Ma Stefánia, Jakab névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Három-kettő javunkra
J. Garai Béla
„Az a csoportfotó, amelyen több pártkáder is látható egy rakáson, amint megrovó tekintettel szemlélik az első számú vezetőről készült karikatúrákat.” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
JEGYZÉKHÁBORÚ. Aki kicsit is követi az itteni közéletet és a médiát, annak nem okoz különösebb meglepetést annak a felmérésnek az eredménye, amelyet az Európai Ügyek Intézete (Institut za evropske poslove) nevű belgrádi civil szervezet rendezett az egyes nemzetekhez és országokhoz való viszonyulásról. Nevezetesen, hogy a megkérdezettek többsége szerint Szerbia legnagyobb ellensége – Horvátország.
A két szomszéd ország közötti ellenszenv az utóbbi hetekben lángolt fel újult erővel előbb Alojzije Stepinac horvát bíboros rehabilitációja, majd annak okán, hogy a horvát alkotmánybíróság megsemmisítette a Branimir Glavaš elleni ítéletet. Belgrádban mindkettőjüket háborús bűnösként tartják számon a horvátországi szerbek ellen elkövetett háborús bűncselekmények miatt. Stepinac bíborost a fasisztákkal kollaboráló Független Horvát Állam (NDH) egyik szellemi vezetőjének tartják, Branimir Glavaš, a horvát hadsereg tábornoka pedig az eszéki szerbek ellen a kilencvenes években elkövetett kegyetlen megtorlásaival „szolgált rá” a gyűlölködésre. Glavašt a zágrábi bíróság nyolcéves börtönre ítélte, amit most az alkotmánybíróság megsemmisített és újratárgyalást rendelt el. A két eset akkora felháborodást váltott ki Belgrádban, mintha hadüzenet érkezett volna Zágrábból, az Ivica Dačić vezette külügyminisztérium pedig a legkeményebb hangú jegyzékben tiltakozott a szomszédoknál. Dačić nem kevesebbet állít, minthogy a horvát kormány az usztasa mozgalmat igyekszik rehabilitálni.
A másik fél sem maradt adós, és válaszjegyzékben oktatta ki a szerb felet. Miro Kovač horvát külügyminiszter a szerb vádakra azzal vágott vissza, hogy Belgrád jegyzéke „átlátszó kísérlet Horvátország destabilizálására a mostani érzékeny időszakban, amikor feloszlatták a horvát Szábort és a Vihar hadművelet évfordulójának megünneplésére készülnek”. Kovač külügyminiszter szerint a szerb jegyzék Slobodan Milošević korszakát és a nagyszerb agressziót idézi fel, és emlékeztet arra, hogy a horvátok Stepinac bíborost mártírnak tartják, és hogy az ilyen kísérletek szerb részről nem járulnak hozzá a normális jószomszédi kapcsolatok kiépítéséhez, amire Horvátország törekszik.
Belgrád haragos hangnemben és késedelem nélkül válaszolt a horvát válaszjegyzékre, amire ugyanilyen hangnemben és ugyancsak késedelem nélkül érkezett az újabb horvát válasz… Ha jól számolom, akkor pillanatnyilag ott tartunk, hogy három-kettő a „javunkra”, de ez még korántsem a végeredmény. Találóan állapította meg az egyik belgrádi lap szemleírója, hogy Belgrád és Zágráb között valóságos diplomáciai háború dúl, halálos áldozatok még nincsenek, de még lehetnek. (…)
BEHÍZELGÉS. Sok módja van annak, hogy egy politikai káder bizonyítsa lojalitását az éppen hatalmon levő párt vezetője iránt, különösen kormányalakítás idején, amint ezt az elmúlt hetekben tapasztalhattuk is. A jó ízlés határát jócskán meghaladják azok a nyilatkozatok, amelyekben a bársonyszékre ácsingózó politikusok odaadásukat, sőt rajongásukat fejezik ki Aleksandar Vučić iránt. Zorana Mihajlović, a távozó kormány építésügyi minisztere például azt hangoztatta, hogy senki más, csakis Vučić garantálhatja az európai mércék bevezetését Szerbiában, Aleksandar Vulin eddigi szociális ügyi tárcavezető, a Szocialista Mozgalom vezetője pedig úgy nyilatkozott, hogy egyedül Vučić szavatolhatja annak a politikának a folytatását, „amelyben ő hisz”, ezért pártja senki mást nem támogatna kormányelnökként, mint nevezettet.
