Ma Irén, írisz, Lúcia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Schaffen wir es?
J. Garai Béla
Pártvezetésünk figyelmét azonban úgy látszik túlságosan lekötötte az anyaországi kvótanépszavazás körüli agitáció, így nem maradt ideje a helyi problémákra. J.Garai Béla (Vajdaság Ma):
Magyarázza a vasárnapi kvótanépszavazást ki-ki ízlése szerint, kinek ahogy tetszik, hiszen ezzel úgysem a raisont célozták meg, hanem az érzelmeket, és így teljesen reménytelen dolog lenne meggyőzni az egyik vagy a másik tábort, hogy győzelemmel vagy kudarccal ért-e véget. (…)
Mintha Vučić számára már nem Angela Merkel menekültpolitikája lenne irányadó, aki elhíresült „Wir schaffen es” („Megbirkózunk mi ezzel”) szólásával próbálta nyugtatni a százezrével érkező menekültek miatt aggódó honfitársait. A nyomasztó gondok miatt a szerb vezetőben mostanában inkább az a kérdés merülhet fel, hogy „Schaffen wir es?” (Meg tudunk mi ezzel birkózni?). Ha ugyan járatos a németben.
A kvótanépszavazást azért is kísérte fokozott figyelem Belgrádban, mert azzal számolnak, hogy annak folyományaként újabb szigorító intézkedések léphetnek életbe a magyar határon, ahol jelenleg naponta harminc migráns adhatja át menedékkérelmét. Vladimir Cucić szerb menekültügyi főbiztos az említett esti lapban úgy magyarázta a magyar népszavazást, hogy a budapesti kormány „váltásra készül, és igazolást kér a leendő lépésekhez". Érthető az aggodalom, mivel ezzel tovább növekedhet a Szerbiában rekedt migránsok száma. Hivatalos adatok szerint jelenleg hétezren tartózkodnak itt, nem hivatalos adatok szerint azonban akár tízezren is lehetnek, hiszen csak kisebb részük tartózkodik a befogadó táborokban.
Számuk annak ellenére gyarapodik, hogy július óta katonákból és rendőrökből álló, úgynevezett egyesített biztonsági erők teljesítenek szolgálatot a szerb-bolgár és a szerb-macedón határon, és megpróbálják megakadályozni a beáramlásukat. A járőrözés azonban korántsem olyan hatékony, mint a kerítés. Mivel közülük csak nagyon keveseknek sikerül továbbhaladni a gazdag nyugati államok felé, okkal lehet tartani attól, hogy tartósan itt rekednek. Tekintettel a közelgő téli hónapokra, a kormány óriási gondok elé néz, szemmel láthatólag teljesen tanácstalan és nem tud mit kezdeni velük. Az ellátásukra ígért uniós pénzek is csak lassan folydogálnak, és korántsem elégítik ki a szükségleteket. Félő, hogy a hideg idő beálltával, amikor az embercsempészek már nem használhatják a tengeri útvonalakat, újra a balkáni útvonalat veszik majd igénybe, és ismét ezrek ostromolják majd az itteni határokat.
Nemcsak a kormánynak okoznak nagy gondot a hívatlan vendégek, hanem a lakosságnak is, nehéz lenne ezt elvitatni. Különösen azokban a környezetekben, amelyekben tömegesebben vannak jelen, mint például Szabadkán is.
Az ismétlődő incidensek sorában a múlt heti a legfrissebb, amikor több pakisztáni férfi fényes nappal zaklatott egy tizennégy éves kislányt. Nem kell csodálkozni, hogy a nagy felháborodást keltő eset tovább fokozta a migránsellenes hangulatot és az idegenektől való félelmet. Az illetékesek reagálása azonban korántsem volt megnyugtató számukra, olyan, amilyent elvártak volna. A kormány koszovói különmegbízottjának, Marko Đurićnak a „déli tartományból” való kitiltása – ami nagyjából egybeesett a szabadkai molesztálással - sokkal nagyobb vihart kavart Belgrádban. A szerb rendőrség megbízott igazgatója szerint ugyanis a legújabb szabadkai ügy csupán a „szórványos esetek” egyike volt, akárcsak az egy nappal későbbi belgrádi repülőtéri incidens, amikor a váróteremben elkülönített illegálisok közül többen kitörték az ablakot, és elmenekültek, s valóságos hajtóvadászatot kellett indítani elfogásukra.
Nem biztos, hogy mondjuk az érintett szabadkaiak egyetértenek Vladimir Rebić megbízott rendőrigazgatónak ezzel a nagyközönség megnyugtatására szánt véleményével, vagyis hogy „csupán szórványos esetről van szó”. Vagy azzal a kijelentésével, hogy a belügyminisztériumnak „más tárcákkal együttműködésben sikerült ellenőrzése alá vonni a migránsválságot”. Így festene az ellenőrzés alá vont helyzet? Akkor mi lenne, ha nem sikerült volna megteremteni az ellenőrzést?
Nyilvánvaló, hogy annak a több száz, vagy akár több ezer frusztrált menekültnek a jelenléte, aki képtelen eljutni Nyugat-Európába, de haza se mehet már, még sok problémát fog okozni ebben a környezetben.
Míg a kormány továbbra is igyekszik olyan látszatot kelteni, hogy ura a helyzetnek, és nem kell tartani a biztonsági helyzet romlásától, a haladókkal szövetséges Szerb Néppárt (SNP) azzal a követeléssel rukkolt ki, hogy sürgősen zárják be a szabadkai menekültközpontot. A párt tartományi bizottsága közleményben fejezte ki aggodalmát a szabadkai polgárok biztonsága, „a mind gyakrabban előforduló rablások, testi sértések miatt, amelyek elkövetői migránsok”.
Nem mintha nagyon meghatna bennünket a néppártiak aggodalma, hiszen tudjuk, hogy Putyin legodaadóbb szerbiai szövetségeseiről van szó, akiknek vezetője, Nenad Popović moszkvai nyomásra kapta meg a kormány ötödik alelnöki posztját azzal a megbízatással, hogy az Oroszországgal való együttműködést ösztönözze. Most sem annyira a szabadkaiak biztonsága miatt aggódnak, mint azért, hogy a szóban forgó központot egy német-osztrák alapítvány működteti, amelyről „senki sem tudja, hogy milyen jogállása van Szerbiában”. Vagyis ebben az esetben is az Európai Unió mesterkedését sejtik az ügy mögött, hogy Szerbiát „egyetlen nagy migránsközponttá alakítsák át”.
Helyénvalóbb lett volna, ha ezzel a követeléssel a SNP helyett a VMSZ áll elő, hiszen tagsága jelentős része szabadkai, és őket érinti a legjobban ez a kérdés. Pártvezetésünk figyelmét azonban úgy látszik túlságosan lekötötte az anyaországi kvótanépszavazás körüli agitáció, így nem maradt ideje a helyi problémákra.
Következő cikk: Tévedésből érvénytelen szavazásra buzdított a Fidesz vajdasági szövetségesének hirdetése
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A nemzeti kisebbségi nyelvek kiszorítása?
Az MNT-nek nincs mersze állást foglalni ebben a kérdésben sem? A Ljudevit Mičatek díjas, a Magyar >
Megalázott nemzeti ünnep
Visszatetsző az is, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll életműdíjjal tüntette ki a Magyar Szó >
- Micsoda nap van ma?
A költőt és csapatát nem állította meg a nyomda portása (mai szóhasználatban: az őrző-védő kft. alkalmazottja), >
Szerbia – „részben szabad ország”
Az biztos, hogy a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a délvidéki magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor >
Mi történik a magyarokkal?
Ott várom be Anikót, aki lehangoltan meséli, hogy alig voltak egy tucatnyian a misén. Előzőleg a >
A Zoran
Életem legkeményebb élő adása volt. Szerkesztettem és vezettem a Szabad Európa Rádió délután 14 órakor kezdődő >
„A jogok érvényesítésében vannak még gondok” (?)
Kovács beszédéből akaratlanul is kiviláglik a VMSZ politikájának a csődje – a nemzeti közösségi oktatás, a >
Ilyenek vagyunk!
Mindennapos olvasmányaim közé tartoznak Teofil Pančić, Dejan Ilić, Saša Ilić, Ljubomir Stojadinović és még számos bátor >
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) csődje
Olyan értékelések is vannak, miszerint „ijesztő a vajdasági (és nem csak vajdasági) magyar közvélemény uniformizálódása, a >
Leszegett fejjel bandukolunk a féligazság-autokráciába
Ahogy hallom, a mai gyerekeknek nincs ilyesféle gondjuk, mert a csukamájolajat ízesítik, édesítik. Hasonlóképpen vagyunk az >
„Nem lehet az, hogy egy politikai párt alakítsa a kultúrát”!
A számadatok, az események és az értékelések is arra utalnak, hogy spirális lejtőre került a vajdasági >
„Vannak igazi újságírók – minden nyomás ellenére”!
A szerepeket kiosztották. A médiák sötétséget árasztanak, a halom félelmet. Slobodan Simić A Gyurkovics Virág által vállalt feladat >