Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Bosnyák és Lifka, a kamerás emberek
Beszélgetés Siflis Zoltán rendezővel készülő dokumentumfilmje kapcsán
Az egész régióban ők építették föl az első kőfilmszínházakat, Bosnyák Zomborban 1906-ban, Lifka pedig Szabadkán 1911-ben. F. Cirkl Zsuzsa (Vajdaság Ma):
Mozgóképes alkotás készül két kultúrtörténetileg értékes és érdekes alkotó életéről: a cseh eredetű, osztrák származású, romániai születésű, Szabadkán letelepedett Lifka Sándoréról és a zombori születésű Bosnyák Ernőéről. Mindketten úttörők voltak a filmkészítésben. Mint többen rámutatnak: szinte a lehetetlenre vállalkoztak, amikor az új művészet születésének hajnalán, az akkori technikai lehetőségek iránti teljes nyitottsággal és kísérletező kedvvel nekivágtak az ismeretlennek, vállalva egyúttal a provincionalizmus számkivető hajlamát. Kettőjükről szól Siflis Zoltán, Balázs Béla-díjas filmrendező legújabb dokumentumfilmje, amelynek utolsó kockáit Zomborban vették fel. A részletekről nyilatkozott Siflis Zoltán a Vajdaság Ma hírportálnak:
– A legújabb ismeretterjesztő dokumentumfilmem két fontos délvidéki szereplőről, Bosnyákról és Lifkáról szól. Köztudott, hogy e két kinematográfus az egész egykori monarchia, majd a későbbi Szerb–Horvát–Szlovén Királyság területén az első két fontos személy, aki a filmmel, a mozival és a moziforgalmazással, a filmkészítéssel foglalkozott. Ők ketten honosították meg e tájon a filmezést. Az egész régióban ők építették föl az első kőfilmszínházakat, Bosnyák Zomborban 1906-ban, Lifka pedig Szabadkán 1911-ben – hallottuk Siflis Zoltántól. – Az idén 120 éve, hogy megszületett egyáltalán a filmművészet, a filmhíradó és a mozi. Egy művészeti ág született miután Lumiérék bemutatták Párizsban első filmfelvételeiket. Rákövetkező évben már a mozgó, sátoros mozik kezdenek terjedni szerte Európában, s viszik Indiába, Amerikába saját filmfelvevőgépeiket az első kinematográfusok. Ezek a mi délvidéki fiataljaink felismerték, tudták, hogy egészen új dolog lepi meg a világot. Azt persze nem tudták akkor még, hogy mibe fog ez kifutni, no de az 1900-as években két nagyon fontos dolog lepte meg az egész világot, az egyik a szecesszió, mint művészeti irányzat, a másik a mozgókép, a mozi. Ebben a történetben egyformán fontos szerepe van Zombornak és Szabadkának, azaz Lifkának és Bosnyáknak. Mindketten a maguk módján igyekeztek egy teljesen új területet felfedezni, megtalálni, hogy mi mindenre használható a film a puszta szórakozás mellett – fejtette ki a filmes alkotó.
– Csodálatos természetesen, hogy kezdetben sátrakkal járták a világot, a falvakat, a városokat, elsősorban Lifka, hiszen ő bejárta egész Közép-Európát le Triesztig. Szinte nem volt olyan város, amit ő saját, különleges, 9 vasúti szerelvényből álló mozgó filmszínházával ne járt volna be. Ő, illetve ők voltak azok, akik az első filmhíradókat készítették, tudni illik, ahol megjelentek, azonnal közönségcsalogató felvételeket készítettek – szögezte le Siflis.
– Bosnyák nem utazott, ő helyben álmodta álmát. Tizennégy év után hazajött Párizsból, de ott éri a csoda, a Lumiérék filmbemutatója. Lifka rögtön üzletet is látott a filmezésben. Mindketten érezték, hogy a korábbi múzeumok, könyvtárak, közművelődési intézmények mellett létrejön a mozi, mint egy új művelődési intézmény. Filmhíradós felvételeik ma fontos film- és kortörténeti jelenetek, hiszen az akkori emberek, hangulatok ily módon megmaradtak – mesélte lelkesen és mély tisztelettel a nagy elődökről a mai filmrendező. – Érdemes kiemelni, hogy Zomborban, hála Istennek, megmaradt Bosnyák néhány fontos, archív fölvétele, történetesen a II. Rákóczi Ferenc zombori szobrának leleplezését megörökítő, amelyen láthatjuk az akkori zomboriakat az elöljáróságokkal egyetemben, de megörökítette a szobrot, ami már nincs, amiről csak szájhagyomány útján tudjuk, hogy volt valamikor. Bosnyák Ernő szoborleleplezésen készült kisfilmje az egyetemes filmtörténetnek is értékes hagyatéka – hangoztatta.
– Bosnyák már akkor érezte, hogy a mereven beállított kamera, amivel általában szembe jönnek az emberek, nem elegendő. Kitalálta, hogy meg kellene mozdítani a kamerát valamin, és egy kerekes-állványos szerkentyűt készített, azzal fölvételezett. Így tudta fölvenni azt a rengeteg embert, aki ott állt és várta a szoborleleplezést, majd azt pillanatot, amikor a szoborról lehull a lepel, amit szintén kamerával kellett követni. Igazából egy filmformanyelvet talál fel, amit csak 5-6 évre rá Griffith alkalmaz. Itt akkor is a végeken éltek, és kis városban, ezt az újítást senki nem is jegyezte fel, senki se hederített rá, és ezért fontos, hogy mi ezt kiemeljük, mert a filmtörténet szempontjából Griffithnek tulajdonítják ezt a találmányt, vagyis a kameramozgatást. A vidékiesség nagyon is megpecsételte Bosnyákék és a hozzájuk hasonló jövőbe tekintők és látók sorsát – húzta alá Siflis.
– Emberi arcukat szerettem volna bemutatni, azt, hogy ez a két entuziaszta álmodozó milyen életet is élt. Bosnyák is, Lifka is a maga módján a hatalommal mindig ütközik, az újszerűséget a kisvárosokban nem szeretik, nem volt ez Párizs. Pontosan azt szeretném megmutatni, hogy az álmodozók akkor, amikor fölvállalták a filmet, sokféle nehézségbe ütköztek. Megpróbáltam kikutatni azt, ami még kikutatható. Sajnos, el kell mondani, nagyon meglepődtem Bosnyák életét kutatva. Tudjuk, hogy Zomborban két nagyon fontos személyünk élt, akik jelentős, fontos krónikásai ennek a vidéknek, az egyik Herceg János, a másik pedig Milenko Beljanski volt. Megdöbbentő, hogy Bosnyákkal senki nem készített egy hosszú életútinterjút, nem maradt meg az, hogy ő hogyan gondolkodott, hogyan szenvedett, mi volt akkor, amikor már ki volt semmizve, amikor már feladta a filmgyár létrehozásának az álmát, amikor számkivetetten, nyomorultan élt. Senki nem készített vele interjút, arra gondolva, hogy egy nap nem Zombornak, hanem az egész régiónak figyelemreméltó és fontos közéleti, közművelődési szereplőjévé válik Bosnyák Ernő. Nem véletlenül szentelünk mi neki filmet, és nem véletlenül áll Zomborban a főtéren, a sétálóutcán Bosnyák szobra, ahogy filmezi az embereket. Úgy érzem, hogy megkésve, de megpróbáljuk két kinematográfus történetét, életútját körülrajzolni, amennyire csak tetten lehetett érni. Főleg azért, mert erre büszkék lehetünk, és nemcsak mi, hanem ez az ország, és a mostani magyarországi és közép-európai filmművészet. Ez az életrajzi, közművelődési film lesz az első, amely megpróbálja e két filmest bemutatni, bízva és számítva arra, hogy eljut minden olyan helyre, ahol ezekről az emberekről nem tudnak semmit – nyilatkozta Siflis Zoltán.
Az egyben hely- és filmtörténeti alkotás operatőre Raffai Csaba, vágója Farkas Miklós, animátora Miskolczi Rolland. A végleges változatot a tervek szerint jövő tavaszra láthatják az érdeklődők.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >