Ma Salamon, Antal névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Helyben járó vegyes bizottság
„A nemzeti kisebbségi jogok védelmével valami nincsen rendben”
Bozóki Antal
Az MNT-nek sürgősen listát kellene készíteni a vajdasági magyarság megoldatlan kérdéseiről és a VB elé terjeszteni azt…Reális-e azonban egy ilyen elvárás a Hajnal Jenő és a VMSZ által vezényelt testülettől? Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):
Az újvidéki Regionalizmus Központ (RK) szeptember 23-án Belgrádban tanácskozást szervezett a kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok tevékenységéről.
A tanácskozás iránt a vajdasági magyar média nem mutatott különösebb érdeklődést. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által irányított Magyar Szó is csak „Szerbiai kisebbségi érdekvédelem címmel” írt a tanácskozásról, többnyire Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökének felszólalása alapján.
– A vegyes bizottságok munkájával kapcsolatban fontosnak tartom elmondani, hogy a szerbiai kisebbségi érdekvédelem szempontjából kiemelten fontos a testületek munkája, hiszen olyan kérdések megoldására keresik a megoldásokat, amelyekhez az állami szerveknek a legkülönfélébb segítségre van szükség, ugyanakkor gyors és hatékony eredménnyel járhat munkájuk, ha a közösen elfogadott ajánlások végrehajtására mindkét országban megvan az akarat – mondta az MNT elnöke a tanácskozáson. De vajon megvan-e?
A tanácskozásra a RK külön kiadványt késztett, amelyben a szomszédos országokkal a nemzeti kisebbségek védelméről kötött kétoldalú egyezmények megvalósítását elemzi.
A(z akkor még) „Szerbia és Montenegró és a Magyar Köztársaság közötti, a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség és a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség jogainak védelméről szóló egyezményt” 2002. december 27-én írták alá Belgrádban, de a becikkelyezése csak 2004. június 15-én történt meg.
Az Egyezmény megvalósításáról, amire a két ország által felállított Vegyes Bizottságnak (VB) kellene felügyelni, Tatjana Tucić írt elemzést.
A VB-nak a nemzeti kisebbségek jogai megvalósításával kapcsolatos egyfajta probléma-megelőző, a kormányok felé értékelő, javaslattető, konfliktus-oldó szerepe lenne. Első ülésére 2004. december 13-án került sor. Eddig összesen öt ülést tartott, azzal, hogy a negyedik (2011. június 20.) és az ötödik ülés (2016. április 4.) között csaknem öt év telt el. Vagyis a felek az egyezménynek még a testület évenkénti „legalább egyszeri ülésezés” megtartására vonatkozó rendelkezését sem tartják tiszteletben.
Az elemzés „a Vegyes Bizottság ülésein elfogadott ajánlásokra vonatkozó kérdések alapján készült”. A szerző megállapítja, hogy „csak a tartományi titkárságoktól és a (Magyar) Nemzeti Tanácstól (MNT) kapott választ, a köztársasági szervek közül viszont csak a Restitúciós Ügynökségtől”. A szerb kormány Emberi Jogi- és Nemzeti Hivatalának „nem állt lehetőségében megadni a kért információkat”, és „nem is készített tájékoztatót az említett testület előző üléséről”. Ez is arra utal, hogy a kormányhivatal milyen jentőséget tulajdonít a VB-nek és állásfoglalásainak.
A szerb félnek nem érdeke a nemzeti kisebbségek hatékony védelme, vagyis inkább az időhúzás felel meg neki. Az idő múlásával a kisebbségek száma is egyre kevesebb lesz, a problémák pedig kisebbek. A legutóbbi (szabadkai) ülés magyar részvevői – az ötévi szünet miatt, ami a kisebbségi közösségek szempontjából nem kis idő – még a szerződésben vállalt kötelezettségeknek, a nemzetközi jog egyik alapelvének (pacta sund servanda) a teljesítését sem vetették fel.
A felmérés (egyik) hiányossága – nem a szerző hibájából –, hogy a szinte csaknem teljes egészében a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárságtól és az MNT-től (amelyek vezetői egyazon párthoz, vagyis a VMSZ-hez tartoznak), valamint a Restitúciós Ügynökségtől kapott válaszokon alapszik. (Az utóbbi is csak az egyházi vagyon visszaszármaztatását említi, a magánszemélyektől elkobzott vagyon sorsáról viszont egy szó nem esik.)
Ez az következik, hogy csupán az említett állami szervek vettek részt az elemzés alapjául szolgáló kérdések megválaszolásban. Vagyis azok, akinek egyébként a feladata lenne a VB döntéseinek magvalósítása. Az elemzés egyetlen civil szervezet ezzel kapcsolatos véleményét nem tartalmazza. Ugyancsak hiányzik az elfogadott ajánlások összevetése a mindennapi gyakorlattal.
