2019. szeptember 16. hétfő
Ma Edit, Ciprián névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

(Más) napló

A megújulás kezdete?

Kisebbségjogi témák

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Lényegi vita, de még csak párbeszéd sem alakulhatott ki Strasbourgban a szerbiai nemzetiségek helyzetéről, mivel az ülésen csak a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) és a hatalomban kollaboráló Vajdasági Magyar Szövetség képviselői vettek részt. Bozóki Antal (bozokiantal.blog):

Október 17.

Mikor fejezik be a Népszínházat?

A város fejlesztése, a Népszínház épületének befejezése elsődleges fontosságú, akárcsak Palicsfürdő idegenforgalmának fejlesztése, hangsúlyozta Igor Mirović, a tartományi kormány elnöke szabadkai látogatása alkalmával.

Ami a Népszínház kiépítését illeti, Mirović újságírói kérdésre elmondta, abban állapodtak meg, hogy a hatodik fázis alatt befejezik az épület lezárását, s mielőtt a hetedik fázisnak nekikezdenének, szükség lenne a projektum revíziójára, amelyet a városnak kell elvégezni.

– Ami a belső munkálatokat illeti, a jelenlegi projektum elég sokat követel, szeretnénk a költségeket csökkenteni. Reméljük, hogy ez gyorsan elkészül, hogy tudjunk tervezni a költségekkel. Nem a minőségen akarunk takarékoskodni, de vissza kell venni az igényekből. Szabadka megérdemli a Népszínházat, és annak kiépítését be kell fejezni – mondta Mirović.

Ebből az érthető ki, hogy szabadkai Népszínház építésére az eddig tervezettnél is kevesebb pénzt fognak fordítani és szerényebb lesz az eredeti terveknél. Az viszont továbbra sem világos, hogy mikor is lesz befejezve.

Október 19.

Kevesebb pénz a nemzeti tanácsoknak

A tartományi kormány legfontosabb feladatának, prioritásának számítanak és a vajdasági stabilitás megőrzésének az előfeltételét jelentik a nemzetiségek közötti jó viszonyok, melyek általánosabb értelemben Szerbia egészének mindennapjait meghatározzák, és egy megfelelőbb életminőséget szavatolnak – hangsúlyozta Igor Mirović tartományi kormányfő Újvidéken, a nemzeti tanácsoknak jóváhagyott közel 13,8 millió dináros tartományi támogatásról szóló szerződések aláírása során.

A Mirović nyilatkozatából kitűnt az is, hogy „az idén a nemzeti tanácsoknak – nem a jelenlegi kormány hibájából – kevesebb pénz jutott, mint a korábbi években”.

Az idén 60 millió dinárral támogatja a tartományi kormány a nemzeti tanácsok munkáját. A Magyar Nemzeti Tanács most 5,5 millió dinárt kapott, ebből 4,4 milliót működési költségeinek fedezésére, 1,1 milliót pedig fejlesztési kiadásokra fordít. Az MNT tartományi kormánytól kapott idei támogatása így 23,5 millió dinárt jelent, ez kétmillióval kevesebb, mint 2015-ben.

A Szerb Haladó Párti (SNS) hatalom csökkentette a nemzeti tanácsoknak utalt támogatást, „mert számos más prioritás is létezik”. Az elsőségeket viszont a jelenlegi kormány határozza meg. Ezért alaptalan a hivatkozás, hogy a juttatások csökkentése „nem a jelenlegi kormány hibájából” történt.

Október 21.

Ismeretlen miniszter

Ana Brnabić államigazgatási és közigazgatási miniszter a szerbiai nemzeti tanácsok elnökeit fogadta Belgrádban. A találkozó elsősorban ismerkedő jellegű volt, tekintettel arra, hogy Brnabić néhány hónappal ezelőtt került a szóban forgó minisztérium élére. A miniszter asszony felvázolta, hogy miként látja a nemzeti tanácsokkal való együttműködés jövőjét. Megerősítette azt, amit a nemzeti tanácsok legtöbbje fontosnak tart: a kisebbségvédelem terén a kisebbségi akciótervnek meghatározó szerepet kell játszania a következő években.

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének nyilatkozata szerint a fogadáson „a Bosnyák Nemzeti Tanács azon kezdeményezéséről is szó volt, hogy a kisebbségi akciótervet indokolt lenne felülvizsgálni, vagy esetleg új dokumentumot kidolgozni. A kezdeményezés nem nyerte el sem a koordinációs testület, sem a miniszter asszony támogatását”.

A szerb kormányban a nemzeti kisebbségi ügyekkel is foglalkozó reszortot ismét egy olyan személy kapta, akiről eddig ebben a témában éppen semmit sem lehetett hallani. Azon kívül, hogy a leszbikusságát nyíltan vállalta. Aleksandar Vučić szerb kormányfő erre azt mondta, hogy „mindez őt nem érdekli”, „szakértői munkájára van szükség, és csak az eredmények számítanak”.  De hát, szakmai körökben ki hallott a miniszter-asszonyról? 

Nem kell ezért csodálkozni azon, hogy nem kapkodta el a nemzeti tanácsok elnökeivel való találkozását. Erre ugyanis a szerb kormány (2016. augusztus 11-i, csaknem négy hónappal a választások utáni) megalakulását követő 71. napon került sor. Az sem titok, hogy szerb kormány által 2016. március 3-án elfogadott a kisebbségi cselekvési terv megvalósításával nem törődött senki. Ennyire tartják fontosnak.

Apropó: Hogyan fog együttműködni a miniszter asszony a Bosnyák Nemzeti Tanáccsal, ha ilyen határozottan elutasította a javaslatainak még a megvitatását is?

Október 23.

A megújulás kezdete?

Az interneten Szabad Magyar Szó néven, „független közéleti fórumot” alapítottak Kókai Péter, a Magyar Szó korábbi főszerkesztője (2002-2009) és Purger Tibor, a lap washingtoni tudósítója. Purger, a magyarszo.com domain tulajdonosa, úgy döntött, megszakítja az együttműködést a Magyar Szóval, megvonja a név használati jogát és helyette a Szabad Magyar Szó rendelkezésére bocsátja a tárhelyet.

A Szabad Magyar Szóban zömében azok a médiamunkatársak kezdtek el dolgozni, akikkel a Magyar Szó (VMSZ) az utóbbi hónapokban szerződést bontott.

Purger Tibor 12 pontban indokolta meg, hogy szerinte „miért kell a Szabad Magyar Szó” és „miért nem tudja folytatni a jelenlegi Magyar Szó hasábjain 25 év odaadó munkáját az Olvasó szolgálatában”.

Kókai Péter és Pressburger Csaba, a Magyar Szó szintén korábbi (2009–2011) főszerkesztője, közösen fejtették ki nézetüket, miszerint, „napjaink Magyar Szója mára teljesen elvesztette az irányérzékét, és letért arról az útról, ami az eredeti küldetése”.

– Minden vajdasági magyarnak joga van megismerni a teljes valóságot, és nem csupán annak egy kikozmetikázott részét. A világ minden részén szétszórt nemzettársainknak ugyanúgy jogában áll tudnia mindenről, ami itthon történik, és nem csupán egy mesterségesen létrehozott, rózsaszín (látszat)valóságról. Önmagunk és nemzetünk áltatása sehová sem vezet, csak a biztos pusztulásba – olvasható a két volt főszerkesztő írásában.

Vígi Zoltán (Magyar Szó augusztus 1-jével menesztett újságírója), most a Szabad Magyar Szó főszerkesztője, újságírói kérdésre, hogy „mik a távlati céljaik a Szabad Magyar Szóval, a következőket válaszolta: „Az, hogy meglássuk, hogy ha ki tudunk alakítani egy normális kommunikációs csatornát, amely nem egyoldalú, akkor annak milyen hatása lesz a helyi közbeszédre, vagy akár, hogy milyen felszabadító hatása lehet. Az az első és talán legfontosabb célkitűzésünk, hogy kiderüljön, képesek vagyunk-e még normálisan kommunikálni.”

A Szabad Magyar Szó létrehozásával – jelképesen a magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján – a vajdasági magyar médiában végre talán elindult a tárgyilagos, a sokoldalú, a kiegyensúlyozott, a megbízható és a felelősséggel való tájékoztatás és az újságírói szakma becsülete visszaállításának folyamata.

A Magyar Szó (VMSZ) helyzetének a megoldása bizonyára felgyorsulna, ha az néhány – ma már nyugdíjas – újságíró, akik a kilencvenes években kiálltak a sajtószabadság mellett, példát mutatna a fiataloknak és felmondaná az együttműködést a lapnak. Nem pedig apró pénzért a jelenlegi hatalom és a VMSZ szekerét tolná. És persze szükség lenne a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének kiállására is.    

Október 25.

Strasbourgban (le)vizsgázott a kisebbségi cselekvési terv

– A nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozó európai parlamenti frakcióközi munkacsoport Strasbourgban megvitatta a szerbiai kisebbségek helyzetét, valamint az uniós csatlakozási tárgyalások folytatásának egyik korábbi előfeltételét jelentő kisebbségi akciótervét – írja a Magyar Szó (VMSZ).

Az írás a félretájékoztatás (egyik) iskolapéldája. Az olvasóban ugyanis azt téves a benyomást kelti, hogy az Európai Parlamentben (EP) valamiféle vita volt a szerbiai nemzeti kisebbségek státusáról.

Az EP hagyományos nemzeti kisebbségi, nemzeti közösségi és nyelvi ügyekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának (röviden: Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup) strasbourgi ülésén semmilyen vita nem volt a nemzeti kisebbségek helyzetéről Szerbiában. Ilyet nem is terveztek! A cikk szövegéből is kitűnik, hogy a meghívott szerbiai vendégek „előadást tartottak, s mutatták be ezt a cselekvési tervet”. Ezt általában monologizálásnak szokták nevezni.

Az összejövetellel kapcsolatban ez a kérdés is felvetődik: Hol voltak, miért nem hívták meg a többi szerbiai nemzeti kisebbség képviselőit is?

Az Inergroup kétórányira (10 órától 12-ig, vagyis a fordítással együtt nettó egy órára) szabott ülésén minden az előre megírt forgatókönyv szerint, az elnöklő Gál Kinga Fideszes EP-képviselő asszony vezényletével történt.

Lényegi vita, de még csak párbeszéd sem alakulhatott ki a szerbiai nemzetiségek helyzetéről, mivel az ülésen csak a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) és a hatalomban kollaboráló Vajdasági Magyar Szövetség képviselői vettek részt.

A sajtó meg sem említi, hogy az ülésen részvevő Balczó Zoltán, a független képviselők csoportjához tartózó (NI) EP-képviselő mindössze két (kettő!!) percet kapott a felszólalásra.

Balczó felszólalásában elmondta, „úgy érzi, hogy kellően plurális a határon túli magyar közösség a Vajdaságban is”. Feltette a kérdést, miért nincsenek itt a többi vajdasági magyar párt és civil szervezet képviselői, hogy „elmondják, ők hogyan látják a kisebbségek helyzetét, a magyar kisebbség helyzetét”.

– Miniszter asszony azt mondta, hogy a kisebbségekkel való foglalkozás és a cselekvési terv az egy sikertörténet. Ez a valóságban fog kiderülni, ha az őshonos magyar népesség úgy érzi majd a lakóhelyén, hogy otthon van, hogyha arányos részvételük lesz tartományi, közösségi, közigazgatási, közvállalatokban, s a magyar nyelvet hivatalos használhatják.

És már csak egyetlen fölvetésem van. Amikor a 2015. évi eredményjelentést tárgyaltuk

Szerbia csatlakozása kapcsán, már akkor fölmerült, hogy a nemzeti tanácsokról szóló jogszabályt alkotmányosan már 2014-ben létre kellett volna hozni, és ha jól tudom, most már 2017-re van kitolva, vajon mi ennek az oka? – kérdezte Balczó EP-képviselő. Válasz persze nem kapott.

A három vajdasági képviselőnek az a dicstelen szerep jutott, hogy magasztalják a szerb kisebbségi cselekvési programot. Annak ellenére, hogy nem tartalmazza az itteni magyarok helyzete rendezésének legtöbb követelményét!

A strasbourgi út csak arra volt alkalmas, hogy „objektíve hozzájáruljon a szerbiai kisebbségi politika alapvetően beolvasztás párti irányvonalának nemzetközi elfogadtatásához”. Ehhez kellett a magyar troika is.

2016. november 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Jelzők zűrzavarában

„Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg Orbán fejtegetéseinek valós vagy >

Tovább

Magyar-magyar párbeszéd?

Ez is arra utal, hogy a VMSZ elnökét mennyire (nem) érdekli a magyar-magyar együttműködés! De miért >

Tovább

Meghaltatok

Ez nem nekrológ. Csak lamento, jelentékeny emberek halálakor – amely mély válsággal esik egybe időben – >

Tovább

A szocializmusban az volt a legrosszabb, ami utána következett

Vannak azonban olyanok is, akik kritikusak a múlttal szemben, de a jelennel szemben is. Ők lettek >

Tovább

Nyári emlék

10 éve írtam Rajk Laci 60. szülinapjára (1949. január 26.). Nem gondoltam, hogy ez a megemlékezés >

Tovább

Az abszurd, "amiben élsz"

Az EP választásokkal fordulatot vett és kiteljesedett a rommagyar politika és végképp elköteleződött a nacionalista-populista – >

Tovább

A miniszterelnök nem magánember

Hiszen azt senki nem gondolhatja, hogy ez lenne Tarlós István budapesti főpolgármester választási üzenete (via Gulyás): >

Tovább

Topolya, Tanyaszínház, VMSZ

Mindenesetre undorítónak tartom, amit a párt tesz ezzel a picinyke megmaradt vajdasági magyarsággal! Szurkolok, hogy minél >

Tovább

Az új osztály nem bocsájtja meg a kormánynak, ha megtűri a békétlenkedést

A melósok örüljenek, ha egyáltalán kapnak munkát. Az engedetlen értelmiségiek nem olyan fontosak, többségük könnyen megvásárolható. >

Tovább

Az erőszak megtévesztően észrevétlenül, alattomoson lopakodik be a közéletbe

A polgárok a valóságtól megundorodva a gondtalan szórakozásba menekülnek. A teraszokon vidám a fiatalok kávéznak, és >

Tovább

Nincs felelős!?

Miért nem foglal az MNT állást és készít határidős cselekvési tervet a tanügyi problémák mielőbbi megoldására? >

Tovább

Fénykép

Orbán Viktor magyarországi miniszterelnök hivatalában fogadta Aleksandar Vučić szerbiai köztársasági elnököt, Andrej Babiš cseh-morvaországi és Peter >

Tovább