Ma Eufrozina, Kende névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Csak Pásztor támogatja fenntartások nélkül Nikolićot
J. Garai Béla
Nyilván megingathatatlanul bízik abban, hogy Nikolić megszerzi második mandátumát. Ami állítólag jó lesz nekünk és az országnak is. J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
(…) Sajnos, egyelőre még fényévnyire vagyunk a paradicsomi állapotoktól, úgyhogy maradjunk a rideg valóságnál, és összpontosítsuk figyelmünket az előttünk álló kihívásokra. És mindenekfelett óvjuk idegeinket, mert minden jel szerint idén is elég sok megpróbáltatásnak leszünk kitéve.
Már az újesztendő is azzal kezdődik, hogy hatalmas talányokkal nézünk szembe. A legdrámaibb dilemma az elnökválasztással kapcsolatban merül fel: ki lesz az új államfőnk? A régi? Hogyan dönt a fő-fő döntéshozó a jelölés tekintetében? Előlegezi a bizalmat T. Nikolićnak még akkor is, ha a felmérések szerint ez eléggé kockázatos befektetés a hatalmi párt számára?
Bölcs vezetőhöz méltó módon A. Vučić nem kapkodja el a döntést. Nincs az a dörzsölt újságíró, aki megnyilatkozásra tudta volna kényszeríteni. Eddig csak annyit volt hajlandó közölni, hogy mikor hozzá nyilvánosságra döntését. Vagy január végén, vagy február elején, vagy márciusban. Addig hadd izguljon a nagyérdemű közönség, hogy ki lesz a biztos befutó jelölt a seregnyi kihívóval szemben.
Ahogy fogynak a napok a kampány előtt, úgy szaporodnak a feltevések. Ki támogatja Nikolićot és ki ellenzi újraválasztását? Az orosz elnök például sokat sejtető üzenetben méltatta Nikolić kiváló elnöki teljesítményét, nem rejtve véka alá, hogy szívesen látná őt ismét ezen a poszton. Nem mintha ezzel be akarna avatkozni a belügyekbe, ahogyan az itteni ellenzék állítja, erről szó sincs! Csupán a rokonszenvét fejezi ki. Ezért éberen fogja követni a szerb elnökválasztást.
A haladópárt berkeiben egyelőre nem lazul a pártfegyelem, kivárják a főnök döntését. Csupán Zorana Mihajlović pártalelnök, építésügyi miniszter ejtett el egy megjegyzést, amelyből kitűnik, hogy nem lelkesedne Nikolić jelöléséért. Ám róla régen tudjuk, hogy nem szíve csücske a jelenlegi elnök, akivel többször is vitába keveredett.
A legszorosabb koalíciós partnerek azonban el-elkottyantották, hogy nem nagyon bíznak Nikolić sikerében. Nem azért, mert annyira izgatná őket a nem túl népszerű és elszólásairól ismert šumadijai politikus sorsa, hanem mert egy ilyen fejlemény, Nikolić esetleges kudarca - a SNS és a kaolíciós partnerek közös jelöltjeként - azzal a veszéllyel járhat, hogy kibuknak a kormányból. Ennek tudatában Ivica Dačić külügyminiszter azt sugallja, hogy inkább maga Vučić vállalja az elnökjelöltséget, ez az opció biztos győzelemmel kecsegtet, egyszersmind szavatolja a szocik hatalomban maradását. Ha mégis Nikolićot jelölnék, akkor Dačić maga is kiáll a pástra, mert népszerűbbnek képzeli magát Nikolićnál.
Aleksandar Vulin szociális ügyi miniszter a Szocialista Mozgalom nevű törpepárt vezetőjeként ugyancsak Vučić jelöltetését javasolja, hasonló meggondolásokból, mint Dačić.
Egyedül Pásztor István VMSZ-vezető kötelezte el magát koalíciós partnerként fenntartás nélkül Nikolić mellett, és még Vučić megnyilvánulása előtt letette a garast a mostani elnök mellett. Nyilván megingathatatlanul bízik abban, hogy Nikolić megszerzi második mandátumát. Ami állítólag jó lesz nekünk és az országnak is.
Maga az elnök ahhoz a ravasz taktikához folyamodott, hogy Vučić államférfiúi bölcsességét és hűségét dicséri. Vučić az az ember, állítja, akiben ő határtalan megbízik, és akiről tudja, hogy sohasem hagyná cserben őt.
„Hűtlenségét azok feltételezik, akik idegen érdekek miatt elárulnák saját felebarátaikat is”, nyilatkozta az elnök. „Összeveszítenének minket, azt találgatják, hogy Vučić megvonja tőlem a bizalmát. Ám ő ezt sohasem fogja megtenni, mert nem áruló, hanem nagy harcos, azt teszi, ami Szerbia érdekében áll”.
Ezek után elképzelhető, mekkora szellemi erőfeszítésekre lenne szüksége a miniszterelnöknek annak megindoklásához, hogy mégsem Nikolićot jelöli ki, ha valóban így döntene. És kivédje azt, hogy hűtlen lett eszmetársához, visszaélt bizalmával, esetleg idegen érdekek szolgálatába szegődött.
Bár a magam részéről nem kételkedem, hogy erre is találna magyarázatot, és hogy hívei ezt is elfogadnák. Ahogyan elfogadták azt is, hogy a kilencvenes évekbeli tevékenysége a vajda oldalán „ifjúkori tévedés” volt, amit el kell felejteni.
Közben mindkettőjük régi cimborája igyekszik felidézni az együtt töltött régi szép időket. Šešelj vajda elérkezettnek látja az alkalmat, hogy kompromittálja őket híveik előtt. Előszedte hát a régi videofelvételeket, és a közösségi oldalakon nyilvánosság elé tárta őket. Így Nikolićról megtudhatjuk, hogy a kilencvenes években egy alkalommal úgy nyilatkozott, hogy nincs megfelelőbb ember Szerbia vezetésére, mint Vojislav Šešelj…
Ezt a felvételt azonban a haladók valószínűleg mellőzik a kampányban.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén
A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >
Azt hallom, csoda történt Washingtonban
Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >
Osztozkodás a lőporos hordón
A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >
Botrány Újvidéken
Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >
Menekülés a magányból a forradalomba
A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >
Javasasszonyok és politológusok
A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >
Kettős nyomás alatt
Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >
Örömünnep Szerbiában
Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >
Konformizmus-vita
Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >
Örök hála Bosnyák Istvánnak
Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >
Szaxofon
A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >
Alternatíva nélküli kor
Hobsbawm szerint az a veszély fenyeget bennünket, hogy felülkerekednek „a jobboldali, demagóg, idegengyűlölő, nacionalista rendszerek, amelyek >