Ma Jusztina, Kozma, Damján névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Mária Terézia is visszavonná a városi státuszt
Szabadka Szégyenének Napja
Bódis Gábor
„Szabadkainak lenni megtiszteltetés.” Hát nekik lehet, hogy az. Nekem, Bećkovićtyal bemocskolva már nem annyira.
„A városi képviselő-testület díszülésével és háromnapos gazdag programmal ünnepli Szabadka a város fennállásának 237. évfordulóját szeptember elsején annak emlékére, hogy1779-ben Mária Terézia ezen a napon adományozta Szabadkának a szabad királyi város címet.”
„Átadták a Díszpolgári kitüntetést és a Pro Urbe díjakat. A város 2016. évi díszpolgára Matija Bećković akadémikus lett, a Pro Urbe elismerést pedig Živorad Đurić kriminalisztikai szakjogász, dr. Kata Dulić növényvédelmi szakmérnök és Bíró Lívia okleveles közgazdász vehették át.” (Vajdaság Ma)
Már nem akarjuk tovább ragozni a háborús uszító Bećković „érdemeit”. Emlékeztetünk egy korábbi leírásunkra. Kezdjük Szabadka díszpolgárának néhány sorával:
Kradu mi pamćenje,
Skraćuju mi prošlost,
Otimaju vekove,
Džamijaju crkve,
Araju azbuku,
Čekićaju grobove,
Izdiru temelj,
Razmeću kolevku.
„Nosza, már mentek is a csetnik ruhába öltözött martalócok gyilkolászni Koszovóba. Onnan meg hűtőkocsikban elszállítani a holttesteket. Srebrenicában már begyakorolták.
A magát kizárólag szerbnek valló Bećković már nem ennyire kemény, amikor a montenegróiakról van szó, csupán szerényen megjegyzi: „Azt a montenegróit, aki nem vallja magát szerbnek, hazugságvizsgáló alá kell helyezni.” Még a nacionalisták is lehetnek szellemesek, és Bećković közéjük tartozik.
Mentségére hívei azt is felhozzák, hogy tagja volt a Deposnak (Demokratski pokret Srbije: Đinđić, Vuk és a többiek). Igen ám, de akkor volt ott, amikor nemzetileg hígnak tartották a kommunista Miloševićet. Gyujtó hangú megnyilatkozásai a délszláv háborúk kihagyhatatlan velejárói. Az elvadult, gyilkos indulatok emlői.
A javíthatatlanul liberális és a Szerbiát elhagyni kényszerülő Mirko Kovač a kilencvenes évek elején nem akart egy padba ülni a szerb írókkal, mert elnökük (Bećković) Dubrovnik lerombolásáért szállt síkra.
Ilyen és még ilyenebb előzmények után a szabadkai küldött-testület minden nagyobb teketória nélkül megszavazta a Nemzet Atyjának díszpolgárrá avatását. A multikulturálisból így lett multinacionalista. Csurka Pista (posztumusz, miért ne, ha megérdemli), Thompson készülődjön! Majd még a bunyevácok is találnak valamilyen pernahajdert maguknak.
A sötétség szelleme járja be Szabadkát.”
Erről a sötétségről mondta a mai ünnepségen jópofán Bunford Tivadar, a díszpolgárrá ütés egyik bajnoka:
„A városi képviselő-testület elnöke a város gazdag múltját és többnemzetiségű jellegét méltatva kiemelte, hogy szabadkainak lenni megtiszteltetés.”
Hát nekik lehet, hogy az. Nekem, Bećkovićtyal bemocskolva már nem annyira.
Következő cikk: „Készen állunk, hogy támogassuk a kormányt”:
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A nemzetállam keblére öleli még a „tékozló fiait” is
Ezért nem nevezhető hontalannak az, aki egyik várost felcseréli egy másikkal, mert ott jobban érzi magát. >
Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén
A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >
Azt hallom, csoda történt Washingtonban
Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >
Osztozkodás a lőporos hordón
A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >
Botrány Újvidéken
Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >
Menekülés a magányból a forradalomba
A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >
Javasasszonyok és politológusok
A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >
Kettős nyomás alatt
Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >
Örömünnep Szerbiában
Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >
Konformizmus-vita
Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >
Örök hála Bosnyák Istvánnak
Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >
Szaxofon
A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >