Ma Károly, Karola, Tamás névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Megszűnő jogok? Kisebbségjogi témák
Szükség van tanúra?
Bozóki Antal
Egy cseppet sem naiv perről van szó. Amennyiben a VaMaDisz elveszti azt, a többi egyetemi kar is megszűntetheti az anyanyelven való felvételezés lehetőségét. Bozóki Antal (bozokiantal.blog):
Lezajlott a főtárgyalás az újvidéki Belsőbíróságon annak ügyében, hogy a Vajdasági Magyar Diákszövetség kiharcolja, hogy az újvidéki Jogtudományi Kar magyar nyelven szervezze meg a felvételi vizsgát. Előrelépés azonban nem történt, a tárgyalás valójában abból állt, hogy a VaMaDisz szembesült vele: új bíró veszi át az ügyet, aminek az eddigi történetét ismertették.
– Mindkét féltől kérték a bizonyítékok felmutatását. Mi tanút nem tudtunk vinni, aki elmondta volna, hogy a jogai sérültek, amiért nem felvételizhetett magyarul, de jeleztük, hogy megbeszéléseket folytatunk és a jövőben igyekszünk tanút „felmutatni”. Hivatkoztunk arra is, hogy ha egy csoportnak sérülnek a jogai, akkor még az Emberi Jogok Európai Bíróságán sem kell a csoportból egy személyt „felmutatni”. Ám úgy tűnik, mégiscsak szükség lesz tanúra, bármennyire is nem értünk ezzel egyet, mert a jogi kar is ezzel érvel, hogy de hiszen nem is tudunk tanút állítani, aki elmondaná, hogy sérültek a jogai – mondta el Sóti Attila, a VaMaDisz elnöke.
Egy cseppet sem naiv perről van szó. Amennyiben a VaMaDisz elveszti azt, a többi egyetemi kar is megszűntetheti az anyanyelven való felvételezés lehetőségét.
Teljesen érhetetlen és értelmetlen tanú állításának szüksége egy olyan eperben, amelyik tárgya a szerb alkotmány és törvények, a nemzetközi egyezmények által biztosított anyanyelv használati jog sérelme! Úgy tűnik, VaMaDisz tanút sem tud „állítani, aki elmondaná, hogy sérültek a jogai”. Biztosan jól van megszövegezve a keresetlevél?
A Tartományi Oktatásügyi Titkárság, a Magyar Nemzeti Tanács, a Nemzetpolitikai Államtitkárság továbbra is hallgat az ügyben.
Közben arról értesülünk, hogy „kétszázmillió forintos kormányzati támogatást kap intézménybővítésre a budapesti Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda”…
Október 12.
Új tulajdonos
– Megvette a Szabadkai Rádiót a VTV ComNet vállalat, amely több vajdasági médiumot is működtet, többek között a Subotica TV-t is. A rádió október 10. óta nem sugározza megszokott műsorait a 104,4 MHz-en, a magyar szerkesztőség eddig szokásos híradásai és műsorai sem hallhatóak többé. Az új műsorséma egy-két héten belül elkészül, s a tervek szerint egy modern, zenés, de továbbra is három nyelven sugárzó rádió lesz a Szabadkai, mondja Vladan Stefanović, VTV ComNet igazgatója.
A VMSZ-nek nem volt érdekében, hogy „megvédje” a Szabadkai Rádiót, „mert elég neki a Pannon RTV nevű (zömében) pártmédium. Minek neki egy valamivel tárgyilagosabb tájékoztatási eszköz?
A foglalkoztatottak sem mutattak kellő érdeklődést (és bátorságot), hogy – támogatókat, adományozókat keresve, pályázatokra jelentkezve – kézbe vegyék a tulajdonukba került média irányítását. A rádió ugyanis „8 dolgozó tulajdonában volt, akik a tulajdonrészt azután kapták meg, hogy a privatizáció első két fordulójában nem jelentkezett érdeklődő befektető, aki megvásárolta volna”.