Az elemzés megállapítja, hogy „a kétoldalú egyezmények jó mechanizmus lehetnek a nemzeti kisebbségek jogai fejlesztésének, tekintettel arra, hogy nagyszámú és átfogó kérdéseket tartalmaznak. Nehézségek vannak, azonban, az elfogadott ajánlások alkalmazásában, illetve a nyílt kérdésekkel kapcsolatban, ami olyan benyomást kelt, hogy ez a terület rendezetlen, úgy az illetékesség sűrű változása, mint az állam és a tartományi szervek, valamint a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó intézmények gyengébb egymás között kommunikálása miatt. A vegyes bizottságok üléseit rendszertelenül és nagy időközökben tartják, mivel a felek közötti sok összehangolásra van szükség a jegyzőkönyvbe kerülő ajánlások elfogadása miatt”.
Aleksandar Popov, a RK igazgatója a VB munkájáról – Hajnal Jenővel ellentétben – bírálóan nyilatkozott. Szerinte „a kétoldalú egyezményeket nem hajtják végre” és nem használják ezeket „figyelmeztetési eszközként, hogy a nemzeti kisebbségi jogok védelmével valami nincsen rendben”. – Ez egy elhanyagolt terület, még a kutatóinknak i problémái voltak, hogy hozzájussanak az ülésekről készült jegyzőkönyvekhez – magyarázta Popov.
Azt hogy gondok vannak a VB munkájával nem csak az ülések rendszertelensége, de az elfogadott ajánlásoknak a gyakorlatba való át nem ültetése is mutatja. Így, például, „a szerb fél nem hozott döntést a tordai Ady Endre általános iskola kihelyezett tagozata önállósulási kérelméről, a Magyar Nemzeti Tanács javaslata alapján”. A szabadkai ülésen, „a bizottság javasolta az újvidéki egyetemnek, hogy tekintse át felvételi gyakorlatát és lehetőség szerint tegye lehetővé, hogy a jogi karon is lehessen kisebbségi nyelveken, így magyarul is felvételizni”. A Jogi Kar ezt az ajánlást az idei felvételikor teljes mértékben semmibe vette, stb.
A VB tagjai „az ötödik ülésen is megismételték (sic!) a kisebbségi közösségek által lakott régiók és mikro régiók fenntartható fejlesztésével, úgy a gazdasági, környezetvédelmi, mint a közös szellemi értékekkel kapcsolatos intenzív tevékenységek szükségességét”.
Mindez olyan benyomást kelt, hogy a VB ülésein a megoldatlan problémákat az előző ülés jegyzőkönyvéből általában átírják az újabb ülés jegyzőkönyvébe, vagyis, hogy a testület valójában helyben jár. A kisebbségi problémák pedig megoldatlanok maradnak.
A RK elemzése – az észlelt hiányosságok ellenére – eléggé tárgyilagos képet nyújt a VB tevékenységről és remélhetőleg mindkét felet intenzívebb munkára ösztönzi.
Az MNT-nek sürgősen listát kellene készíteni a vajdasági magyarság megoldatlan kérdéseiről és a VB elé terjeszteni azt. Figyelembe véve a (VMSZ-en kívüli) magyar pártok és civil szervezetek 2012. szeptember 27-i, a vajdasági magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének alapkövetelményeire vonatkozó felhívását is a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez. Reális-e azonban egy ilyen elvárás a Hajnal Jenő és a VMSZ által vezényelt testülettől?
Ez lenne a „szerbiai kisebbségi érdekvédelem”?
Következő cikk: A szabadkai Pöttyös kutya óvodában is a NEM-ek győztek!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A hazugságpolitika és a kirekesztés ellen
„Pásztor István újfent bizonyította, hogy csak azt tartja a magyar közösség tagjának, aki a munkahelye és >
A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik
Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >
A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik
Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >
Szép csendben kiléptem a közéletből
Legfeljebb az újonnan megjelent könyveim megjelenésekor lépek fel egyik-másik rendezvényen, vagy nyilatkozom egyik vagy a másik >
Támogatjuk Márki-Zay Pétert!
„A Magyar Mozgalom partnere kíván lenni azoknak a magyarországi erőknek, amelyekkel közösen elérhetjük, hogy valóban minden >
Az Édentől balra
Csak annyi erőm maradt még, hogy eldadogjam egy régi 1968 után írt esszém címét. Előtte is, >
„Mikor megy már nyugdíjba?”
A „csaknem 15 éves pártelnöki munkájának” és a magyar közösségre tett hatásainak az értékelése még várat >
Ki kellene lépni abból az értelmiségi buborékból
Néhányan kérdik tőlem, hogy miért nem írok például a VMSZ-ról. Miért? Azért, mert az többé nem >
Az utolsó percig nem hittük, hogy ebből háború lesz
És most, amikor hazamegyek, fáj a szívem, mert nem azt a falut látom, ahonnan annak idején >
„Úgy hullottak szét a családok, mint Jugoszlávia”
A békéről szeretnék írni, mivel sokat írtam már a háborúról. Most azt szeretném körüljárni, milyen az, >
Civilizációs válság
Megbicsaklott a társadalmi önbecsülés és méltóságérzet, megszűnt a szolidaritás. Lepusztult és barbarizálódott a közélet, elhatalmasodott a >
„Tűnés, míg a Dunába nem lőlek benneteket!”
Amikor a hídhoz értünk, megköszönte a fuvart, kiszállt a kocsiból, de abban a pillanatban érkezett meg >