2020. augusztus 11. kedd
Ma Zsuzsanna, Tiborc, Klára névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Napló25

Páriszban ősszel, temetéskor

Ives Montand emlékére

Tolnai Ottó
Tolnai Ottó

A Liberation első oldalán csak ennyi jelent meg: Ivi Livi 1921.1991. A 39 oldalas újság 13 teljes oldalt szentelt neki.

(…) Különös, vagy nem is különös, hanem egyszerűen szép ez, ahogyan a nemzet felismeri magát ezekben az egyszerű, közvetlen, rokonszenves, nem értelmiségi, de nem is vadnyugati külsejű, típusú férfiakban.

A Félelem bére (1951) ifjúkorom egyik alapfilmje – ha erről a filmről beszélek, mindig Nagy László versét mondogatom: „S ki viszi át fogában tartva a/Szerelmet a túlsó partra!” – ugyanis a film egy glicerinszállítmány bonyodalmairól szól.

A Z. avagy egy politikai gyilkosság anatómiája pedig egy másik korszakban volt fontos számomra, emlékszem külön mellékletet szenteltünk neki az Új Symposionban. De nagyon kedvelem az olyan típusú filmjeit is, mint amilyen például a Cézár.

Az viszont tényleg furcsa, hogy az új városhoz való adaptálódásomnak ezeken az éjszakáin nem az említett filmekkel álmodtam, hanem az Adrián készített egyik nem túl sikeres koprodukciós vállalkozásával, az 57-es La Longa Strada azzurával, a Nagy kék országúttal, konkrétan a film egy mellékes jelenetével, amelyben Montand a jellegzetesen hasas dalmát ladikból dinamittal halászik. Ez az álom természetesen összemosódott Maxwell halálával is: valami robbanások, valami hullák az azúrban…

Hát ennyit az előzményekről, Montand halálára való ráhangolódásomról.

Készültem a temetésre, de valami közbejött. Ám másnap kisétáltunk Maurits barátommal a Pere-Lachaise-be, annál is inkább, mivel az is épp itt van a szomszédban. Egy éve sincs még, hogy feleségemmel itt álldogáltunk Simon Signoret kis, szerény fehérmárvány-sírjánál, a nyírfa alatt. Már akkor írtam róla, hogy Edut Piaf sírjánál van a legtöbb tátogató, meg Simon Signoret nyírfájánál…

Napló, 1992. január 15.

2017. január 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Péterrévei vízgondok

Az ilyen dolgokkal, amelyek ellehetetlenítik a mindennapi élet, a jelek szerint, senki sem törődik. A ház- >

Tovább

Az orvosok lázadása

A Sajtószabadság Alapítvány kezdeményezésére száznál is több vajdasági magyar újságíró, közíró tiltakozott az Index portáljának kivégzése >

Tovább

Párbeszéd és petíció

A sajtószabadság ügye a kelet-európai újdemokráciák neuralgikus pontja. Olyan, mint a lázmérő: jelzi, hogy súlyos kór >

Tovább

Vírus álarcban

Még csak néhány hónapja tart a vírusjárvány, de az már világosan látható, hogy az emberek milyen >

Tovább

Sztárírók és megtűrtek

Ebben a helyzetben mégis jobb megtűrt írónak, mint sztárírónak lenni. Az is igaz persze, hogy manapság >

Tovább

Visszaeső Románia

Még a szigorúbb karantén-hónapokban keringett egy fotó az interneten: a román miniszterelnök, miniszterelnök-helyettes asszony és más >

Tovább

A szelíd lázadók színre lépnek

Elismerem, az új nemzedék mégsem annyira apolitikus, mint ahogy az elmúlt években gondoltam, nem kizárt, hogy >

Tovább

Vajdaság, a hazafiak vadászterülete

Belgrád az a hely, ahol egy magyarnak nem kell félve rejtezkedni, mint a Vajdaságban, amely „az >

Tovább

„Beletanult” elnök

Legyünk tisztában, a vajdasági magyarok helyzetének nem az egyedüli fokmérője, hogy magyar-e vagy szerb a Tartományi >

Tovább

Mi lesz, ha a bársonyos zavargás erőszakossá válik?

Nos, megtörténhet, hogy az eszmény nélküli új nemzedék az erőszakos tiltakozást választja. (…) Ilyesféle közhangulatban járt >

Tovább

Szirmok és tüskék

Arra gondoltam, hogy miért maradandóbb Sinkó Ervin vagy Herceg János prózája vagy esszéirodalma. Kétségtelen, hogy azért, >

Tovább

Egy polgáridomár furcsa kalandjai

Igazán érthetetlen tehát, hogy miért és mitől fél. Hacsak nem arról van szó, hogy tényleg élvezi >

Tovább