2019. november 22. péntek
Ma Cecília, Filemon névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Lejár a határidő!

A rehabilitációs eljárás határideje december 15.

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A VMSZ képviselőinek legalább most javasolniuk kellene a határidők meghosszabbítását, így azok számára is lehetőség nyílna az elkobzott vagyon visszakövetelésére, akiket időközben rehabilitáltak. Bozóki Antal (bozokiantal.blog):

Szerbia képviselőháza 2006. április 17-én elfogadta az első, majd 2011. december 5-én a jelenleg is hatályos rehabilitálási törvényt. Az elvett vagyon visszaadásáról és a kárpótlásról szóló törvény meghozatalára 2011. szeptember 26-án került sor. Ezeket a jogszabályokat Szerbia 62, illetve 67 évvel az 1944-es események után, a közép-kelet európai országok közül utolsóként hozta meg.

A 2014. október 30-i szerb kormányülésen – csaknem 70 év után – elfogadott, a november 5-i Hivatalos Közlönyben a 3877-es szám alatt megjelent kormányhatározat  „hatályon kívül helyezte a Megszállók és Segítőtársaik Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság 2/45. számú, 1945. január 22-én kelt (felsőbb utasításra hivatkozó) szigorúan bizalmas határozatát, amellyel megállapította és háborús bűnösnek nyilvánította a vajdasági Zsablyai Járáshoz tartozó Csúrog Község valamennyi magyar és német nemzetiségű lakosát”.

A határozat ugyanígy „hatályon kívül helyezte a Megszállók és Segítőtársaik Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Országos Bizottság 1945. március 26-án kelt határozatát a vajdasági Titeli Járáshoz tartozó Mozsor Község lakosait nemzeti hovatartozás alapján háborús bűnössé nyilvánításáról”. (A kormányhatározat indoklása szerint ez a dokumentum a 2i44/45 szám alatt, az 1945. április 3-i dátum alatt van nyilvántartva.)

A közigazgatási eljárásról szóló törvény 255. szakaszának 3. bekezdésére hivatkozva a szerb kormány határozata kimondta, hogy „a jogerős végzés hatályának megszüntetéséről szóló végzés alapján csak a jövőre nézve állhat be jogkövetkezmény”. Ebből viszont az következik, hogy a sajkásvidéki magyarok kollektív bűnössége csak a „jövőre nézve” szűnt meg (nem pedig visszamenőleg az 1945. évi határozatok meghozataláig).

Jogi értelemben egy jogszabály hatályon kívül helyezése által nem szűnik meg, sőt továbbra is érvényes marad, csak éppen már nem vált ki joghatásokat. Vagyis, a kormányhatározat 1944-2014 közötti időszak vonatkozásában továbbra is él, csupán ezt követően nem alkalmazható. De meg nem szűnt! Azaz, az annak alapján létrejött jogviszonyokat érintetlenül hagyja!

Ezzel kapcsolatban felvetődik a kérdés: A kormányhatározatot miért nem úgy megfogalmazták meg, hogy minden személy, aki ellen nem hoztak jogerős bírósági ítéletet vagy közigazgatási határozatot, mentesüljön a kollektív felelősség terhe alól és kapja vissza az elvett vagyonát?

Mindebből arra a következtetésre lehet jutni, hogy született egy megkésett, deklaratív kormányhatározat, amely formálisan eltörli ugyan a három közösség magyarjainak kollektív háborús bűnösségét, de „csak a jövőre nézve”. Ugyanakkor nem rendezi annak sem az erkölcsi következményeit (az érintetteknek továbbra is személyenként kell lefolytatniuk a rehabilitálási eljárásokat), sem az anyagi oldalát (a károsultak – csupán a határozat alapján – nem kapják vissza az elvett vagyonukat, nem részesülnek kárpótlásban). Érdemben tehát nem változott semmi.

A temerini Gusztony András, akinek a nagyapja is mártírhalált szenvedett, november 6-án Zsablyán, a lerombolt katolikus temetőben, az 1944–45-ben ártatlanul kivégzettek Golgota-dombon lévő sírjánál, így fogalmazott:

[…] Kétségkívül nagydolog, hogy két évvel ezelőtt, ilyen tájt megszüntették a sajkásvidéki magyar lakosság kollektív bűnösségéről hozott rendeletet, de jogászként vallom, hatalmas baj, hogy azt nem nyilvánították semmissé, így továbbra is csak egyéni kérelem alapján oldható meg a rehabilitáció. […] Nemcsak a rehabilitációval, hanem a restitúcióval is komoly gondok akadnak, mind az egyének, mind az egyházaink irányába is. Meg, amire nagyon régen várunk: Csak hiányzik az az őszinte bocsánatkérés, ami magyar oldalról már oly sokszor elhangzott.

A rehabilitálást az érintetteknek egyénileg kell kezdeményezniük, beleértve azokat is, aki akkor csecsemők vagy gyermekek voltak. Ezt a túlélők vagy az áldozatok hozzátartozói 2016. december 15-ig még megtehetik. Ekkor ugyanis a rehabilitációs kérelmek átadásának végső határideje lejár, mivel a törvény a 9. szakasza a rehabilitációs kérelmek átadást öt évben szabta meg (a 2011. december 15-i hatályba lépésétől számítva). A vagyon-visszaszármaztatási kérelem benyújtására azonban már nincs lehetőség, annak a határideje 2014. március 1-jével lejárt.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselőinek, mivel a két törvény szabta határidő nincs összhangban, legalább most javasolniuk kellene ezek meghosszabbítását, illetve a vagyon-visszaszármaztatási kérelmek átadási lehetőségének újbóli megnyitását. Így azok számára is lehetőség nyílna az elkobzott vagyon visszakövetelésére, akiket időközben rehabilitáltak.

2016. november 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A saját lakodalmából vitték el a vőlegényt katonának

A zöld terepjáró felbukkanása olyan volt, mintha egy halottaskocsi jött volna a házhoz, nyomasztó emlék marad. >

Tovább

„Egyfajta autonómia az autonómiában”

Az MNT által képviselt „autonómia”, tehát, közelről sem olyan autonómia, amilyen az őshonos nemzeti kisebbségeket Európa >

Tovább

Ez nem a miénk, mi itt megszállók vagyunk

Ebben a faluban, a templom előtt volt a gyülekezés. A parancsnokunk azt ígérte, hogy végre jöhetünk >

Tovább

Szeretettel a Vajdaságból: itt a harmadik orosz megszállás, de ennek most örülnek

Ám, mint azt jól tudjuk, semmi sem tart örökké, és minden jónak vége szakad egyszer. Megbízható >

Tovább

Egy dél-bácskai tartalékos katona története

Talán az volt a szerencsénk, hogy amikor már egy jó ideje meneteltünk, az egyik szerb tartalékos >

Tovább

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább