2021. január 21. csütörtök
Ma Ágnes, Agnéta névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

„Mit ér az ember, ha magyar”?

Kisebbségjogi témák

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Magyarok számolják fel a magyar nyelv hivatalos használatát, az oktatást és a kultúrát? Egyengetik az asszimilációba vezető utat? Bozóki Antal (bozokiantal.blog):

December 5.

Ki képviseli a „magyar érdekeket”?

– A Pannon RTV információi szerint a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén Potápi Árpád János magyar nemzetpolitikai államtitkár elmondta: a Máért a nemzeti érdekeink képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fóruma. A Magyar Mozgalom a 2016. évi választásokon önállóan nem tudott indulni, mivel nemzeti közösségi politikai szervezetként nem volt regisztrálva. Köztársasági szinten a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségével és a Horvátok Demokrata Közösségével közösen állított listát. Tartományi és önkormányzati szinten több helyen a VMDK-val közösen állított listájukat a Horvátok Demokratikus Közössége támogatta.

A Pannon RTV híre szerint Potápi kijelentette: a Magyar Mozgalom jellegéből adódóan nem nevezhető olyan szervezetnek, amely kizárólag a magyar érdekek képviseletére épül – olvasható az interneten.

Vajon azok a szervezetek, amelyeket a magyar kormány „magyar érdekek képviseletére épülő” szervezeteknek tart, magyar érdekeket képviselnek? A Vajdasági Magyar Szövetség „magyar érdekeket” képvisel a haladó-szocialista-VMSZ-es kormányban? Bagoly mondja verébnek: nagyfejű?

December 6.

Eltűnik Zombor magyarsága?

A zombori önkormányzat képviselőivel tárgyaltak a tartományi kormány tagjai.

Dušanka Golubović zombori polgármester (a Szerb Haladó Párt/SNS kádere) a találkozót követően egyebek között beszélt a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) azon indítványáról, mely rendezné a zombori fordítói szolgálat hiányával keletkezett problémákat. Mint mondta, „a szolgálatot akkor állítják vissza, amikor bebizonyosodik, hogy arra teljes munkaidőben szükség van a helyi önkormányzat kötelezettségeinek teljesítése érdekében”. Mint mondta, valóban szükség lenne a polgárok megfelelő tájékoztatására azokon a nyelveken, amelyek hivatalos használatban állnak a község területén, a magyar és a horvát pedig ezek közé tartoznak.

– A polgárok mindig hozzá tudnak majd férni a szolgáltatásokhoz, függetlenül attól, hogy létezik-e fordítói szolgálat, a fordítói szolgálat pedig mindig létezni fog, amikor a polgároknak arra szükségük lesz – fogalmazott Golubović.

A zombori képviselő-testület december 5-i ülésén elvetette a VMDK azon indítványát (is), hogy állítsák vissza az önkormányzat fordítói szolgálatát, mivel az alkalmazotti létszámcsökkentés következtében magyar fordító nélkül maradt Zombor közigazgatása. E szolgálat hiányában a nyelvhasználati jog gyakorlása hiúsul meg, hangzott el a sajtótájékoztatón.

Zomborban, tehát megszűnt az önkormányzati fordítói szolgálatát (is), annak ellenére, hogy a – a polgármester asszony beismerése szerint – község területén a magyar nyelv „hivatalos használatban áll”. Hogyan „áll valami hivatalos használatban”, ha erre nincsenek meg az alapvető feltételek se?

A városnak teljesíteni kell az anyanyelven való tájékoztatással kapcsolatos kötelezettségeit! Egyáltalán most hogyan valósul meg a polgároknak az anyanyelven való tájékoztatásra való joga az közszolgálatokban, a közigazgatásban, stb.? A polgároknak most magyar nyelven kellene beadni az követeléseiket a közigazgatásnak és a közszolgálatoknak, az eljárásokban követelni az anyanyelv-használati jog biztosítását. A fordító szolgálat megszüntetése miatt a VMDK panasszal fordulhatna a Tartományi Ombudsmanhoz. Már sok esetben bebizonyosodatott, hogy csak annyi jogunk van/lesz, amennyiért kiállunk, amennyit követelünk. Ha pedig megvonnak valamilyen jogot, akkor azt bizony nehéz újra visszaállítani.

