Ma Gabriella, Johanna, Franciska névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Talpig hazafiak veszélyes játékai
J. Garai Béla
Informer c. tabloid a hétvégén már ezzel a címmel jelent meg: „A Nyugat azt követeli Vučićtól, hogy tartóztassa le Dodikot”. J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
CIRKUSZ
(…) Ám itt a vajda, hogy kisegítse a kormányt szórakozásilag! Már az is elég nagy szenzációt keltett a közvéleményben, hogy a külügyminisztérium diplomata-útlevéllel látta el, holott a hágai Nemzetközi Bíróság többek között azzal a feltétellel helyezte őt ideiglenesen szabadlábra – mint emlékezetes: súlyos betegsége miatt -, hogy bevonják útlevelét. Hogy kaphatott akkor mégis diplomatapasszust? A média érdeklődésére a külügyminisztérium azzal az indoklással rukkolt ki, hogy a parlament kérésének tettek eleget. Netán úgy gondolták, hogy ha már hazaérkezése után ilyen váratlanul és örvendetesen felépült (talán a hazai levegőtől vagy a szívélyes fogadtatástól), és a fiatalabb honatyákat is megszégyenítő elánnal kapcsolódott be a politikai életbe, akkor neki is kijár ez a kiváltság, mint a többi képviselőnek. Hága meg forduljon panasszal a (szerbiai) sóhivatalhoz.
A szabályok szerint a diplomata-útlevél arra szolgál, hogy tulajdonosa könnyebben intézhesse a rá bízott állami ügyeket, ám feladata befejeztével köteles letétbe helyezni azt a hivatalban. A valóság azonban úgy fest, hogy a szerb külügy meglehetősen lazán kezeli ezt a kérdést, és mintegy kétezer diplomáciai útlevelet osztott ki az elmúlt időszakban hol párttagsági, hol sógor-koma-jóbaráti alapon, miközben a kedvezményezettek közül szinte senki sem tartja azt letétben.
Aligha valószínű, hogy Vojislav Šešeljt azért részesítették ebben a kiváltságban, hogy a kormány megbízásából valamilyen fontos állami ügyet intézzen külföldön. Mellesleg ő maga is bevallotta, hogy főleg azért kell neki a diplomata úti okmány, hogy ellátogasson Zágrábba, és beüljön egy kávézóba az Ilicán, a horvát főváros főutcájában. És hogy találkozzon Kolinda Grabar-Kitarović elnök asszonnyal…
Ha felidézzük a csetnikvajda nyilvános botrányait – az egykori szkupstinai hőzöngésektől, a revolverrel való fenyegetésektől a hágai bíróságon elhangzott ordináré kijelentésekig, Clara del Ponte főügyész nyomdafestéket nem tűrő minősítéséig – akkor megérthetjük, hogy a provokációkeltés neki lételeme, és most sem lenne más célja az esetleges zágrábi látogatásnak, mint hogy alapos botrányt kavarjon. Arra a horvát bejelentésre reagálva, hogy azonnal letartóztatnák, ha átlépné a határt, Šešelj így válaszolt: „Miért izgatna az, hogy letartóztatnak? Ezzel csak a horvát bábállam veszíthet és nem én”.
És nyilván az sem izgatja, hogy a két szomszédállam közötti verbális háború mostani szakaszában micsoda balhét okozhatna egy ilyen incidens. Helytállóan jegyezte meg Ines Saskor ismert zágrábi publicista a Szabad Európa Rádió honlapján: „Még csak Šešelj hiányzik nekünk!”.
NEMZETI BÜSZKESÉG
Ha a gazdasági felvirágzásban nem is, de nemzeti büszkeségben és melldöngetésben mindenképpen élen járnak a szétdúlt jugóköztársaság utódállamainak nációi. E tekintetben az egyik élharcos a boszniai szerb entitás, a Republika Srpska teljhatalmú vezetője, Milorad Dodik. Abból a minapi kijelentéséből is kiderül ez, amelyben a sok vitát kavaró népszavazás megtartását így indokolta: azért van szükség rá, hogy megvédjék a szerbek büszkeségét.
(…) A belgrádi vezetés ebben az ügyben is álságos szerepet játszik: egyrészt azt bizonygatja, hogy Bosznia-Hercegovina egységének híve és támogatja stabilitását, másrészt „nem akar beleszólni” a Dodik által szorgalmazott referendum-ügybe, és nem próbálja lebeszélni őt tervéről. Vagy ahogy A. Vučić kormányfő fogalmazott a napokban Banja Lukában tett látogatása alkalmával: „Ne pada mi to napamet” („Eszembe nem jutna ilyet tenni”).
Saša Radulović, az ellenzéki Elég volt mozgalom vezetője, Vučić egyik legkeményebb bírálója megpróbálta megfejteni a miniszterelnök gyakori szófordulatainak jelentését. Íme a Danasban ismertetett dekodolási képlet:
„Ostobább dolgot még életemben nem láttam”.
Jelentése: Hazugságon fogtak.
„Büszke vagyok sikereinkre”. (Rosszul kezdődött a dolog.)
„Nem fér kétség győzelmemhez”. (Zuhan a népszerűségem.)
„Eszembe nem jutna”. (Ez lesz a következő lépésem.)
Hogy tényleg ez lesz a következő lépése, ezt még meglátjuk szeptember 22-ig. Mindenesetre a kormány szócsövének számító és az erős túlzásoktól sem mentes Informer c. tabloid a hétvégén már ezzel a címmel jelent meg: „A Nyugat azt követeli Vučićtól, hogy tartóztassa le Dodikot”.
Nem a referendum, hanem pénzmosás bűntette miatt. Ezzel ugyanis, mármint a letartóztatással, meghiúsíthatnák a talpig hazafi Dodik veszélyes játékát, a népszavazást. Merthogy a banjalukai kényúr gyanús eredetű pénzeken vásárolt magának hétszázezer euróért luxuslakást a belgrádi „Rózsadombon”, vagyis a Dedinjén. Nyilván jövőjére gondolva, ha elégedetlen alattvalói elűznék Banja Lukából.
Következő cikk: Miért hallgattok arról, hogy a Fidesz megveszi Magyarország második legnagyobb médiacégét?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?
Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >
A színház az új CEU
Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >
Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk
A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >
Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”
Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >
Szerpentin a Kárpátokban
Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >
A szájzár és a nemzet
Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >
„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…
itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >
Most már komolyan veszem...
Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >
„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?
A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >
A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig
A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >
Fontosabb a kirakat?
A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról? Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >
Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált
Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >