Ma Vilma, Ünige, Csaba, Sebőrella névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Az olimpiai érmek a politika fogságában
Bódis Gábor
Kár arról elmélkedni, hogy hol vannak már a Coubertin-i eszmék, a pénz mozgat mindent, bele is törődtünk, de…
Azért az bájos, ahogyan egyes országok (jó: nemzetek) sportkommentátorai gerjesztik a nacionalista őrületet. Természetesen, nemcsak önszántukból, hanem munkaadóik és a hazai közvélemény bárgyúbb része vélt vagy valós elvárásainak megfelelően ordibálják telibe nap nap után a képernyőt. És aki nem örül elég hevesen, az már nem is hazafi. Hiszen a mieink nyernek, nekünk nyernek, miattunk küzdenek.
Ebből persze egy szó sem igaz, és ezt még a józanabb kommentátorok is bevallják maguknak otthon, a tükör előtt. A sportolók nem nemzeti (országos) ügyet szolgálnak, hanem a saját egyéni képességeiket tolják a legmagasabbra. Az ő diadaluk az olimpiai érme, és nem holmi miniszterelnököké vagy államfőké. Ők csak sütkéreznek mások fényében.
Törődjünk bele: a politika mindig is ezt tette, érdemtelenül páváskodott, ahol csak módja nyílt rá. De még ebben is, a világ jobb részein, van mérték. Olyan amilyen. Erre a Balkánon (Magyarországon richtig) nincs befogadókészség: csak az öntömjénezésre. Tessék elolvasni milyen nyilatkozatok jelentek meg a szerb pólócsapat olimpiai győzelme alkalmából, pláne, hogy az ősellenség horvátokat győzték le. A világ ismét csodálja Szerbiát! – olvasom. Röhej.
Mint ahogy az is, hogy a szabadkai, nem kimondottan szerb származású Davor Štefaneknek szinte kötelező tananyag, hogy szerb hazafinak vallja magát. Az még nem elég, hogy csúcssportoló és olimpiai bajnok.
Vagy amikor a magyar miniszterelnök elmegy Rióba sütkérezni és azt mondja, hogy nyolcszor vertük meg a világot. A kis Magyarország. Egyébként a vertük ige sem véletlen, nem kell hozzá pszichoanalízis.
Van egy szomorú hírem: egy nappal a játékok vége előtt, Magyarországnak 15 érme van, ebből 8 arany (nem mellesleg: hetet nők szereztek, „férfias” munkával), a fele akkora lélekszámú, szomszédos Horvátországnak meg tíz érme, öt arannyal. Ha osztunk szorzunk, rosszul jövünk ki belőle.
De osztani, szorozni csak azok akarnak, akik nemzeti üggyé degradálják a sportolók teljesítményét és akiknek semmilyen érdeme nincs az érmek megszerzésében. Sőt, Hosszú Katinka a példa, hogy miként lehet állami árral szemben is diadalmaskodni.
Következő cikk: Fantasztikus világcsúcs: ez a férfi 3 nap alatt 8 Lovagkeresztet kapott
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Gonosz demokrata álarcot vett fel
A kilencvenes években a zúgolódókat elkergették a munkahelyükről, manapság a konformizmus könnyebben vállalható. A soft-autokrácia, a >
Baljós gyermekbetegség
Napjainkban a baloldal elvesztette régi befolyását, sok országban egészen marginális, ám továbbra is észlelhető, hogy a >
November 25. – a gyász napja!
A VMSZ tartományi képviselői is „megtehették volna, hogy legalább nem szavazzák meg a megalázó javaslatot. De >
Isten veled, FüVÉSZ!
Az intelligenciát mérni lehet. A megszerzett tudást viszont nem lehet elvenni az embertől. A képzettségnek pontos >
Mesterlövészek
Az 1991-ben kirobbant délszláv testvérháborúkban elkövetett szörnyű rombolás gyászos szimbólumaként maradt meg emlékezetünkben két város neve: >
„Sokat elvittek, de sokan jönnek”
Így aztán nem lehet megállapítani, hogy közülük bárki is megkérdezte volna a dupla elnök urat, milyen >
Lengyel-magyar párbeszéd
Magyar és lengyel berontanak egy korcsmába, s egy óra múlva magyar és lengyel deli táncra lendül.” >
Demokrácia vagy posztfasizmus?
Tudom, sokféle válasz lehetséges: bűnös és kevésbé bűnös, de meggyőződésem szerint a legnagyobb bűn úgy élni, >
Nyírő Józsefet olvasva
Kiváló részleteket olvastam, egy megrendült és megtört ember életéről, aki nincs tisztában a saját bűneivel. De >
„Tizennyolc hónapig voltam katonaruhában”
Csonoplya vegyes lakosú falu. A háború kitörése előtt nem nagyon foglalkoztunk azzal, hogy ki milyen nemzetiségűnek >
„Ich habe alles geprüft und erwogen”
Nem tudom eldönteni, nem is szeretném, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök mai rádiós interjúját a sötét >
„Úgy halok meg, hogy nem is láthatom a fiamat…”
Eddig mindig hazaengedték, amikor kértem, pár napra, ha valamilyen ünnep közeledett, vagy ha nagyon szerettem volna >