Ma Ábrahám, Rókus névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Üzenet a pad alá
Hosszú időt töltöttem el lépteikben… a talpukra ragadva. Többször körbevágtak ollóval, hogy beférjek a lábuk alá.
Én jobban szerettem nedves közegben apró darabkákból összeállni. Ezért is a kedvenc évszakom az ősz. Az a leginkább cseppfolyós. S éppen egy ilyen napon történt az is, hogy akkora egésszé váltam, hogy hasznosnak találtak és pénzbe kerültem és érdeklődtek felőlem és végigtapogattak meg szaglásztak és egymásra mosolyogtak és nyálbuborék volt a szájuk szélén.
Boldog vagyok, talán szerelmes is! Végre törődnek velem, azt szeretik bennem, aki igazán én vagyok – gondoltam hangosan.
Már éppen megtanultam tapsolni, hogy hivatalossá tegyem örömöm, amikor egyszerre minden megváltozott. Kiderült, hogy nem is engem szeretnek, hanem magukat, és amíg én vígan tapsoltam, egyikük szája szélén nyálbuborék lett, és mosolygott, és végigtapogatott meg szagolgatott, és érdeklődött irántam, és pénzt adott értem. Beragasztott a cipőjébe.
Hosszú időt töltöttem lépteiben. Kiszögelt testem egyetlen vágya az volt, hogy újra élvezhesse a rég elfeledett nedvességet, de mostanra az is méregként száradt belém. Minden megváltozott, csak az ősz nem.
Kilyukadt a cipőm orra. Mindent hallottam a talpam alatt, de nagy levegőt vettem, és a csöpögés felé fordítottam a fejem, és tágra nyitottam a fülem. Bármennyire is fájt minden esőcsepp, mégis sokkal inkább sajátomnak éreztem ezt az érzést, mint mások hangját.
Nagyon jól éreztem magam, újra hatott a nedv, még a ragasztó is fölengedett egy kicsit. Szenvedéseim jajveszékelését bárgyú mosoly kísérte.
Legszívesebben egy dalt írnék arról, amit most érzek.
Talán Isten neve is szerepelt volna a dalban, ugyanis hinni kezdtem, de nem tudtam kibe. A kíntoronyként fölém emelkedő pad gátolja leginkább hitkeresésemet. Itt mindig elhalkult a csöpögés, és kötni kezdett a ragasztó. A lét széleihez feszülve kíméletlenül nyilallt fülembe mások szenvedése.
Én akartam szenvedni. Saját Istent és saját fájdalmat, ha másoknak is lehet…
A terv megvalósult, túlvalósult. A pad alatt akkora akarattal szerveztem meg szenvedésem, hogy én magam váltam azzá. Saját kínzó örömömmé.
Itt ragadtam a pad alatt, mindenki lába alatt. Mindenki lába alá ragadva.
Teremtő vágyaim Istent szültek belőlem, ki hozzám imádkozik gyűlölettel… a talpamra ragadva.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Más pénzéből adakoznak
A Pásztor István Alapítvány nem kizárólag jótékonysági célokat szolgál, ahogyan azt a Pásztor-fivérek a média segítségével >
Aranyélet
Vonulunk, mi nyuggerek. Erős riporterek vannak a csoszogásunkra ráállítva. Az írásaik könnyedek: a nyitókép általában észrevesz >
Egypárti pódiumbeszélgetés Oromon
Az MNT továbbra sem tölti be azt az érdekképviseleti szerepet, amelyre a vajdasági magyar közösségnek szüksége >
Változott a szél iránya?
Pásztor Bálint politikai kommunikációjában most több olyan elem is megjelent, amely a korábbi álláspontokhoz képest jelentős >
Szó sem volt „komoly küzdelemről”
Ezekben a napokban számos kisebbségi vezető sejtelmesen saját érdemének tulajdonítja be a kisebbségi autonómia bevezetését. Igaz, >
VMDK a VMSZ-nek: azonnal és minden szinten lépjenek ki az SNS-szel kötött koalícióból!
Ha a VMSZ számára valóban nem a mindenáron való hatalomban maradás a cél, akkor lépjenek ki >
Másodjára sem sikerült
Nem világos, mi késztethette a VMP vezetőit arra, hogy megalázkodjanak és felhívást intézzenek a VMÚ-hoz a >
Kinek áll érdekében az esetleges halasztás?
Mint tudjuk, Szerbiában minden lehetséges – még az is, ami a törvény szerint nem lenne az >
Egy pillanatra feltűnt a baljós jövő
Bennem azonban ébredezett a gyanakvás, amit felerősített egy jelenet. A belgrádi tüntetésről hazaérkező tüntetők Újvidék főterén >
Érdekvédelem helyett lojalitás a haladóknak
Nem is volt reális elvárás, hogy a kormány megbukik, hiszen a Szerb Haladó Pártnak, a Szerbiai >
A VMSZ pszeudo-damaszkuszi útja
A VMSZ politikusainak retorikájában és a sajtóban ugyan érzékelhető némi elővigyázatos lazulás, de olyképpen mintha előzőleg >
Nincsenek új szellemi mozgalmak
Nem csupán másokkal, hanem önmagammal is vitatkoztam miközben korom dilemmáival vergődtem és vergődőm ma is. Úgy >

