2021. október 24. vasárnap
Ma Salamon, Antal névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Szigorúan ellenőrzött vonatok

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Szerb háborús bohózat, amelyben olyan elcsépeltek a poénok, hogy az ember sírógörcsöt kap

Azzal kezdődött, hogy egy nagyokos spin doctor (balkáni alosztály) kitalálta, hogyan lehetne egy látványos kommunikációs póttevékenységgel megkezdeni a választási kampányt. Bármi legyen is a végcél: csak elnökválasztás vagy parlamenti is. Attól függ, hogy Nikolić túl könnyűnek találtatik-e. Vagy hadvezérként újjászületik.

Díszletnek egy természetesen orosz gyártmányú szerelvény kellett, amelyet éktelen ízléstelenséggel teleaggattak belülről szentképekkel, kívülről meg egy felirattal (Kosovo je Srbija), méghozzá nem kevesebb mint húsz nyelven. Albánul is, hogy a mitrovicai szerbek is megértsék.

Jött hozzá a több napos propaganda szöveg: hogy 18 év után ismét indul vonat Kosovska Mitrovica északi (szerbek lakta) részébe. Szó sincs provokációról, a szándék színtiszta jóindulat.

Azok a gaz pristinaiak (Thaci és bűntársai) viszont ráharaptak a horogra és elrendelték: már pedig ez a vonat nem fog a koszovói sínekre besiklani. Vučić, mint mindig most is rendkívüli sajtóértekezletet tartott és bejelentette, hogy megállította a vonatot a koszovói határ előtt. Az izgalom a tetőfokára hágott. Mintha a forgatókönyvet a bohózat összes szereplője nem tudta volna betéve.

„Pristina háborús játékot készített elő, s az volt a terv, hogy megállítsák a vonatot és összetűzések kezdődjenek.” Ezt mondta a kormányfő és a szeme sem rebbent.

A feszültség fokozására összerántották a Nemzetbiztonsági Tanácsot. És megjelent a színen az államfő. Aki kijelentette, hogy Szerbia kész fegyveres erőket küldeni Koszovóba, ha ott veszélybe kerülne a szerb lakosság. A közönség nyirkos keze görcsösen markolja a karfát. Mi jöhet még?

Hát ez jött:

„Ha gyilkolják a szerbeket, beavatkozik a szerb hadsereg.”

Nikolić választási színrelépésének kulcsmondata. Más ötlet híján. Egyébként nem gyilkolják és nem avatkozik be a szerb hadsereg. Erre már régen nem képes.

Azért a szerb hazafiak Mitrovicában tüntettek és megfenyegették Pristinát: a hazájukkal (a külhoni Szerbiával) gyűlik meg a bajuk, ha vonat nélkül maradnak.

De hirtelen megváltozik a kép: egy Aljazeera nevű monitort tolnak be a színpadra. Azon egy másik vonat pöfékelne, ha nem lenne dízel. Bekúszik a képbe és Kosovska Mitrovica északi felének vasútállomására.

Mint mindennap kétszer, 2013 óta. Kraljevóból.

A szerb lufi azonban nem pukkant ki, mert nem tényekkel táplálják.

Akkor most Nikolić hadvezér vagy csak egy szánalmas és esélytelen elnökjelölt?

 

 

 

2017. január 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A hazugságpolitika és a kirekesztés ellen

„Pásztor István újfent bizonyította, hogy csak azt tartja a magyar közösség tagjának, aki a munkahelye és >

Tovább

A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik

Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >

Tovább

A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik

Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >

Tovább

Szép csendben kiléptem a közéletből

Legfeljebb az újonnan megjelent könyveim megjelenésekor lépek fel egyik-másik rendezvényen, vagy nyilatkozom egyik vagy a másik >

Tovább

Támogatjuk Márki-Zay Pétert!

„A Magyar Mozgalom partnere kíván lenni azoknak a magyarországi erőknek, amelyekkel közösen elérhetjük, hogy valóban minden >

Tovább

Az Édentől balra

Csak annyi erőm maradt még, hogy eldadogjam egy régi 1968 után írt esszém címét. Előtte is, >

Tovább

„Mikor megy már nyugdíjba?”

A „csaknem 15 éves pártelnöki munkájának” és a magyar közösségre tett hatásainak az értékelése még várat >

Tovább

Ki kellene lépni abból az értelmiségi buborékból

Néhányan kérdik tőlem, hogy miért nem írok például a VMSZ-ról. Miért? Azért, mert az többé nem >

Tovább

Az utolsó percig nem hittük, hogy ebből háború lesz

És most, amikor hazamegyek, fáj a szívem, mert nem azt a falut látom, ahonnan annak idején >

Tovább

„Úgy hullottak szét a családok, mint Jugoszlávia”

A békéről szeretnék írni, mivel sokat írtam már a háborúról. Most azt szeretném körüljárni, milyen az, >

Tovább

Civilizációs válság

Megbicsaklott a társadalmi önbecsülés és méltóságérzet, megszűnt a szolidaritás. Lepusztult és barbarizálódott a közélet, elhatalmasodott a >

Tovább

„Tűnés, míg a Dunába nem lőlek benneteket!”

Amikor a hídhoz értünk, megköszönte a fuvart, kiszállt a kocsiból, de abban a pillanatban érkezett meg >

Tovább