Ma Olivér névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Napi ajánló
Megszűnő jogok? Kisebbségjogi témák
Szükség van tanúra?
Bozóki Antal
Egy cseppet sem naiv perről van szó. Amennyiben a VaMaDisz elveszti azt, a többi egyetemi kar is megszűntetheti az anyanyelven való felvételezés lehetőségét. Bozóki Antal (bozokiantal.blog):
Lezajlott a főtárgyalás az újvidéki Belsőbíróságon annak ügyében, hogy a Vajdasági Magyar Diákszövetség kiharcolja, hogy az újvidéki Jogtudományi Kar magyar nyelven szervezze meg a felvételi vizsgát. Előrelépés azonban nem történt, a tárgyalás valójában abból állt, hogy a VaMaDisz szembesült vele: új bíró veszi át az ügyet, aminek az eddigi történetét ismertették.
– Mindkét féltől kérték a bizonyítékok felmutatását. Mi tanút nem tudtunk vinni, aki elmondta volna, hogy a jogai sérültek, amiért nem felvételizhetett magyarul, de jeleztük, hogy megbeszéléseket folytatunk és a jövőben igyekszünk tanút „felmutatni”. Hivatkoztunk arra is, hogy ha egy csoportnak sérülnek a jogai, akkor még az Emberi Jogok Európai Bíróságán sem kell a csoportból egy személyt „felmutatni”. Ám úgy tűnik, mégiscsak szükség lesz tanúra, bármennyire is nem értünk ezzel egyet, mert a jogi kar is ezzel érvel, hogy de hiszen nem is tudunk tanút állítani, aki elmondaná, hogy sérültek a jogai – mondta el Sóti Attila, a VaMaDisz elnöke.
Egy cseppet sem naiv perről van szó. Amennyiben a VaMaDisz elveszti azt, a többi egyetemi kar is megszűntetheti az anyanyelven való felvételezés lehetőségét.
Teljesen érhetetlen és értelmetlen tanú állításának szüksége egy olyan eperben, amelyik tárgya a szerb alkotmány és törvények, a nemzetközi egyezmények által biztosított anyanyelv használati jog sérelme! Úgy tűnik, VaMaDisz tanút sem tud „állítani, aki elmondaná, hogy sérültek a jogai”. Biztosan jól van megszövegezve a keresetlevél?
A Tartományi Oktatásügyi Titkárság, a Magyar Nemzeti Tanács, a Nemzetpolitikai Államtitkárság továbbra is hallgat az ügyben.
Közben arról értesülünk, hogy „kétszázmillió forintos kormányzati támogatást kap intézménybővítésre a budapesti Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda”…
Október 12.
Új tulajdonos
– Megvette a Szabadkai Rádiót a VTV ComNet vállalat, amely több vajdasági médiumot is működtet, többek között a Subotica TV-t is. A rádió október 10. óta nem sugározza megszokott műsorait a 104,4 MHz-en, a magyar szerkesztőség eddig szokásos híradásai és műsorai sem hallhatóak többé. Az új műsorséma egy-két héten belül elkészül, s a tervek szerint egy modern, zenés, de továbbra is három nyelven sugárzó rádió lesz a Szabadkai, mondja Vladan Stefanović, VTV ComNet igazgatója.
A VMSZ-nek nem volt érdekében, hogy „megvédje” a Szabadkai Rádiót, „mert elég neki a Pannon RTV nevű (zömében) pártmédium. Minek neki egy valamivel tárgyilagosabb tájékoztatási eszköz?
A foglalkoztatottak sem mutattak kellő érdeklődést (és bátorságot), hogy – támogatókat, adományozókat keresve, pályázatokra jelentkezve – kézbe vegyék a tulajdonukba került média irányítását. A rádió ugyanis „8 dolgozó tulajdonában volt, akik a tulajdonrészt azután kapták meg, hogy a privatizáció első két fordulójában nem jelentkezett érdeklődő befektető, aki megvásárolta volna”.
Az 1968 óta működő, korábban önkormányzati tulajdonú, közszolgálati adó Vajdaság, sőt Szerbia egyik leghallgatottabb helyi rádiójának sorsa ezzel sajnos beteljesülni látszik.
Október 13.
„Újvidék: Minek a fővárosa?”
Újvidék „győzött Brüsszelben”: A város kulturális küldöttségének sikerült bebizonyítania a döntéshozó szakbizottságnak azt, hogy Újvidék méltó az Európa Kulturális Fővárosa 2021 címre”.
Kinek/minek az érdeme a győzelem? Aleksej Kišjuhas a Danas c. belgrádi napilapban egyenesen kérdezi: „Újvidék: Minek a fővárosa?”
– Újvidéken jelenleg nincsen egyetlen komoly médium sem, de azért létezik városi keresztelő ünnep és párhuzamos megemlékezés a razziára. Az ördögbe is, Újvidéken megszentelték a vizet a városi vízvezetékben! Ez valami keresztény vagy európai kultúra? A város uralkodó művelődési politikáját többnyire Újvidéknek, mint „szerb Athénnek” az „északi szerb tartományban” elképzelésére és rossz gondolatára lehet levezetni – írja Kišjuhas.
Ide tartozik az is, hogy Újvidéken, a városi buszokon megszüntették a latin betűs feliratokat, hogy a közigazgatást átállították a polgárokkal való cirill betűs kommunikációra, hogy a városban működő Jogtudományi Karon nem lehet anyanyelven felvételizni a magyar nyelvű tanulóknak…
Aleksandar Vučić szerb kormányfő, a köztársasági és tartományi kormány október 22-én Újvidéken tartott együttes ülését követően – a tőle már jól ismert stílusban – bejelentette, hogy „Újvidéknek az egyik legszebb európai várossá kell válnia 2021-ig, amikor is megkapja a kontinens kulturális fővárosának címét”.
A nemzeti kisebbségi jogsérelmek orvoslását a székvárosban persze nem említette.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ez nem a miénk, mi itt megszállók vagyunk
Ebben a faluban, a templom előtt volt a gyülekezés. A parancsnokunk azt ígérte, hogy végre jöhetünk >
Szeretettel a Vajdaságból: itt a harmadik orosz megszállás, de ennek most örülnek
Ám, mint azt jól tudjuk, semmi sem tart örökké, és minden jónak vége szakad egyszer. Megbízható >
Egy dél-bácskai tartalékos katona története
Talán az volt a szerencsénk, hogy amikor már egy jó ideje meneteltünk, az egyik szerb tartalékos >
Egy vita rejtekei
A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >
Füstbe ment szerv
Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >
Virág a kormányzó úr sírján
Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >
Háborús emlékek nyomában
Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >
„Mórahalmon egyeztettek”
Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >
Ökomama
Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >
"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"
„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >
„Szerbiának két külügyminisztere...”
A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >
A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI
A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >