Ma Rudolf, Izidóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Dormán Laci életmű díjat kapott
Bódis Gábor
A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Magyar Életfa díjban részesítette Dormán László fotóriportert, újságírót, szerkesztőt.
Dormán László hosszú pályafutása során a Napló fotoriportere is volt. Talán a legemlékezetesebb fotói Belgrádban készültek 1991. március 9-én, a Milošević elleni, két emberáldozattal is járó, ellenzéki tüntetéskor.
Amíg én a könnygáztól kóvályogva loholtam a tüntetők után, Laci már ott bujkált a kamerájával valamilyen üzletben, amely előtt halálosan megsebesítettek egy tüntetőt. (A másik áldozat egy rendőr volt).
Képeiből több kiállítást szerveztek, számos közülük díjnyertes lett.
„Nézem a fotókiállítás képeit. Olyan tárlat ez, amely egyre gyarapodik. Hozzák az emberek a képeket, az amatőrök a printeren készült színes képek tömkelegét, a profik a szombati tüntetés szétveréséről, az egyetemisták hétfő éjszakai, a Branko hídján történt áttöréséről, a Terazije kútja körüli több napig tartó tüntetésről, az egyesült ellenzék szerdai nagygyűléséről, ahol már mutatóba is alig lehetett rendőrt találni. Az az általános szabály, hogy a fotóst egyik oldal sem bántja, a bérces Balkánon még ismeretlen. Mint ahogy tavalyelőtt Romániában a mesterlövészek éppen a sajtó embereit vették megkülönböztetett előszeretettel célba. Igazi közelharcot ábrázoló kép kevés van a falakon. Tudok olyan fotósról, akinek a tüntetők vasrúddal verték szét a fényképezőgépét, és ismerek olyan fotóst, akinek a rendőrök gumibottal verték ki a kezéből a gépet olyan gyengéden, hogy a mutatóujját is eltörték közben. És sokat letartóztattak közülük, rengeteg kilőtt filmet harácsoltak. A kiállításról tehát sok felvétel hiányzik. Mint ahogy hiányolom azokat a fotókat is, amelyek a Borbában jelentek meg a kórházban fekvő sebesült egyetemi hallgatókról, akiket a Branko hídján harminc méterről gumigolyóval lőttek fejbe a hétfő éjszakai áttöréskor. Fogak, állkapcsok roncsolódtak szét. Egy-két bátor fotós innen is hozott vakuval készült dokumentum felvételt. A legtöbb kiállított fotó szombaton, március 9-én készült. A szocialista rendőrség a békésen tünteti tömeg kellős közepébe lövi a könnygázbombákat, nyolc bátor kékruhás, gázálarcban, fején védősisakkal ütlegel egy szál földön fetrengő tüntetőt. Miután az újvidéki különleges egységek tagjai megtisztították a csatatérré változott Köztársaság teret, a London kávéház körül forrósodott fel a levegő. A tüntetők itt már törtek-zúztak, amit értek, az utca közepén két rendőrautó füstje szállt a magasba, a gumik hatalmas robbanássál pukkadtak szét. Az első útkereszteződésnél a Milos kenéz utca teljes szélességében rendőrök sorakoztak fel. Éppen föl akartam mászni egy kőkerítésre, amikor eldördültek az első lövések. Ha három másodperccel később kezdenek el lőni, vagy három másodperccel előbb mászok föl, akkor sikerül elkapnom; őket, éppen ahogy lőnek. Vagy ők lőnek le engem. Ki tudja. Mire körülnézek, már szinte üres az utca, egy kapualjban keresek menedéket, lefényképezem a felsorakozott rendőröket, kezükben pisztoly. A legszélsőbb közülük farkasszemet néz a sarok mögül előbukkanó fotóssal. A fotóst másnap letartóztatják, de aztán kiengedik. Ő az, aki a kiállítás anyagából rekordidő alatt könyvet fog kiadni. Előbukkanó fotós. A következő pillanatban öten szaladnak egy vértől csöpögő szőke fiúval. Az egyik azt kiabálja, hogy gyilkosok! A sebesültet beteszik egy előállt sárga Mercedes taxiba, honnan került elő ilyen gyorsan, nem tudom. Öt fölvételt tudok készíteni az egészről, a teljes jelenet gyorsabban játszódott le, mint ameddig ezt elmondtam. Egy fotós a közelemben nagy teleobjektívvel kísérte a rendőröket, közel hozta őket éppen a lövések pillanataiban, az egyik csukott szemmel, vaktában lő a fotós felé, és többen is lőnek, nem a levegőbe, hanem vízszintes irányba, egy nagyon kicsit fölfelé, mert a London előtt éppen emelkedik az utca. Egy lány valahonnan a London tetejéről fényképezett valami amatőr géppel, színesben, magamat keresem a tömegben, de nem találom. Aprók vagyunk, mint a hangyák. A rendőrök háta mögé kanyarodik egy autóbusz, beszállnak egytől-egyig és elrobognak. Később tudom meg, hogy nišiek voltak. Egy fotón falat bontó rendőrök láthatók. Egyik-másik kezében tízszer-tízes utcakő, ez volt a tüntetők leghatásosabb fegyvere. A pajzsos, védősisakos rendőrök kővel és téglával dobálják a tüntetőket. Legjobb lesz mégiscsak a londoni bobbyval befejezni, akinek még fegyvere sincs, még csak gumibotja sincs, mert nincs rá szüksége. Neki tekintélye van.” (Dormán László)
Következő cikk: Meghalt a 20. század egyik legnagyobb francia színésznője
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Beszélni kellene a franciával...
Az utóbbi években egy új problémám is akadt. A sokszor használt zsiliprendszerem eldugult. Én ugyanis 1989 >
A mai Sorelnek nincs bűntudata
„Gyönyörűség volt kilépni a szabad levegőre, úgy érezte magát, mint a tengerész, aki hosszú hajóút után >
Egyeztetni, egyeztetni!
A magyar szervezetek vezetőinek tisztában kell lenni azzal, hogy nincs fontosabb érdek, a közösség érdekénél! A >
A legrosszabb kapitalizmus is jobb, mint a legjobb szocializmus?
Sokak szerint nem is nevezhető igazi szocializmusnak, azonban nem tagadhatom le, hogy voltak olyan szociális dimenziói, >
Lehet, hogy már csak a 80-on felülieknek áll jogában reménykedni
Akkor is tervezgettünk, de a járvány keresztülhúzta terveinket. A járvány tombolása idején töltöttük be a 80. >
Rossz állapotban a demokrácia és a joguralom
Az említett tekintélyes nemzetközi szervezetek és intézmények éves/kétéves jelentései „a demokrácia és a joguralom rossz állapotáról >
Távol Európától
A VMSZ tehát nemzetközi szinten is teljes mellhosszal kiállt Vučić politikája mellett. A Szabad Magyar Szó >
Közeleg az idő, amikor a politikai elit szobrot emel Slobodan Miloševićnak
A bársonyos forradalmak vakvágányán tépelődöm, nincs más, ezt is túl kell élnem, mint ahogy a szocialista >
„A hatalomnak fontosabbak az EU-alapok, mint a csatlakozás”!
Csonka Áron interjújának elhallgatása csak a legújabb példája, hogy a más, a vémesz hivatalos álláspontjától eltérő >
Koča és a szerb nacionalizmus
A szerb nacionalizmusról Koča Popovićnak lesújtó volt a véleménye. Sajnálatos, hogy a szerbek azon a civilizációs >
Jugoszlávia felbomlásának Újvidék a legnagyobb vesztese
Kezdem hinni, hogy Jugoszlávia felbomlásának Újvidék a legnagobb vesztese. Riasztó helyzet állt elő: valójában két Újvidék >
Egyet ír a törvény, más a gyakorlat!
A Fidesz EP képviselői (Gál Kinga és Deli Andor) is, felszólalásukban az EP ülésén a Szerbiával >