A zombori fordító szolgálat megszüntetése (szeptember 1.) előtt, „a (zombori – B. A.) Bieliczky Károly Városi Könyvtár 41 alkalmazottjának a negyede vált munkanélkülivé, valamennyien az intézmény falusi tagozataiban dolgoztak. A menesztettek fele magyar. A falvak elsorvasztásának minősítette a kihelyezett könyvtári tagozatok alkalmazottainak elbocsátását sajtótájékoztatóján a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége. A könyvtáraknak a falvakban nemcsak a könyvkiadás volt a szerepük, hanem a kulturális élet központjai is voltak, és a történtek által a falvak művelődési élete és az amatőrizmus is megkérdőjeleződik – jelentette ki sajtótájékoztatóján Horváth Ódry Márta, a VMDK alelnöke.

Ide tartozik az is, hogy Zombor városában „egyetlen magyar kisdiák sem indult idén elsőbe. Ilyen korábban még sohasem fordult elő a vajdasági város iskolatörténelmében.”

Mi történik Zombor magyarságával? Eltűnik?

Persze tudni kell azt is, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Zomborban „nemcsak a haladókkal, hanem a radikálisokkal is együtt a hatalmi koalíció részét képezi”. Vagyis részese a döntéshozatalnak. Magyarok számolják fel a magyar nyelv hivatalos használatát, az oktatást és a kultúrát? Egyengetik az asszimilációba vezető utat?

December 14.

„Mit ér az ember, ha magyar”?

A vajdasági kormány ülésén leváltották a Vajdasági Múzeum igazgatói tisztségéről dr. Ózer Ágnest, akit szeptemberben neveztek ki ismételten az intézmény élére. Leváltását a kormányközleményben nem indokolták meg.

A cseréről tartományi kormányülésről kiadott közlemény utolsó mondatából értesülhetett a nyilvánosság, eszerint ugyanis dr. Drago Njegovant nevezték ki a Vajdasági Múzeum megbízott igazgatójává.

Dr. Ózer Ágnes muzeológus, történész négy évvel ezelőtt vette át az intézmény irányítását, majd idén, mandátuma lejárta után újabb négyéves időszakra kapott megbízatást. Dr. Drago Njegovan egyébként mostanáig a Vajdasági Múzeum múzeumi tanácsosa, s a honlapon közzétett életrajz szerint volt már igazgatóhelyettes és az újvidéki Városi Múzeum igazgatója is.

A Politika belgrádi napilap egy korábbi cikkéből egyébként arról értesülni, hogy Drago Njegovan szószólója és támogatója annak a kezdeményezésnek, hogy november 25-e, Vajdaság Szerbiához csatolásának napja legyen állami ünnep.

Ózer Ágnes a kormánynyilatkozatból értesült arról, hogy Drago Njegovant nevezték ki a Vajdasági Múzeum megbízott igazgatói tisztségére, s ebből vonta le a következtetést, hogy menesztették.

– Egy folyamatban levő mandátumról van szó. Értesülésem szerint több pontjában is törvénysértésre került sor, a kultúráról szóló törvény meghatározza, hogy egy kiírt pályázatra jelentkező és megválasztott igazgató mikor váltható le, ennek a fölsorolásnak körülbelül három pontja sérül ezzel meg. Természetesen ilyenkor az ember gondolkodik, hogy miért. Én az okát nem tudom. Lehet, hogy meg fogják mondani, de az elmúlt órákban az ember gyakran gondolt arra, hogy mit ér az ember, ha magyar. Föltételezem, hogy az új hatalmi rendszer, amely felállt Vajdaság Autonóm Tartományban úgy tartja, hogy valaki, aki más nézeteket vall, máshogy viszonyul a történelem bizonyos kérdéseihez, az jobban fogja végezni a dolgát” – fogalmazott nyilatkozatában. 

Ózer Ágnesről köztudott, hogy egyike a Magyar Mozgalom alapítóinak, s a szervezet Ügyvivő Testületének is tagja.

– Az új igazgató a Vajdasági Múzeum honlapja szerint Lukaviceben született (a Wikipédia azt írja, hogy ilyen helység a Cseh köztársaságban van, de sejtem, hogy inkább Lukavica-t kellett volna feltüntetni).

Na már most, az internetről azt megtudtam, hogy Lukavica Szarajevó keleti része lehet, és dr. Njegovan úrnak a Vajdasági Múzeum honlapján közölt tudományos munkáinak adataiból (http://www.muzejvojvodine.org.rs/index.php/lat/odeljenja-zaposleni/odeljenje-savremene-istorije/dr-drago-njegovan) azt is kikövetkeztettem, hogy az a bizonyos Pedagógiai Kar, ahol előadó volt 1991-ig, Eszék székhelyű lehetett, ugyanis ott szerzőtárs volt egy olyan munkában, aminek a címe Az iskola és a társadalmi közösség (1986), és amelyet az eszéki Pedagógiai Karon adtak ki.

