2019. augusztus 21. Szerda
Ma Sámuel, Hajna, Piusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Történelmi sebek feltépése

Kisebbségjogi témák

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Miért szükséges feltépni a – még be nem gyógyult – történelmi sebeket? Kinek, minek a javát szolgálja a magyar közösség irritálása? Nem fogjuk mi ezt újabb megalázásként megélni? A Magyar Nemzeti Tanácsnak állást kellene foglalni ebben a kérdésben! Nem fogja megtenni. Bozóki Antal (bozokiantal.blog):

November 17.

Magyar egyetemet, kutatóintézetet!

A 15. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia (VMTDK) keretében kerekasztal-értekezletet tartottak Újvidéken a Tudósklubban a vajdasági magyar felsőoktatás és tudományos utánpótlás kérdéseiről, az elmúlt másfél évtized eredményeiről és a jövőt illető elképzelésekről.

A részvevők álláspontjaikat az alábbi zárónyilatkozatban foglaltak össze:

1. A vajdasági magyar felsőoktatás és tudományosság ügyében az utóbbi időben csaknem mindenki által jelzett hanyatlás, megrekedtség, stagnálás elhárítása érdekében egy Vajdasági Magyar/Multietnikus Egyetem létrehozását tartjuk szükségesnek.

2. Rendkívül fontosnak tekintjük egy Vajdasági Magyar Kisebbségi Kutatóintézet megnyitását.

3. Alapvetően fontos a vajdasági magyar tudóstársadalom tagjairól egy friss adatbázist kialakítani, a VMAT honlapján megjeleníteni és hírlevelekben megteremteni egy korszerű kommunikációt.

4. A vészes munkanélküliség és az elvándorlás megfékezése érdekében csakis hazai akkreditációval rendelkező intézményekben, vajdasági tanári káderállománnyal folyó képzéseket tartunk elfogadhatónak, a magyarországi vendégtanárok alkalmazása csupán az itteni intézményekkel egyeztetve, hiányszakmák esetében, átmeneti megoldásként szolgálja közösségünk érdekeit.

A fiatalok konkrét követeléseket megfogalmaztak meg. Az itthon maradás függvényében is. A politikusok kötelessége lenne, hogy megtegyenek minden lehetségest lépést ezek teljesítése érdekében.

A Magyar Egyetem mellett nagyon hiányzik a Vajdasági Magyar Kisebbségi Kutatóintézet is, amelynek elsődleges feladata az itteni magyarság helyzetének tárgyilagos, a tudomány módszereivel való feltárása kellene, hogy legyen.

November 17.

„Ez hihetetlen!”

A zentai képviselő-testület ülésének napirendjén szerepelt a Közigazgatási Hivatal átszervezése Sarnyai Rózsa Edit, a Közigazgatási Hivatal október 15-én kinevezett új vezetője ismertette a napirendi pontra vonatkozó javaslatot.

Rácz Szabó László (MPSZ) azt javasolta, kerüljön bele a rendeletbe, hogy aki a zentai önkormányzatban munkaviszonyt akar létesíteni, annak – tekintettel a lakosság nemzeti összetételére – mindkét nyelvet (magyar, szerb) beszélnie kell. Sarnyai válaszában elmondta, „a kétnyelvűségre vonatkozó kitétel benne van a munkahelyi besorolásban, de válaszából az is kiderült, nincs akadálya annak, hogy ez ebbe a rendeletbe is belekerüljön”.

A vita lezárása és a módosító javaslatok elhangzása után következett a szavazás. A magyar és szerb nyelv kötelező ismeretére vonatkozó javaslat 12 szavazatot kapott és elbukott. – A jelen levő 11 VMSZ-es képviselő közül  egyetlen egy sem tartotta fontosnak, hogy a zentai önkormányzatban dolgozó köztisztviselő, vagy közalkalmazott tudjon kommunikálni az ügyfelekkel magyar és szerb nyelven is! Sőt, a jelek szerint erről nincs is véleményük, mert valamennyien tartózkodtak – írja Kókai Péter a képviselő-testület üléséről készült írásában.

/VAJDASÁGI MAGYAR SZÖVETSÉG PROGRAMJA

Szabadka, 2004. június 19. 

Az anyanyelvhasználat

(…)

„Kiemelten fontosnak tartjuk megteremteni a magyar nyelv hivatalos használatának jogi, intézményes és anyagi feltételeit. Harcolunk azért, hogy a magyar nyelv minden olyan területi önkormányzatban hivatalos legyen, ahol a magyarság aránya meghaladja az 5%-ot, vagy ahol a létszáma több mint 2000 fő. Ezekben a területi közösségekben minden közhatalmi szervben szavatolni kell magyar nyelven a szóbeli és írásbeli kommunikációt, valamint a törvényszéki és közigazgatási eljárások lefolytatását. Ugyancsak szavatolni kell a magyar nyelvű közokiratok kiadását és a közfeliratok feltüntetését. A felsorolt jogok következetes alkalmazása érdekében javasoljuk a kétnyelvű tisztviselők munkájának külön javadalmazását, valamint nyelvi és szakmai képzését./

Zenta község Statútumának 5. szakasza (Nyelv és írásmód) előírja, hogy „Zenta község területén hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirill írásmód, valamint a magyar nyelv és írásmód”. Ebből az következik, hogy a községi közigazgatásban a két nyelv és írásmód egyenrangú használatban van.  

Ha közelebbről megvizsgáljuk Sarnyai Rózsa Edit válaszát, arra következtetésre juthatunk, hogy a zentai közigazgatásban a „kétnyelvűség” munkahelyi követelmény, mivel a nyelvtudás „benne van a munkahelyi besorolásban”, illetve a munkafeladatok leírásának tartozéka. Ha viszont ez a követelmény belekerült volna az átszervezési „rendeletbe”, akkor a munkaviszony létesítésének a feltételévé is válik. Lehetséges, hogy a munkahelyi pályázatok kiírásakor szem előtt tartják ezt a követelményt is, de nem egyértelmű, hogy ez kötelező is lenne. 

Adva volt, tehát, egy lehetőség annak a munkahelyi feltételnek a kötelezővé tételére, hogy a zentai közigazgatásban munkaviszony létesítésekor a pályázónak mindkét nyelvet (a magyart és a szerbet) beszélnie kell. Ez most mégsem kapott támogatást. A nyelv „beszélése”, bármelyikről is legyen szó, számos közigazgatási munkahelyen viszont, ahol pl. határozatot kel hozni, vagy jegyzőkönyvet készíteni, önmagában még nem elegendő, a dolgozónak tökéletesen ismernie kell az adott nyelv szakterminológiáját is. A múlt század hetvenes nyolcvanas években az ilyen munkahelyeken dolgozókat külön javadalmazták, nagyobb fizetésben részesültek. Azóta persze sok víz lefolyt a Tiszán…

Miért nem élünk az alkotmányos és törvény adta jogainkkal, ahol, és amikor erre megvannak a feltételek? Megválaszolatlan az is, hogy a VMSZ-es képviselőket mi motivál(hat)ta, hogy a javaslat ellen szavazzanak, ha már nem volt  akadálya, hogy bekerüljön a  rendeletbe? Talán a Szerb Haladó Párttal (SNS) kötött koalíciós szerződés? Kit képviselnek ezek egyáltalán?

November 18.

Történelmi sebek feltépése

Vajdaság Szerbiához csatolásának múzeuma nyílik meg 2018. november 25-én Újvidéken, jelentette be Igor Mirović tartományi kormányfő.

A Novosti napilapnak nyilatkozva elmondta, az előkészületek már megkezdődtek, hogy az esemény századik évfordulóján ünnepélyesen megnyithassák a múzeumot.

„A gyűjtemény nem csak a történelmi november 25-ei dátummal foglalkozik. Azt szeretnénk, ha egy helyen tudnánk bemutatni a szerbség évszázados harcát jogaiért, kultúrájáért, autonómiájáért és az egyesülésért egészen a 17. századtól kezdődően Vajdaság Szerbiához csatolásáig”, mondta Mirović, aki szerint 2017 elején döntenek a jövendőbeli múzeum megalapításáról. Egyelőre nem gondolnak új múzeumépület építésére, hanem a leendő intézmény a már meglévő újvidéki múzeumi épületek valamelyikében kap helyet.

A Szerb Nemzeti Színházban november 25-én este abból az alkalomból szerveztek nagyszabású ünnepséget, hogy Vajdaságot 98 évvel ezelőtt csatolták Szerbiához. (A VMSZ-es Magyar Szó szerint: „Egészen pontosan a csatlakozásról szóló döntés meghozatalának a 98. évfordulóját ünnepeltük”.) Az ünnepségen jelen volt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a tartományi képviselőház elnöke is.

– A szerb kormánynak javasolni fogom, hogy módosítsák az állami ünnepekről szóló törvényt, és hogy november 25-ét iktassák be állami ünnepeink sorába – mondta többek között ünnepi beszédében Tomislav Nikolić szerb államelnök, aki emlékeztetett arra, hogy az „északi és a déli szerb tartományok az egységes szerb állam elszakíthatatlan részeit képezik”.

A két esemény csak folytatása a Tartományi Képviselőház által 2016. szeptember 15-én a Vajdaság „hagyományos jelképei használatának módjáról szóló határozat” elfogadásával kezdődött eseményeknek, amelyek a Szerb Haladó Párt (SNS) – a VMSZ koalíciós partnerének – a hatalomra lépésével indultak a tartományban. Mindehhez Pásztor István, a párt elnöke készségesen asszisztált. 

Ehhez hozzá tartozik az is, hogy szerb részről (az 1944/45-ös magyarellenes atrocitások ügyében – B. A.) mindmáig „hiányzik az az őszinte bocsánatkérés, ami magyar oldalról már oly sokszor elhangzott”.

Most még csak az a kérdés, hogy menyire van ez a politika összhangban a mindkét ország által hivatalosan kinyilvánított jószomszédi kapcsolatokkal? Aleksandar Vučić szerb kormányfő minapi nyilatkozatával, miszerint „kiemelkedően jó a szerb kormány kapcsolata a szerbiai magyarsággal”? És Orbán Viktor magyar kormányfő kijelentésével, hogy „Szerbia szívügyének tekinti az országban élő magyarokat, messze kiemelkedik Európában a kisebbségeket támogató politikájával”.

Na, már most, ha valaki őszinte jószomszédi kapcsolatokat akar ápolni, tiszteletben akarja tartani a nemzeti kisebbségek jogait és méltóságát, akkor miért szükséges feltépni a – még be nem gyógyult – történelmi sebeket? Kinek, minek a javát szolgálja a magyar közösség irritálása? Nem fogjuk mi ezt újabb megalázásként megélni? A Magyar Nemzeti Tanácsnak állást kellene foglalni ebben a kérdésben! Nem fogja megtenni.

Mit szólna Tomislav Nikolić ahhoz, ha például a magyar honvédség 1941. évi bevonulását ünnepnappá tennénk?

Nikolić javaslatát – a legújabb hírek szerint – elfogadásra már benyújtotta a szerb kormánynak…

 

2016. november 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az MNT mikor illetékes, és mikor nem?

Nem az a probléma, hogy Birkózóakadémia létesül, hanem, hogy az MNT nem az illetékességi körével összhangban, >

Tovább

Álmomban sem gondoltam volna...

De mit mondjon az elszegényedett kisember, akinek a gyerekei azokban az években külföldre menekültek, ő pedig >

Tovább

De mily lángot is gyújthassunk, amit el nem oltana ez a szél?

Az Új Symposion munkatársai, szerkesztői az utóbbi időben sokat nyilatkoztak, főleg saját érdemeikről, még a kocsmázások >

Tovább

Nincs szó

Amikor „kurvaanyázok”, nem is rájuk gondolok! Hanem mindazokra, akik úgy vélik, hogy kizárólagos, kirekesztő eszmék, faji >

Tovább

Nem ismerem a magyar vidéket...

Az elvándorló magyar értelmiségiek nagy része jobban kötődik a Vajdasághoz, többek között a szerb kultúrához is, >

Tovább

Egy csókoltatás népies diplomáciája

Persze a fővadász és főnöke még biztonságban van, jól bélelt bundákban és terepjárókkal járnak ők vadászni, >

Tovább

Ólomévek

Az egyik napról a másikra, meséli Tolnai, a hatalom jó és rossz fiúkra osztott fel bennünket. >

Tovább

„Út a keresztény szabadság korszakába”?

A haladó VMSZ képviselőinek tusványosi – minden valós elemzést és politikai meglátást nélkülöző – felszólalásai is >

Tovább

Száz év vendégszeretet

Hiszen mi másról is tanúskodik majd a száz esztendővel utánunk élőknek Jinglak Sinavatra egykori thaiföldi miniszterelnök-asszony >

Tovább

Az úri Magyarország visszatérése

A pesti centralizmus maga alá gyűrte a felvidéki autonómia eszméjét. Amig a Felvidék Csehszlovákiához tartozott, kívánatos >

Tovább

A demokráciákat a szavazófülkékben verik szét

Évtizedeken át reménykedtem a demokráciában, most belátom, hogy az autoriter rendszerekhez szabad választásokkal kikövezett út vezet. >

Tovább

A kisebbségek pápája is...

Elismerem, hogy a pokolba vezető út is hamis keresztekkel van szegélyezve, ám ezúttal nem a pártpapokra, >

Tovább