2021. július 30. péntek
Ma Judit, Xénia, Péter névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Lejár a határidő!

A rehabilitációs eljárás határideje december 15.

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A VMSZ képviselőinek legalább most javasolniuk kellene a határidők meghosszabbítását, így azok számára is lehetőség nyílna az elkobzott vagyon visszakövetelésére, akiket időközben rehabilitáltak. Bozóki Antal (bozokiantal.blog):

Szerbia képviselőháza 2006. április 17-én elfogadta az első, majd 2011. december 5-én a jelenleg is hatályos rehabilitálási törvényt. Az elvett vagyon visszaadásáról és a kárpótlásról szóló törvény meghozatalára 2011. szeptember 26-án került sor. Ezeket a jogszabályokat Szerbia 62, illetve 67 évvel az 1944-es események után, a közép-kelet európai országok közül utolsóként hozta meg.

A 2014. október 30-i szerb kormányülésen – csaknem 70 év után – elfogadott, a november 5-i Hivatalos Közlönyben a 3877-es szám alatt megjelent kormányhatározat  „hatályon kívül helyezte a Megszállók és Segítőtársaik Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság 2/45. számú, 1945. január 22-én kelt (felsőbb utasításra hivatkozó) szigorúan bizalmas határozatát, amellyel megállapította és háborús bűnösnek nyilvánította a vajdasági Zsablyai Járáshoz tartozó Csúrog Község valamennyi magyar és német nemzetiségű lakosát”.

A határozat ugyanígy „hatályon kívül helyezte a Megszállók és Segítőtársaik Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Országos Bizottság 1945. március 26-án kelt határozatát a vajdasági Titeli Járáshoz tartozó Mozsor Község lakosait nemzeti hovatartozás alapján háborús bűnössé nyilvánításáról”. (A kormányhatározat indoklása szerint ez a dokumentum a 2i44/45 szám alatt, az 1945. április 3-i dátum alatt van nyilvántartva.)

A közigazgatási eljárásról szóló törvény 255. szakaszának 3. bekezdésére hivatkozva a szerb kormány határozata kimondta, hogy „a jogerős végzés hatályának megszüntetéséről szóló végzés alapján csak a jövőre nézve állhat be jogkövetkezmény”. Ebből viszont az következik, hogy a sajkásvidéki magyarok kollektív bűnössége csak a „jövőre nézve” szűnt meg (nem pedig visszamenőleg az 1945. évi határozatok meghozataláig).

Jogi értelemben egy jogszabály hatályon kívül helyezése által nem szűnik meg, sőt továbbra is érvényes marad, csak éppen már nem vált ki joghatásokat. Vagyis, a kormányhatározat 1944-2014 közötti időszak vonatkozásában továbbra is él, csupán ezt követően nem alkalmazható. De meg nem szűnt! Azaz, az annak alapján létrejött jogviszonyokat érintetlenül hagyja!

Ezzel kapcsolatban felvetődik a kérdés: A kormányhatározatot miért nem úgy megfogalmazták meg, hogy minden személy, aki ellen nem hoztak jogerős bírósági ítéletet vagy közigazgatási határozatot, mentesüljön a kollektív felelősség terhe alól és kapja vissza az elvett vagyonát?

Mindebből arra a következtetésre lehet jutni, hogy született egy megkésett, deklaratív kormányhatározat, amely formálisan eltörli ugyan a három közösség magyarjainak kollektív háborús bűnösségét, de „csak a jövőre nézve”. Ugyanakkor nem rendezi annak sem az erkölcsi következményeit (az érintetteknek továbbra is személyenként kell lefolytatniuk a rehabilitálási eljárásokat), sem az anyagi oldalát (a károsultak – csupán a határozat alapján – nem kapják vissza az elvett vagyonukat, nem részesülnek kárpótlásban). Érdemben tehát nem változott semmi.

A temerini Gusztony András, akinek a nagyapja is mártírhalált szenvedett, november 6-án Zsablyán, a lerombolt katolikus temetőben, az 1944–45-ben ártatlanul kivégzettek Golgota-dombon lévő sírjánál, így fogalmazott:

[…] Kétségkívül nagydolog, hogy két évvel ezelőtt, ilyen tájt megszüntették a sajkásvidéki magyar lakosság kollektív bűnösségéről hozott rendeletet, de jogászként vallom, hatalmas baj, hogy azt nem nyilvánították semmissé, így továbbra is csak egyéni kérelem alapján oldható meg a rehabilitáció. […] Nemcsak a rehabilitációval, hanem a restitúcióval is komoly gondok akadnak, mind az egyének, mind az egyházaink irányába is. Meg, amire nagyon régen várunk: Csak hiányzik az az őszinte bocsánatkérés, ami magyar oldalról már oly sokszor elhangzott.

A rehabilitálást az érintetteknek egyénileg kell kezdeményezniük, beleértve azokat is, aki akkor csecsemők vagy gyermekek voltak. Ezt a túlélők vagy az áldozatok hozzátartozói 2016. december 15-ig még megtehetik. Ekkor ugyanis a rehabilitációs kérelmek átadásának végső határideje lejár, mivel a törvény a 9. szakasza a rehabilitációs kérelmek átadást öt évben szabta meg (a 2011. december 15-i hatályba lépésétől számítva). A vagyon-visszaszármaztatási kérelem benyújtására azonban már nincs lehetőség, annak a határideje 2014. március 1-jével lejárt.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselőinek, mivel a két törvény szabta határidő nincs összhangban, legalább most javasolniuk kellene ezek meghosszabbítását, illetve a vagyon-visszaszármaztatási kérelmek átadási lehetőségének újbóli megnyitását. Így azok számára is lehetőség nyílna az elkobzott vagyon visszakövetelésére, akiket időközben rehabilitáltak.

2016. november 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Tartuffe és Orgon

Mégis, az MNT elnökének nyílt levele a felháborítóbb, mert mint az autokrata rendszerek hatalmasságai, az „istenadta >

Tovább

Vajdasági írók vajdasági írókról

Šnajder megható esszéje Krležáról viszont eszembe juttatja, hogy mitévő lenne az, aki antológiát akarna összeállítani ezzel >

Tovább

Hajnal Jenő minden határt túllépett

Teljesen mindegy, hogy az MNT elnöke önkezdeményezésből cselekedett vagy felsőbb utasításra hajtotta végre az általa vezetett >

Tovább

Kalmár Zsuzsa lemond MNT tagságáról

Mint az MNT Kulturális bizottságának a tagja, vajdasági színésznő, a Tanyaszínház részvevője főiskolai tanulmányaim előtt és >

Tovább

A szívderítő buli részesei

És egyébként is, az ember vagy demokrata vagy forradalmár. Vagy nem? Akkor pedig nem marad más >

Tovább

Hernyák: Milyen jogon veszik el a gyerekek hitét?

Előadásokat betiltottak már, de Hitler már meghalt, vagy nem? Sztálin is betiltott előadásokat, de ő is >

Tovább

A Pásztor-világ második nagy kultúrbotránya

Az első kétségkívül a szabadkai Népszínház magyar társulata "betörésének" kísérlete volt egy szélsőjobbos káder kinevezésével. Ekkor >

Tovább

A „párbaj”

Verekedésre nem került sor, csak kávéházi veszekedésre. Vuk Jeremić pártelnök szerint helyesebb lenne, ha egy tévévitában >

Tovább

Magánszorgalmú dögök

Néha a gazda nagytakarít a vezérkarban. Most is éppen ilyesféle takarítás készül. Áldozatoknak nevezhetjük-e az akolból >

Tovább

A tömegdemokrácia Achilles sarka a nép

Abból indulok ki, hogy mindenki személyesen felel az általa választott politikai elit bűneiért. Nem elég a >

Tovább

Rezsimtelevíziós káderek

Hol vannak most ezek a „fiatal újságírók” és mikor kapnak munkalehetőséget, ha a „nélkülözhetetlen” nyugdíjjogosultak nem >

Tovább

A demokrácia bohózat lett

Diktátorra többé nincs szükség, közeleg a diktátor nélküli diktatúra korszaka. Ilyennek tűnik az önkéntes szolgaság a >

Tovább