2020. október 1. csütörtök
Ma Malvin, Teréz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Kisiklott a békevonat

J. Garai Béla
J. Garai Béla

„Szerbia nagy hibát követett el, amikor 2004-ben elmulasztotta az alkalmat Koszovó katonai visszafoglalására, mert az akkori belgrádi vezetésnek nem volt bátorsága ehhez…”J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

Szerbia mérhetetlen hálával tartozik Aleksandar Vučićnak, hogy visszafordította a szeretet és a megértés jegyében Észak-Mitrovicába indított különvonatot, és ezzel nemcsak az ártatlan utasok életét óvta meg, hanem egyszersmind meghiúsította a koszovói albánok alattomos tervét, hogy összetűzéseket provokáljanak a szerbekkel, ami akár az egész térséget lángba boríthatta volna! (…)

Nem maradhatott ki ebből a hazafias drámából Tomislav Nikolić sem. A Nemzetbiztonsági Tanács vasárnapra sürgősen összehívott ülése után még keményebb figyelmeztetést intézett a pristinai vezetéshez, azt is kilátásba helyezve, hogy Szerbia kész hadsereget vezényelni Koszovóba, „ha ott szerbeket gyilkolnak…”. Nikolić szerint mostantól semmi másról nem szabad tárgyalni Brüsszelben, mint arról, hogy miként jut el a belgrádi vonat Kosovska Mitrovicába. Ugyanakkor a válság gyökereire is rámutatott: az egész a leköszönő amerikai adminisztráció „utolsó rúgásaival” függ össze, vélekedett a szerb elnök. (…)

Óhatatlanul is felmerül a kérdés: gondolhatta-e bárki is komolyan Belgrádban, hogy a pristinai vezetők felülnek ennek az átlátszó provokációnak, és akadálytalanul beengedik a propaganda vonatot Koszovóba? Amelynek elindításához még csak meg sem kísérelték kikérni Pristina beleegyezését. És hogy békésen asszisztálnak egy ilyen kísérlethez, ami nyilvánvalóan azt lett volna hivatott bizonyítani a szerb közvélemény előtt, hogy lám, Észak-Koszovó továbbra is Szerbia része. És hogy lám, a haladó kormány milyen bátor határozottsággal védelmezi a déli tartományt! Feledtetve a háborút, a NATO–intervenciót, Szerbia katonai vereségét… És nem utolsó sorban a brüsszeli egyezményt, amellyel az unió megpróbálta békésebb mederbe terelni a Belgrád-Pristina viszonyt, tárgyalásokra kötelezve őket az összes vitás kérdésekről.

Nem valószínű, hogy a kormány Koszovó ügyi irodájának, a túlbuzgóságáról elhíresült Marko Đurićnak az egyéni akciójáról volt szó, aki kezdeményezte a Kosovska Mitrovica-i próbajáratot, arra való hivatkozással, hogy az ottani egyetemen tanuló diákok igénylik a közvetlen Belgrád—Kosovska Mitrovica járat bevezetését annak ellenére is, hogy buszok tucatjai közlekednek naponta a két város között. Mióta ennyire megértő a kormány az ingázó főiskolások problémái iránt, hogy ilyen kockázatos és mellesleg milliós költségeket igénylő vállalkozásba kezdjen?

Szerény véleményünk szerint A. Vučićnak itt kellett volna bölcsességet tanúsítani és békevágyát bizonyítania, és leinteni túlbuzgó pártkáderét, akkor elkerülhették volna ezt a kínos fiaskót. El se indul a békevonat.

Ám Marko Đurić túlságosan is jelentéktelen szereplője a belgrádi kormányzatnak ahhoz, hogy ilyesmiről döntsön. Semmi kétség, hogy erről felső döntés született. Azok hozták meg, akik úgy mérték fel, hogy megérett az idő egy ilyen kockázatos lépésre. És ha a kísérletet siker koronázza, akkor az döntő aduja lehet a hatalmi pártnak a tavaszi elnökválasztásokon. Talán még Nikolićtyal is győzni tudnak, ha már ennyire harcias.

A propaganda vonattal kapcsolatos merész kísérlet megértéséhez a kormánypropagandában élen járó tabloidok adhatják meg a kulcsot. Elég egy pillantás legutóbbi címoldalakra, hogy lássuk, honnan fúj a szél. Első oldalas címeikben nyíltan sürgetik a koszovói katonai intervenciót. Hétfőn például ilyen címeket olvashattunk: „Katonákat küldünk Koszovóba, ha csak egy ujjal is hozzányúlnak a szerbekhez” (Večernje novosti), „Trump megengedi a szerbeknek, hogy katonaságuk visszatérjen Koszovóba” (Informer). Ugyanez a bulvárlap a múlt pénteken Miroslav Lazanski katonai szakújságíró felszólítását hozta első oldalán: „A szerb hadsereg vonuljon be Koszovóba!”. Lazanski azt is kifejti: Szerbia nagy hibát követett el, amikor 2004-ben elmulasztotta az alkalmat Koszovó katonai visszafoglalására, mert az akkori belgrádi vezetésnek nem volt bátorsága ehhez…

Csak reménykedhetünk, hogy – Trump ide, Trump oda - a mostani sem lesz olyan „bátor”, hogy ezt megkockáztassa.

2017. január 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Joyce regényét csak fiatalon érdemes olvasni

Pamukot olvasva Újvidékre gondolok. A múltjátvesztett szeretett városomra. Ahogy látom, az új elit újra ki akarja >

Tovább

Magyar! De milyen?

„Hogyan is vélekedett Márai? Szerinte ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, ahhoz meg kell szabadulni a >

Tovább

Jedna zemlja, jedan narod, jedan vođa

KONCEPT NELIBERALNE DEMOKRATIJE PREMIJERA VIKTORA ORBANA JE DA SU SVE DRŽAVNE INSTITUCIJE, KAKVE POZNAJE LIBERALNA DEMOKRATIJA, >

Tovább

„A vajdasági magyarság lapja”?

A Magyar Szó és a Hét Nap akkor lesz a vajdasági magyarság napilapja, amikor majd a >

Tovább

A rossz közérzet lázadása

Az unokák elégedetlenek az középnemzedéki apák konformizmusával¬; ez még nem rendszerváltás a „szelíd tüntetések” még csupán >

Tovább

Új szintézis?

Azon töprengve, hogy a memoárokban és a regényekben sokat írtak azokról a hontalanokról, emigránsokról, száműzöttekről, kozmopolitákról, >

Tovább

„Sajnálatos, hogy templomainkban helyt nyer a választási kampány.”

A véemeszes magyar érdekvédelem – a Szerb Haladó Párttal kötött elvtelen szövetség miatt – semmi eredményt >

Tovább

A nemzetállam keblére öleli még a „tékozló fiait” is

Ezért nem nevezhető hontalannak az, aki egyik várost felcseréli egy másikkal, mert ott jobban érzi magát. >

Tovább

Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén

A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >

Tovább

Azt hallom, csoda történt Washingtonban

Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >

Tovább

Osztozkodás a lőporos hordón

A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >

Tovább

Botrány Újvidéken

Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >

Tovább