A legagilisebb behízelgő címet valószínűleg Ivica Dačić eddigi külügyminiszter, a Szerbiai Szocialista Párt vezetője érdemeli, aki egyetlen alkalmat sem mulaszt el, hogy ne méltányolja Vučić munkásságát és a kormány fényes eredményeit. Munkatársainak pedig elrendelte, hogy „fogják be szájukat”, egy rossz szót se mondjanak a kormányalakítóról! Beavatottak szerint Dačićnak jó oka van a saját érdekében történő agitálásra, mert állítólag puccsot készítenek ellene pártjában, ha kimaradna a kormányból.
Kiváló alkalom volt a törtetők számára lojalitásuk bizonyítására a Cenzúrázatlan hazugságok című kiállítás is: aki valamilyen tisztségre, pláne miniszterségre áhítozik, annak ajánlatos volt megjelenni ezen a propagandarendezvényen, amelyen a Vučićot gyalázó médiatartalmakat állították közszemlére (szerzőiket pedig szégyenpadra). Nem is maradt távol egyetlen miniszteraspiráns sem! Egyenesen versengtek abban, hogy ki tud nagyobb megvetéssel nyilatkozni az elkövető gaz zsurnalisztákról. Mindent elmond a kiállítás céljáról, ennek a kormányzatnak a média és a sajtószabadság iránti hozzáállásáról, nem különben az ott megjelent pártkáderek szervilitásáról az a csoportfotó, amelyen több pártkáder is látható egy rakáson, amint megrovó tekintettel szemlélik az első számú vezetőről készült karikatúrákat.
Valószínűleg a pályázatukhoz is mellékelik majd.
Következő cikk: A hiteltelenség eredménye. Avagy: nem hülyék a vajdasági nézők
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Közszolgálati napilap ez?
Az MNT irányítása alatt „a világ legjobb magyar nyelvű napilapjából” silány (párt)közlöny lett! Már huzamosabb ideje >
Öncenzúra
Csak azt nem értem, hogy akik saját országuknak szuverén nemzeti jövőt vizionálnak, mit fognak szólni, ha >
Nincs jövőkép – a lakosok csendben távoznak!
Tordán – Dobai cikke alapján – semmilyen komolyabb befektetés, munkahelyteremtés nem volt és még csak a >
Lehet-e a nemzeti kérdésre nem nacionalista választ adni?
Rendben van, gondolom, mért ne lennének ellenvélemények, de azért a rendszerváltó eliteknek egyszer szembe kell nézniük >
A tolerancia határai
Arra gondolok, hogy az elmúlt években tapasztalt terrorista hullámok és a Hamász izraeli terrorakciója után jó >
A Magyar Nemzeti Tanácstól független szerkesztéspolitikát!
A magyar nyelvű tájékoztatásban is alkalmazni kell az említett törvény idézett két kulcsfontosságú rendelkezését! Ha tetszik >
Sosem panaszkodott másokra, legfeljebb diszkréten kételkedett
Útközben ért a hír: elhunyt Reményi József, magyar kritikus és esszéista. Nem voltam abban a szerencsés >
Méltatlan emlékezési körülmények
Az 1942-es újvidéki vérengzés többségében szerb és zsidó áldozatait megnevezték. Emléküket Újvidéken a Duna-parton (a Razzia >
A párizsi tudósító
A tudósítás annak kapcsán született, hogy 1904 júliusában Ady úgy értesült, hogy öt párizsi színház is >
Milošević ma elégedett lehet a sírjában, hiszen számtalan „tanítványa” akad
Tudom, persze, hogy a populizmusnak komoly története van, de ezúttal arról a populizmusról beszélek, amelyet a >
A szabadság egyféle vákuumban él
Nem tudom ezt mással magyarázni, mint azzal, hogy a társadalom hangosabb része kemény rendszerpárti, a másik, >
„Az elnök meghalt, éljen az elnök”?
Elmondása szerint „testvéri viszonyban van Juhász Bálinttal (a Prosperitati Alapítvány ügyvezetőjével), Fremond Árpáddal (az MNT elnökével) >