Bosznia, Horvátország és most Vajdaság – sorolom, és rögtön meg is fedem magam:az előítéleteim miatt. Az előítéletek ugyanis általában téves következtetéshez vezetnek, de mégis rámeredek e tudományok doktorának a főbb műveire, amelyek mind-mind 1990 után, tehát a délszláv háború ideje és annak utána keletkeztek, és amelyek súlypontja Szerémség, Bácska és Bánát Szerbiához történő csatolása. Az előítéleteimet folytatva leírom ide azt is, hogy a kinevezésnek, ennek tudatában, csakis politikai – és nem szakmai – indíttatása lehet, hiszen itt van a köztudatban a szerb államfő által minap bejelentett „nagy projekt” is, azaz november 25-ének, Szerémség, Bánát és Bácska Magyarországból való kiszakítása és Szerbiához való csatolása napjának állami ünneppé tétele. Ez az államfői ötlet összecseng az idézett tudományos munkákkal, a jelek szerint ezt a szándékot kell tehát „tudományos-történelmi” emlékekkel igazolni, amihez, íme, a megfelelő emberek meg is vannak immár – írja Friedrich Anna dr. Ózer Ágnes leváltásával kapcsolatos írásában.

Az új igazgató elmondta, hogy elmondta, hogy „tervei vannak a múzeumi kiállításokkal kapcsolatban, valamint szeretné megünnepelni Vajdaság Szerbiához való csatolásának a 100 éves évfordulóját”.  

Nem találtam a médiában még csak utalást se arra vonatkozóan, hogy Nyilas Mihály, a tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkárság titkára, a Tartományi Kormány ülésén esetleg Ózer Ágnes menesztése ellen szavazott, vagy tartózkodott volna, illetve különvéleményt mondott volna.

Ózer Ágnesnek nem kell sajnálnia, hogy leváltották. Legalább tisztességesen távozik. Különben neki kellett volna megszervezni „Vajdaság Szerbiához való csatolásának a 100 éves évfordulóját”.

2016. december 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Nem lehetünk kisebbségi politikai rezervátumba bezárkózó indiánok

Könnyű azoknak a kisebbségben élőknek, akik kozmopolita buborékba menekülve elegáns gesztussal túlteszik magukat a trianoni történeten, >

Tovább

Újfajta vírus terjed köztünk: a fake news vírusa

A legkényelmesebb olyasmivel vádolni az embert, amire még álmában sem gondolt. Ezzel kapcsolatban jut eszembe egy >

Tovább

„Szerbia nem ért el felmutatható előrehaladást”!

Kit és mit képvisel Deli Andor? 1. A hatalom részét képező magyar párt dicstelen szerepet játszott >

Tovább

Bethlen Gábor a főtéren

Aki Marosvásárhelyre látogat, nézze meg feltétlenül Bernády György szobrát a Teleki-ház előtt és a Bethlen Gábor-szobrot >

Tovább

Az ironikus kontrapunkt

Az életébe több ilyen patetikus esemény játszódott le, vallotta be, de az említettek miatt, nem írt >

Tovább

A legnagyobb távozott

Kihalt a bosszú vágya, csak romlott kompromisszumok léteznek, magyarázta. A társadalom manapság megveti Elektrát, aki itt >

Tovább

Az ég dörög, de a zivatar elmarad

Anikóval a teraszon ácsorogva szkeptikusan bámultuk az újvidéki mesterséges boldogságot és fényáradatot. Szabó Lőrinc verssorát ismételgettem: >

Tovább

Biztosítani a médiaszabadságot!

Az MNT alapította médiák az adófizetők pénzéből valójában nem az anyanyelvű közszolgálati tájékoztatás, hanem a VMSZ >

Tovább

Hajnal Jenő ellenzi a sajtó függetlenségét!

Az MN elnöke szükségesnek tartotta, hogy külön kommentálja a szerbiai tájékoztatási stratégiát és ezzel kapcsolatosan kifejtse >

Tovább

Övék az ország, maguknak építik (by Kenedi János)

Mindannak, ami ma a kultúrában és az oktatásban történik, semmi köze az értékteremtéshez, a hagyományok ápolásához >

Tovább

A Trump-puccs és honi recepciója

Kevés dologra vagyok kíváncsibb, mint az Orbán-rezsim végének hogyanjára, fel vagyok készülve meglepetésekre, idő előttiségre, időn >

Tovább

„Szerencsésnek mondhatom magam”

Maga a tisztogatás úgy nézett ki, hogy megálltak a járművek kb. 20 kilométerre a falu előtt >

Tovább