Az 1968 óta működő, korábban önkormányzati tulajdonú, közszolgálati adó Vajdaság, sőt Szerbia egyik leghallgatottabb helyi rádiójának sorsa ezzel sajnos beteljesülni látszik.
Október 13.
„Újvidék: Minek a fővárosa?”
Újvidék „győzött Brüsszelben”: A város kulturális küldöttségének sikerült bebizonyítania a döntéshozó szakbizottságnak azt, hogy Újvidék méltó az Európa Kulturális Fővárosa 2021 címre”.
Kinek/minek az érdeme a győzelem? Aleksej Kišjuhas a Danas c. belgrádi napilapban egyenesen kérdezi: „Újvidék: Minek a fővárosa?”
– Újvidéken jelenleg nincsen egyetlen komoly médium sem, de azért létezik városi keresztelő ünnep és párhuzamos megemlékezés a razziára. Az ördögbe is, Újvidéken megszentelték a vizet a városi vízvezetékben! Ez valami keresztény vagy európai kultúra? A város uralkodó művelődési politikáját többnyire Újvidéknek, mint „szerb Athénnek” az „északi szerb tartományban” elképzelésére és rossz gondolatára lehet levezetni – írja Kišjuhas.
Ide tartozik az is, hogy Újvidéken, a városi buszokon megszüntették a latin betűs feliratokat, hogy a közigazgatást átállították a polgárokkal való cirill betűs kommunikációra, hogy a városban működő Jogtudományi Karon nem lehet anyanyelven felvételizni a magyar nyelvű tanulóknak…
Aleksandar Vučić szerb kormányfő, a köztársasági és tartományi kormány október 22-én Újvidéken tartott együttes ülését követően – a tőle már jól ismert stílusban – bejelentette, hogy „Újvidéknek az egyik legszebb európai várossá kell válnia 2021-ig, amikor is megkapja a kontinens kulturális fővárosának címét”.
A nemzeti kisebbségi jogsérelmek orvoslását a székvárosban persze nem említette.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Összehangolni a hatalomváltást!
Magyar szempontból fontos, hogy az aláírók között van Bódis Gábor, Budapestre származott neves újságíró, az Újvidéki >
Ez a vonat (is) elment!
Olyan vélemény is van, hogy „meg kell várni a magyarországi hatalomváltást, akkor itt is megváltozik a >
Lázadás az elszemélytelenített hatalom ellen
Ezekben a napokban a három szóból álló csatakiáltás visszhangzik Szerbiában. A polgárok legyőzték a félelmet és >
„Kétféleképpen is lehet”?
Nem lehet „kétféleképpen”, hanem csak egyféleképpen. Ez pedig a magyar nyelv egyenrangú hivatalos használata – ahogy >
Húsz év – semmi változás!
A tisztában van-e az MNT és a VMÚE a magyar nyelvű média és tájékoztatás helyzetéért való >
„Szégyelltük, hogy ott vagyunk”
A horvátországi Vukovár-Szerém megye három apró falujának 1991 őszén, a délszláv háború idején átélt gyászos története >
„Az oktatási helyzet súlyosbodott”!
A VMPE – ismereteim szerint – az egyedüli délvidéki/vajdasági civil szervezet, amely (2012 óta) évente, kitartóan >
A délszláv legenda
Bár a hivatalos propaganda mindent megtesz, hogy Titot kitörölje a történelemből, vagy pedig véreskezű diktátorként mutassa >
Kétszeres NEM az alkotmánymódosításra!
A népszavazás a szavazók minimális részvételével is érvényes lesz. Sikeres pedig, ha a részvevők többsége igennel >
Hagyományos szex-szimbólum
Azok a 60-as évek, amikor az emberek egy kis erotikus élményért moziba mentek! És amikor európai >
Az alattvaló látomása
Előzőleg látta Aleksandar Vučić államelnök szenvedélyes tekintetét, amellyel kifejezte, hogy mennyire kívánta ezt a győzelmet. Állítása >
Két malomkerék között
Az ilyesféle markáns nemzetállam-építés szükségszerűen elidegeníti a kisebbségi polgárokat a szülőföldtől. Ezt fokozza, hogy a nemzetállami >