy hónapos kampány alatt kereken húsz ilyen rendezvényt terveznek). Délutánonként, tehát szabad idejében pedig kampányol (saját állítása szerint). És mindezt betetőzve még arra is szakít időt, hogy baráti látogatást tegyen Putyinnál!
A lelkes kormánybarát sajtóból már mindent kiolvashattunk az e héten esedékes fontos vizittel kapcsolatban. Megtudhatjuk, hogy Moszkvában nincs többé dilemma: Putyin eldöntötte, hogy Vučićot támogatja az elnökválasztásokon, nyilván ott is felismerték, hogy a korábban preferált Tomislav Nikolićtyal nem sokra mentek volna. Arról is olvashatunk, hogy Vučićot örömhír várja Moszkvában: Putyin utasítására felgyorsították az ajándékba kapott hat MÍG-29-es vadászbombázó leszállítását, úgyhogy azok már e hónap végén megérkeznek a surcini katonai reptérre. Így hát a kampányzárás napjaiban akár alkalmi légi bemutatóban is részünk lehet: az ajándék MÍG-ek mélyrepülésben húznak majd el a haladópárti elnökjelölt óriásplakátjai felett... Mintegy nyomatékosítva a széttéphetetlen szerb-orosz barátságot.
A lapok beavatott szakértői továbbá azt is tudni vélik, hogy az orosz elnök kész katonai segítséget nyújtani Szerbiának egy esetleges újabb balkáni háború esetén. Merthogy Moszkvába komolyan számolnak egy ilyen konfliktussal hírszerzői forrásaik alapján, lásd az egyre jobban elmélyülő macedón válságot. Putyin erről is tájékoztatja belgrádi vendégét. De nem kell aggódni, állítják a szakértők, mert egyrészt számíthatunk az orosz segítségre, másrészt a szerb légierő lesz a legerősebb az egész nyugat-balkáni térségben, kivéve a NATO-tag Romániát.
Így már sokkal nyugodtabban alszik az ember. (…)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Bőnyi rendőrgyilkos?
A fölfegyverzett és elszánt, nyílt fasizmus – amelyet érzelmileg és „szellemileg” ma is fűt a szélsőjobboldali >
Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?
Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >
A színház az új CEU
Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >
Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk
A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >
Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”
Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >
Szerpentin a Kárpátokban
Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >
A szájzár és a nemzet
Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >
„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…
itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >
Most már komolyan veszem...
Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >
„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?
A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >
A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig
A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >
Fontosabb a kirakat?
A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról? Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >