2020. augusztus 11. kedd
Ma Zsuzsanna, Tiborc, Klára névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Napi ajánló

Helyben járó vegyes bizottság

„A nemzeti kisebbségi jogok védelmével valami nincsen rendben”

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Az MNT-nek sürgősen listát kellene készíteni a vajdasági magyarság megoldatlan kérdéseiről és a VB elé terjeszteni azt…Reális-e azonban egy ilyen elvárás a Hajnal Jenő és a VMSZ által vezényelt testülettől? Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):

Az újvidéki Regionalizmus Központ (RK) szeptember 23-án Belgrádban tanácskozást szervezett a kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok tevékenységéről.

A tanácskozás iránt a vajdasági magyar média nem mutatott különösebb érdeklődést. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által irányított Magyar Szó is csak „Szerbiai kisebbségi érdekvédelem címmel” írt a tanácskozásról, többnyire Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökének felszólalása alapján.

– A vegyes bizottságok munkájával kapcsolatban fontosnak tartom elmondani, hogy a szerbiai kisebbségi érdekvédelem szempontjából kiemelten fontos a testületek munkája, hiszen olyan kérdések megoldására keresik a megoldásokat, amelyekhez az állami szerveknek a legkülönfélébb segítségre van szükség, ugyanakkor gyors és hatékony eredménnyel járhat munkájuk, ha a közösen elfogadott ajánlások végrehajtására mindkét országban megvan az akarat – mondta az MNT elnöke a tanácskozáson. De vajon megvan-e?

A tanácskozásra a RK külön kiadványt késztett, amelyben a szomszédos országokkal a nemzeti kisebbségek védelméről kötött kétoldalú egyezmények megvalósítását elemzi.

A(z akkor még) „Szerbia és Montenegró és a Magyar Köztársaság közötti, a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség és a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség jogainak védelméről szóló egyezményt”  2002. december 27-én írták alá Belgrádban, de a becikkelyezése csak 2004. június 15-én történt meg.

Az Egyezmény megvalósításáról, amire a két ország által felállított Vegyes Bizottságnak (VB) kellene felügyelni, Tatjana Tucić írt elemzést.   

A VB-nak a nemzeti kisebbségek jogai megvalósításával kapcsolatos egyfajta probléma-megelőző, a kormányok felé értékelő, javaslattető, konfliktus-oldó szerepe lenne.  Első ülésére 2004. december 13-án került sor.  Eddig összesen öt ülést tartott, azzal, hogy a negyedik (2011. június 20.) és az ötödik ülés (2016. április 4.) között csaknem öt év telt el. Vagyis a felek az egyezménynek még a testület évenkénti „legalább egyszeri ülésezés” megtartására vonatkozó rendelkezését sem tartják tiszteletben.

Az elemzés „a Vegyes Bizottság ülésein elfogadott ajánlásokra vonatkozó kérdések alapján készült”. A szerző megállapítja, hogy „csak a tartományi titkárságoktól és a (Magyar) Nemzeti Tanácstól (MNT) kapott választ, a köztársasági szervek közül viszont csak a Restitúciós Ügynökségtől”. A szerb kormány Emberi Jogi- és Nemzeti Hivatalának „nem állt lehetőségében megadni a kért információkat”, és „nem is készített tájékoztatót az említett testület előző üléséről”. Ez is arra utal, hogy a kormányhivatal milyen jentőséget tulajdonít a VB-nek és állásfoglalásainak.

A szerb félnek nem érdeke a nemzeti kisebbségek hatékony védelme, vagyis inkább az időhúzás felel meg neki. Az idő múlásával a kisebbségek száma is egyre kevesebb lesz, a problémák pedig kisebbek. A legutóbbi (szabadkai) ülés magyar részvevői – az ötévi szünet miatt, ami a kisebbségi közösségek szempontjából nem kis idő – még a szerződésben vállalt kötelezettségeknek, a nemzetközi jog egyik alapelvének (pacta sund servanda) a teljesítését sem vetették fel.

A felmérés (egyik) hiányossága – nem a szerző hibájából –, hogy a szinte csaknem teljes egészében a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárságtól és az MNT-től (amelyek vezetői egyazon párthoz, vagyis a VMSZ-hez tartoznak), valamint a Restitúciós Ügynökségtől kapott válaszokon alapszik. (Az utóbbi is csak az egyházi vagyon visszaszármaztatását említi, a magánszemélyektől elkobzott vagyon sorsáról viszont egy szó nem esik.)    

Ez az következik, hogy csupán az említett állami szervek vettek részt az elemzés alapjául szolgáló kérdések megválaszolásban. Vagyis azok, akinek egyébként a feladata lenne a VB döntéseinek magvalósítása. Az elemzés egyetlen civil szervezet ezzel kapcsolatos véleményét nem tartalmazza. Ugyancsak hiányzik az elfogadott ajánlások összevetése a mindennapi gyakorlattal.

Az elemzés megállapítja, hogy „a kétoldalú egyezmények jó mechanizmus lehetnek a nemzeti kisebbségek jogai fejlesztésének, tekintettel arra, hogy nagyszámú és átfogó kérdéseket tartalmaznak. Nehézségek vannak, azonban, az elfogadott ajánlások alkalmazásában, illetve a nyílt kérdésekkel kapcsolatban, ami olyan benyomást kelt, hogy ez a terület rendezetlen, úgy az illetékesség sűrű változása, mint az állam és a tartományi szervek, valamint a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó intézmények gyengébb egymás között kommunikálása miatt. A vegyes bizottságok üléseit rendszertelenül és nagy időközökben tartják, mivel a felek közötti sok összehangolásra van szükség a jegyzőkönyvbe kerülő ajánlások elfogadása miatt”.

