Ma Mária, Emőke névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Közveszélyes elnökjelölt
J. Garai Béla
Egyáltalán nem lepne meg egy olyan leleplezés, hogy Jeremić személyesen likvidálta a gárdistákat a NATO megbízásából. J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
KÉSEI IGAZSÁGKERESÉS. Elég egy pillantás a Vučić-párti bulvársajtó címlapjaira, és máris megtudhatjuk, hogy ki a kilövésre szánt ügyeletes ellenzéki: pillanatnyilag Vuk Jeremić volt demokrata párti külügyminiszter és potenciális elnökjelölt. Az a szörnyű gyanú merült fel ellene, hogy el akarta titkolni: a topčideri gárdistákat NATO-ügynökök tették el láb alól.
Nem tréfa, hanem halál komoly állítás a nagy példányszámú Informer címoldalán. Ezért nem kell csodálkozni, hogy a New Yorkból múlt héten hazaérkező politikust - aki négy évet töltött az ENSZ-Közgyülés elnöki posztján - rendőrségi idézés várta otthonában. Hivatalosan azért kellett őt kihallgatni – indokolta az intézkedést Nebojša Stefanović belügyminiszter -, mert a topčideri kaszárnyában 2004-ben történt súlyos incidensről állítólag előbb értesült, mint a katonai biztonsági szolgálat vezetője. Ez csakis úgy történhetett – előlegezte meg a vizsgálat eredményét a már említett lap -, hogy Jeremićnek, aki akkor Boris Tadić elnök tanácsadója volt, bizalmas értesülései voltak arról, hogy a két fiatal gárdistát a hágai bíróság elől rejtőzködő Ratko Mladićra vadászó NATO-ügynökök gyilkolták meg, és ezt ő el akarta tussolni.
A rejtélyes ügy annak idején hónapokon át foglalkoztatta a közvéleményt, főleg azért, mert teljesen valószerűtlennek tűnt a hivatalos verzió, miszerint a két katona egymást ölte meg éjszakai őrt állás közben a titkos katonai létesítmény mellett. Vagyis egymásközti leszámolás történt: egyikük tüzet nyitott társára, majd öngyilkos lett. Ezzel szemben olyan hírek keringtek, hogy az objektumban a hosszú évekig eredménytelenül keresett srebrenicai tömeggyilkos, Mladić tábornok rejtőzködött, és a két szerencsétlen gárdistát azért likvidálták, nehogy elárulják a nagy titkot és kompromittálják a hadsereget a külföld előtt.
A hivatalos vizsgálat eredményeit kétségbe vonó szülők a napokban újabb kísérletet tettek, hogy kiderítsék az igazságot. Az újvidéki Forenzikus Kutató Intézet 3D technológiával elvégzett vizsgálata bátorította fel őket, amely kimutatta, hogy szó sem lehetett egymásközti leszámolásról, hanem egy harmadik személy követte el a gyilkosságot. Felkeresték hát Aleksandar Vučić miniszterelnököt, aki nyomban meg is ígérte nekik, hogy a kormány új vizsgálóbizottságot alakít a szülők képviselőinek bevonásával. „Nem félek az igazságtól”, hangoztatta az igazság bajnokaként ismert miniszterelnök alkalmi sajtóértekezletén, megadva a jelet az őt támogató bulvársajtónak a megfelelő következtetések levonására.
Másnap ilyen címek jelentek meg a lapokban: „Kihallgatják Vuk Jeremićet és Boris Tadićot a gárdisták meggyilkolása ügyében”, „Jeremićnek köze volt a gárdisták meggyilkolásához”. Az olvasó máris elkönyvelhette, hogy közveszélyes alvilági alakokról van szó.
Hogy miért pont most mutat ekkora buzgóságot a Vučić-kormány a tizenkét évvel ezelőtt történt gyilkosság ügyében? Erre a közvélemény kutatások adhatnak választ, amelyek szerint Jeremić ellenzéki ellenjelöltként komoly riválisa lehet a hivatalban levő haladópárti elnöknek, Tomislav Nikolićnak, sőt, le is győzheti az áprilisi megmérettetésen. Nem azért, mert Nikolićtyal szemben elkötelezetten az európai értékeket képviselné, hanem éppen azért, mert patrióta körökben népszerű, ő is közismerten oroszbarát és tűzzel-vassal küzd Koszovó visszaszerzéséért. Emlékezetes a DS-kormány külügyminisztereként vívott szélmalomharca Koszovó nemzetközi elismerése ellen, amely során az ország devizabüdzséjét nem kímélve, beutazta az egész világot azzal az agitációs célzattal, hogy lebeszélje a vendéglátókat erről a lépésről, de csak annyit ért el, hogy erőfeszítéseivel egyenes arányban egyre csak gyarapodott a Koszovót elismerők tábora.
Nem vitás tehát, hogy sürgősen fel kell lépni ellene, még mielőtt komolyabb bajt okozhatna. És meghiúsítani a Nyugat vele kapcsolatos galád terveit: azt, hogy legyőzze a népszerűség tekintetében igencsak rosszul álló Nikolićot és helyébe lépjen.
Egyáltalán nem lepne meg egy olyan leleplezés, hogy Jeremić személyesen likvidálta a gárdistákat a NATO megbízásából. Az elkötelezett média, mint tudjuk, mindenre képes és általa a hatalmi párt mindent, vagy csaknem mindent el tud érni. (…)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Szerpentin a Kárpátokban
Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >
A szájzár és a nemzet
Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >
„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…
itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >
Most már komolyan veszem...
Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >
„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?
A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >
A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig
A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >
Fontosabb a kirakat?
A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról? Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >
Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált
Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >
Nem a tietekért jöttünk, hanem tiértetek! (I. rész)
Lábra se tudott állni, olyan állapotban volt. A vörösmarti egyházközség akkori vezetője, a hatvanegynéhány éves Tűr >
„Ej, ráérünk arra még!”?
Előre lemondani a választásokon való részvételről, a megmérettetésről, amikor – a magyarországi október 13-ai választásokhoz hasonlóan >
A statisztaszerep bevállalása
Egy végtelenül cinikus álláspont fölvázolása következik a tavasszal esedékes szerbiai választás bojkottjával kapcsolatban, politikai kiskáté formájában. >
Kifelé a Machiavelli-fasorból
Az Orbán-rendszer büszke arra, hogy egyetlen megállapodást sem tart be, semmiféle jogi és erkölcsi szabály, se >