Ma Előd, Szalóme, Kordélia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Šešelj mint mumus
Bódis Gábor
Sajnos, a vonatos trükk nem jött be, pedig ha sikerül, Nikolić lett volna a fűtő és vígan pöfögünk tovább. A kínai gyorsvasúton. Budapest felé.
A talán egyetlen szavahihető szerbiai napilap, a Danas mai számában többen megszólalnak a közelgő elnökválasztások kapcsán.
Az egyik szakértő, Milan Nikolić, aki jól ismert elemzője a szerb politikai életnek, immár néhány évtizede, az mondta: minden felmérésük (Centar za proučavanje alternativa) szerint Vojislav Šešelj vezet az eddig ismert jelöltek közül! És nemcsak a radikális vezér, hanem még Vuk Jeremić volt külügyminiszter és Saša Janković, ombudsman is megelőzné a jelenlegi államfőt, Tomislav Nikolićot. A szakértőt, saját szavai szerint, zavarba ejti az a tény, hogy más ügynökségek eredményei nem azt mutatják, hogy Šešelj a legnépszerűbb. Milan Nikolić szerint ez csak annak tudható be, hogy titkolják azt az előre látható tényt, miszerint a vajda szinte bizonyosan nyeri az elnökválasztások második fordulóját (amire akkor kerül sor, ha az elsőben egyik jelölt sem szerez több mint 50%-ot). Abban az esetben viszont, ha Aleksandar Vučić kormányfő mégis indulna a megmérettetésen, akkor már az első fordulóban nyerne – véli a szakértő. Vagyis: Šešeljnek nem lenne esélye a második fordulóra és az elnöki bársonyszékre.
Ebből az eszmefuttatásból arra is lehet következtetni, hogy Vučić szinte kényszerhelyzetben van: indulnia kell. Már csak nem engedheti meg a hazának, a népnek és főleg magának, hogy a volt főnöke akár névlegesen is, de a feje felett legyen.
Nem ez az első jele annak, hogy a szerb miniszterelnök személyesen is belevág a választásokba.
Kevésbé lehet hallani azt a korábbi verziót, hogy az elnökválasztásokkal együtt parlamentit is tartanának és Vučić így nyúlna a hóna alá a kormánykoalíció (VMSZ grátisz) népszerűtlen közös jelöltjének, Nikolićnak.
Vučić ringbe lépésének több buktatója is lehet. Magában a haladó pártban sokan lehetnek Nikolić hívei (akármennyire is furcsa ez normális halandók számára), akik még egy pártzendülést is szervezhetnek. Persze, amennyiben ez nem veszélyezteti egzisztenciális érdekeiket. Annyira ugyanis nem szerethetik a jó öreg Tomislavot.
Ez a kisebbik baj. A nagyobb meg az, hogy az államfői titulus aligha több protokolláris szerepnél. Ha az örökszereplő kormányfő átadná a jogart és a mikrofont a Milošević-klón Dačićnak, akkor az ország irányíthatatlanná válik. Gondolhatja a tépelődő miniszterelnök. Mint Lenin elvtárs 1905-ben: Mi a teendő?
Átszervezni az egész államirányítást? Ehhez nincs meg Orbán kétharmada és Szájer tabletje sem.
Szar ügy.
Mégis inkább parlament választások is és maradjon a kisebbik rossz, Nikolić? Majd azt lehet mondani, hogy Putyin embere. Úgy minden könnyebb. Igaz, Dačić is ezt állítja saját magáról.
Sajnos, a vonatos trükk nem jött be, pedig ha sikerül, Nikolić lett volna a fűtő és vígan pöfögünk tovább. A kínai gyorsvasúton. Budapest felé.
Következő cikk: Ahol még Szerbia és megelőzi Magyarországot
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik
Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >
A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik
Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >
Szép csendben kiléptem a közéletből
Legfeljebb az újonnan megjelent könyveim megjelenésekor lépek fel egyik-másik rendezvényen, vagy nyilatkozom egyik vagy a másik >
Támogatjuk Márki-Zay Pétert!
„A Magyar Mozgalom partnere kíván lenni azoknak a magyarországi erőknek, amelyekkel közösen elérhetjük, hogy valóban minden >
Az Édentől balra
Csak annyi erőm maradt még, hogy eldadogjam egy régi 1968 után írt esszém címét. Előtte is, >
„Mikor megy már nyugdíjba?”
A „csaknem 15 éves pártelnöki munkájának” és a magyar közösségre tett hatásainak az értékelése még várat >
Ki kellene lépni abból az értelmiségi buborékból
Néhányan kérdik tőlem, hogy miért nem írok például a VMSZ-ról. Miért? Azért, mert az többé nem >
Az utolsó percig nem hittük, hogy ebből háború lesz
És most, amikor hazamegyek, fáj a szívem, mert nem azt a falut látom, ahonnan annak idején >
„Úgy hullottak szét a családok, mint Jugoszlávia”
A békéről szeretnék írni, mivel sokat írtam már a háborúról. Most azt szeretném körüljárni, milyen az, >
Civilizációs válság
Megbicsaklott a társadalmi önbecsülés és méltóságérzet, megszűnt a szolidaritás. Lepusztult és barbarizálódott a közélet, elhatalmasodott a >
„Tűnés, míg a Dunába nem lőlek benneteket!”
Amikor a hídhoz értünk, megköszönte a fuvart, kiszállt a kocsiból, de abban a pillanatban érkezett meg >
„БОЛДОГ СЗУЛИНАПОТ МЕГКЕСВЕ КИВАН НЕНА”
Már eddig is, de hat hónap múlva – vagyis éppen a választások után, amikor a törvény >