Aleksandar Popov, a RK igazgatója a VB munkájáról – Hajnal Jenővel ellentétben – bírálóan nyilatkozott. Szerinte „a kétoldalú egyezményeket nem hajtják végre” és nem használják ezeket „figyelmeztetési eszközként, hogy a nemzeti kisebbségi jogok védelmével valami nincsen rendben”. – Ez egy elhanyagolt terület, még a kutatóinknak i problémái voltak, hogy hozzájussanak az ülésekről készült jegyzőkönyvekhez – magyarázta Popov.

Azt hogy gondok vannak a VB munkájával nem csak az ülések rendszertelensége, de az elfogadott ajánlásoknak a gyakorlatba való át nem ültetése is mutatja. Így, például, „a szerb fél nem hozott döntést a tordai Ady Endre általános iskola kihelyezett tagozata önállósulási kérelméről, a Magyar Nemzeti Tanács javaslata alapján”. A szabadkai ülésen, „a bizottság javasolta az újvidéki egyetemnek, hogy tekintse át felvételi gyakorlatát és lehetőség szerint tegye lehetővé, hogy a jogi karon is lehessen kisebbségi nyelveken, így magyarul is felvételizni”. A Jogi Kar ezt az ajánlást az idei felvételikor teljes mértékben semmibe vette,  stb.

A VB tagjai „az ötödik ülésen is megismételték (sic!) a kisebbségi közösségek által lakott régiók és mikro régiók fenntartható fejlesztésével, úgy a gazdasági, környezetvédelmi, mint a közös szellemi értékekkel kapcsolatos intenzív tevékenységek szükségességét”.

Mindez olyan benyomást kelt, hogy a VB ülésein a megoldatlan problémákat az előző ülés jegyzőkönyvéből általában átírják az újabb ülés jegyzőkönyvébe, vagyis, hogy a testület valójában helyben jár. A kisebbségi problémák pedig megoldatlanok maradnak.  

A RK elemzése – az észlelt hiányosságok ellenére – eléggé tárgyilagos képet nyújt a VB tevékenységről és remélhetőleg mindkét felet intenzívebb munkára ösztönzi.

Az MNT-nek sürgősen listát kellene készíteni a vajdasági magyarság megoldatlan kérdéseiről és a VB elé terjeszteni azt. Figyelembe véve a (VMSZ-en kívüli) magyar pártok és civil szervezetek 2012. szeptember 27-i, a vajdasági magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének alapkövetelményeire vonatkozó felhívását is a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez. Reális-e azonban egy ilyen elvárás a Hajnal Jenő és a VMSZ által vezényelt testülettől?

Ez lenne a „szerbiai kisebbségi érdekvédelem”?

2016. október 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Péterrévei vízgondok

Az ilyen dolgokkal, amelyek ellehetetlenítik a mindennapi élet, a jelek szerint, senki sem törődik. A ház- >

Tovább

Az orvosok lázadása

A Sajtószabadság Alapítvány kezdeményezésére száznál is több vajdasági magyar újságíró, közíró tiltakozott az Index portáljának kivégzése >

Tovább

Párbeszéd és petíció

A sajtószabadság ügye a kelet-európai újdemokráciák neuralgikus pontja. Olyan, mint a lázmérő: jelzi, hogy súlyos kór >

Tovább

Vírus álarcban

Még csak néhány hónapja tart a vírusjárvány, de az már világosan látható, hogy az emberek milyen >

Tovább

Sztárírók és megtűrtek

Ebben a helyzetben mégis jobb megtűrt írónak, mint sztárírónak lenni. Az is igaz persze, hogy manapság >

Tovább

Visszaeső Románia

Még a szigorúbb karantén-hónapokban keringett egy fotó az interneten: a román miniszterelnök, miniszterelnök-helyettes asszony és más >

Tovább

A szelíd lázadók színre lépnek

Elismerem, az új nemzedék mégsem annyira apolitikus, mint ahogy az elmúlt években gondoltam, nem kizárt, hogy >

Tovább

Vajdaság, a hazafiak vadászterülete

Belgrád az a hely, ahol egy magyarnak nem kell félve rejtezkedni, mint a Vajdaságban, amely „az >

Tovább

„Beletanult” elnök

Legyünk tisztában, a vajdasági magyarok helyzetének nem az egyedüli fokmérője, hogy magyar-e vagy szerb a Tartományi >

Tovább

Mi lesz, ha a bársonyos zavargás erőszakossá válik?

Nos, megtörténhet, hogy az eszmény nélküli új nemzedék az erőszakos tiltakozást választja. (…) Ilyesféle közhangulatban járt >

Tovább

Szirmok és tüskék

Arra gondoltam, hogy miért maradandóbb Sinkó Ervin vagy Herceg János prózája vagy esszéirodalma. Kétségtelen, hogy azért, >

Tovább

Egy polgáridomár furcsa kalandjai

Igazán érthetetlen tehát, hogy miért és mitől fél. Hacsak nem arról van szó, hogy tényleg élvezi >

Tovább