2022. szeptember 28. Szerda
Ma Vencel, Salamon névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Magyar parlamentarizmus

Tamás Gáspár Miklós
Tamás Gáspár Miklós

Az egésznek nincs jelentősége. Ez nem alkotmányos jogállam, ez nem parlament, ez nem politika. Ez semmi.Tamás Gáspár Miklós (Népszabadság):

Az új magyarországi parlamentarizmus kezdettől (1990) fogva népszerűtlen volt még hivatásos gyakorlói körében is. Bár kezdetben nem annyira, mint ma. Többet is számított. Sokan követték a televízió parlamenti közvetítéseit, olvasták az újságban az összefoglalókat. Voltak az Országgyűlésben nagy szónokok, jeles elmék is, olyik vita nem volt színvonaltalan. Hajdan.

A nyugati parlamenti modellnek még a technikai megértése is hibádzik, egészen máig. (Gondoljuk meg, mennyire értik honunkban a fönnálló rendszert, ha a központosítást „államosításnak” nevezik, mintha az „önkormányzatok” nem tartoznának az államhoz. A legtöbb politikus, újságíró, elemző képtelen fogalmi különbséget tenni a „kormányzat” és az „állam” között, amit pedig elemistáknak is érteniük kellene. A legtöbben még mindig nem értik az „igazság” és az „igazságosság” közötti fogalmi különbséget.)

Az alapvetően brit minta előírná, hogy a politikai pályafutás a parlamenten keresztül valósuljon meg, kormánytisztségekbe mindenekelőtt képviselőknek kellene kerülniük. A parlamentáris, felelős kormány – nem úgy, mint Amerikában – a parlamentben kormányoz: elképzelhetetlen, hogy senki által meg nem választott, tök ismeretlen államtitkárok, helyettes államtitkárok, kormánybiztosok, miniszteri biztosok, főtanácsadók és tanácsadók, hivatalvezetők százai kormányozzanak informálisan.

A hatalom természetét – az alkotmány után – leginkább meghatározó törvény az Országgyűlés házszabálya, amely mindig is tájékozatlan és műveletlen emberek által összegányolt abszurdum volt és maradt (és persze romlott egyre tovább).

A parlamenti kormányzás azt jelentené, hogy az Országgyűlés egész héten – és minden héten – ülésezik, hogy a bizottságoknak a mostanihoz képest tizedannyi a szerepük, hiszen a főszabály a nyilvánosság. (Országgyűlési bizottságok hatóságként kezdenek viselkedni, és a kormányra tartozó döntéseket hoznak, ami alkotmányellenes.) Minden jogszabályt a nyilvánosság előtt kellene megvitatniuk a kormány (kivétel nélkül parlamenti képviselő) tagjainak az ellenzékkel, a kettő teljes egyenlősége mellett (a többségi elv csak szavazáskor érvényesül, bizonyos korlátokkal). A kormányzás nyilvános.

Ezt ma sikerül a legegyszerűbben meghiúsítani, például avval, hogy ezer apró módosító indítványba temetik el a döntési procedúrát, amely követhetetlen. A jelentéktelen dolgok törvénybe emelése – és viszont – azt jelenti, hogy a silány kodifikációs munkát mondatról mondatra javítja a laikus Országgyűlés, amely újra ezernyi hibát gyárt, amelyet újra ki kell javítani. A képviselők oda se figyelve, automatikusan szavaznak előterjesztésekről, amelyeket a kormányhivatalok és a parlamenti bizottságok túlterhelt, fáradt, hozzá nem értő tisztviselői produkálnak nyelvtanilag hibás, rossz helyesírású, magyartalan és érthetetlen bekezdések tízezreiben. A lényeget „salátatörvények” apró betűs részeibe és miniszteri vagy kormányrendeletekbe bújtatják el, ahol néha – a képviselők megrökönyödésére – újságírók és NGO-k fedezik föl. A kormány fontos szándékait képviselői indítványokba rejti, amelyek nyilvános vitája minimális.

Az egyebekkel elfoglalt hatalmi központból áttekinthetetlen, illogikus, tehát betarthatatlan joganyag bugyog elő mocsárillatúan.

A választási rendszer nevetséges.

A „képviselő” a magyar köznyelvben szolgalelkű, korrupt hülyét jelent.

A „párt” fanatikus szektát és/vagy bűnszövetkezetet.

A „miniszter” bandavezért.

A közvélemény már csak a legdurvább, legbutább gorombaságokra és botrányokra figyel föl az Országházban. A valaha kiváló parlamenti debatter miniszterelnök pálinkával fűtött tömeggyűlésekre illő hordószónoklatokat tart az Országházban a tévékameráknak. Ellenzéki vetélytársai erre – ugyanezen a nívón – letolvajozzák és lehazugozzák, amire senki se figyel oda, mert ezt már mindenki adottnak veszi.

Az egésznek nincs jelentősége. Ez nem alkotmányos jogállam, ez nem parlament, ez nem politika.

Ez semmi.

2016. szeptember 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Legitim lesz-e az egypárti MNT?

Amennyiben csak egy magyar lista indul a november 13-ai választásokon, felállhat egy csupán Véemeszes és a >

Tovább

Szabadságra ítéltek

Azóta sem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy akit az állam kebelére emel, attól ellenszolgáltatásokat követel. >

Tovább

Az apa, a fia és a szentlélek

Az ilyen szintű fogadás a VMSZ részéről nem meglepetés, hiszen az MCC-t az Orbán „kormány egyik >

Tovább

Ezt akartam? Ezt vártuk a rendszerváltástól?

Egykor a Párt volt az elnyomó, ma pedig a szabadságra esküvő új bűnös osztály. Egykor még >

Tovább

A sajtószabadság kicsúfolása

A lapból – annak ellenére, hogy a fejléce alatt megtévesztő módon hirdeti, hogy „a vajdasági magyarság >

Tovább

A folytonosság jelképe tapintatosan a modernizáció őrének számított

Ahol túlburjánzik a hatalom, ott elmélyülnek a nemzeten belüli szakadékok, amelyeknek manapság főleg a posztkommunista országok >

Tovább

Ajándékcsere

Pintér Attila 8 évet töltött nagykövetként Belgrádban. Szemtanúja és tevékeny részese volt a szerb magyar/magyar-szerb kapcsolatok >

Tovább

„Hoppon marad” a Pásztor Kft. és az ügyfélköre?

Pásztor Pista nyilatkozatából derül ki, hogy a Prosperitati Alapítvány „nagy volumenű vajdasági feldolgozó- és szolgáltatóipari fejlesztések >

Tovább

Követendő példát mutattak

A vita után a közönség soraiból nem egy, hanem legalább féltucat fiatalember szólalt fel, fiatalok voltak, >

Tovább

A magyar jacht

Egyszer azonban csoda történt. Magyar jachton szolgálta fel a pizzát. Az utasok éppen arról cseverésztek, milyen >

Tovább

Pásztor-lista

Pásztor és Hajnal egyik politikai bűne, hogy az MNT illetékességét az oktatás, a tájékoztatás és a >

Tovább

Rombolni már tudnak!

Pásztor elismerte, „onnantól, hogy a migránsok belépnek Szerbia területére, a probléma kezelése kicsúszik az ellenőrzés alól”. >

Tovább